• Szerdától ránk fog főni még a nadrág is – Itt az újabb hőségriadó

    Újabb hőséghullám várható, ezért szerdától hétfő éjfélig másodfokú hőségriasztás lesz érvényben. Az országos tisztifőorvos idén negyedszer rendelt el riasztást.

  • Szerdától ránk fog főni még a nadrág is – Újabb hőségriadó

    Újabb hőséghullám várható, ezért szerdától hétfő éjfélig másodfokú hőségriasztás lesz érvényben. Az országos tisztifőorvos idén negyedszer rendelt el riasztást.

  • Kálvin-ház (Eger)

    Az Eger belvárosában, az Eger-patak partján (Markhot Ferenc utca 2.; hrsz.: 5070) álló Kálvin-ház (korábban: Herner-ház) a város protestáns kulturális életének központja, ahhoz kapcsolódó intézményeinek székháza.Az épületAz utca és a patak vonalára épített, csatlakozó beépítésű, U alaprajzú, egyemeletes barokk épület műemlék; törzsszáma 2008. Alaprajza egytraktusos, oldalfolyosós. A sarkok ferdén levágottak, a zárt erkély a sarkok emeletén kihasasodik. A földszinti helyiségek boltozatosak, az emeletiek síkfödémesek. A Markhot Ferenc utca felőli sarkán kis torony magasodik.TörténeteElső névadója Herner Ferenc volt, az egri püspök serfőzője, később a város főbírája. Ő 1725-ben szerezte meg a telket, és arra néhány éven belül földszintes házat építtetett. Az építész valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt. Az emeletet még a 18. században építették rá, a tornyot pedig a 19. század második felében (valószínűleg 1862 után).A török kiűzése után a város korábban virágzó protestáns közössége nem szerveződött újjá; a püspöki székvárosba szinte csak katolikusok települtek be. A protestáns közösség a környező falvakban buzgólkodó lelkipásztorok térítő munkájának eredményeként 1862-re erősödött meg annyira anyagilag, hogy megvehesse az akkor még Herner-háznak nevezett épületet. 1866-tól itt tartották istentiszteleteiket (bár saját lelkészük még nem volt) és a külön a leányoknak, az asszonyoknak, illetve a férfiaknak szervezett összejöveteleiket. Az épületet egyre több kulturális célra hasznosították:a nőegylet kezdeményezésére elemi iskolát nyitottak;énekkart szerveztek;diák színjátszó kört alakítottak;rendszeresen neves előadókat hívtak meg.Miután 1930-ban felépült a református templom, a parókiát pedig egy örökölt belvárosi ingatlanba költöztették, a Herner-ház egyértelműen protestáns kulturális központtá vált.Az épületet 1946-ban államosították, és lakóházzá alakították vissza. A református egyházközség csak egy 40 m²-es lakrészt bérelhetett, abban alakították meg a protestáns értelmiségieket összefogó Egri Károli Egyesületet és az egri cserkészcsapatot.A házat a rendszerváltás és az egyházak kárpótlásáról rendelkező törvény elfogadása után hét éves pereskedéssel, 1997-ben szerezték vissza. A lakókat kiköltöztették. Az épületet felújították; egyebek közt egy 120 fő befogadására alkalmas termet alakítottak ki.fotó: Szinok GáborJelenlegi hasznosításaItt működik a térség egyetlen egyházi könyvesboltja.További intézmények:az egri Református lelkészi hivatal,az Egervölgyi Református Egyházmegye esperesi hivatala,a Magyarországi Református Egyház tudományos testülete, a Doktorok Kollégiumának főtitkári hivatala ésaz Egyházi Közművelődési Egyesület,az egri Golgota Keresztény Gyülekezet (az Aliansz Magyar Evangéliumi Szövetség tagja).Egri Belvárosi Keresztyén TestvérgyülekezetKálvin-Ház Alapítványforrrás: wikipedia.org