Osztják az embereket

Járások Heves megyében

Heves megyében 7 járás létesül, Bélapátfalva, Eger, Gyöngyös, Hatvan, Heves, Füzesabony és Pétervására székhellyel. Az egri járás törzshivatalához 87, a gyöngyösihez 72, a hatvanihoz 55, a hevesihez 38, a füzesabonyihoz 32, a pétervásáraihoz 25, a bélapátfalvaihoz pedig 19 fő kerül át az önkormányzatoktól. A járási hivataloknak néhány kivételtől eltekintve a székhely-települési önkormányzatok épületei adnak otthont. A tervek szerint a járásszékhelyeken kívül megyénkben Lőrinciben létesül még kormányablak.

 

 

 
 

Osztják az embereket

Járások Heves megyében

Heves megyében 7 járás létesül, Bélapátfalva, Eger, Gyöngyös, Hatvan, Heves, Füzesabony és Pétervására székhellyel. Az egri járás törzshivatalához 87, a gyöngyösihez 72, a hatvanihoz 55, a hevesihez 38, a füzesabonyihoz 32, a pétervásáraihoz 25, a bélapátfalvaihoz pedig 19 fő kerül át az önkormányzatoktól. A járási hivataloknak néhány kivételtől eltekintve a székhely-települési önkormányzatok épületei adnak otthont. A tervek szerint a járásszékhelyeken kívül megyénkben Lőrinciben létesül még kormányablak.

 

 

 
 
 
 
 

Osztják az embereket

Járások Heves megyében

Heves megyében 7 járás létesül, Bélapátfalva, Eger, Gyöngyös, Hatvan, Heves, Füzesabony és Pétervására székhellyel. Az egri járás törzshivatalához 87, a gyöngyösihez 72, a hatvanihoz 55, a hevesihez 38, a füzesabonyihoz 32, a pétervásáraihoz 25, a bélapátfalvaihoz pedig 19 fő kerül át az önkormányzatoktól. A járási hivataloknak néhány kivételtől eltekintve a székhely-települési önkormányzatok épületei adnak otthont. A tervek szerint a járásszékhelyeken kívül megyénkben Lőrinciben létesül még kormányablak.

 

 

 

Sajtókonferencia a járásokról 

 

Navracsics Tibor miniszter a szemléletváltást és a valóban az emberek érdekeit szem előtt tartó, szolgáltató jellegű ügyfélszolgálatok fontosságát hangsúlyozta. Mint elmondta, az előkészítés végső fázisába érkezett az államigazgatás átalakítása, a járási hivatalok és kormányablakok kialakításában 2013 döntő év lesz. 1983-ban megszüntették az ország egyik talán legnagyobb hagyományaival rendelkező közigazgatási szerveit, a járásokat, 2013-ban azonban újraindulnak. Hangsúlyozta azonban, hogy nem a múlt feltámasztása vezérli a kormányt a járások újbóli létrahozásával, a cél, hogy a polgárok érdekeit szolgáló közigazgatást és állami működést teremtsenek meg. A tradíciók és a modernitás „házasítására” tesznek kísérletet, ahogyan tették azt a kormányhivatalok kialakításakor is. Egy alapvető célnak rendeltek alá mindent, amikor a közigazgatási reformot előkészítették, ez a polgárok szolgálata. Az államnak az ügyintézésében azt a megbecsülést kell kifejezésre juttatnia, amely a magyar állampolgárokat megilleti. Ez az udvarias, pontos, szakszerű és könnyen elérhető ügyintézést jelenti. 2013. január elsejével, a járási hivatalok felállításával még nem érik el a célt, de közelebb kerülnek hozzá. Navracsics Tibor fontosnak tartja, hogy a lakosság számára könnyen elérhetőek legyenek a járási hivatalok, hogy ne kelljen egész napokat utazni vagy szabadságot kivenni az ügyintézéshez. A jelenleg működő kormányablakok referenciapontok, és a tervek szerint egy év múlva már közel 300 kormányablak fog működni országszerte. A miniszter bízik abban, hogy 2014-ben, amikor a választópolgárok felé el kell számolniuk a rájuk bízott mandátummal, elmondhatják, hogy jobbá és egyben ügyfélbarátabbá tudták tenni a magyar állam működését.


Szabó Erika államtitkár történelmi léptékű átalakításnak nevezte a területi közigazgatás megkezdett reformját. Magyarországon a diktatúra évtizedeit követő 20 év átmeneti időszakként telt el, ami kevés volt arra, hogy állam és a polgárok közötti bizalmi viszony helyreálljon. A bizalom kialakításához az államnak sokat kell tennie és minden lépésével azt kell mutatnia az állampolgárok felé: „tudom, hogy a te adóforintjaidból működtetem az államszervezetet és szeretnélek a lehető legmagasabb színvonalon kiszolgálni”. A területi közigazgatás ezt a bizalmat építeni szeretné a kormányablakok országos rendszerének kialakításával, amely jövő év végére fejeződhet be. Ez nem csak egységes ügyfélszolgálati irodákat jelent majd, hanem azt jelenti, hogy az összes, az állammal kapcsolatos hatósági ügyet egy helyen tudja majd intézni a lakosság, vagyis bevezetik az egyablakos ügyintézés lehetőségét. Ezzel megszűnik az, hogy az állampolgárnak először azt kell kinyomoznia, hogy melyik közigazgatási szervnél intézheti el ügyeit. „Hogyha a kormányablak-rendszert kiépítjük, semmit nem kell tudni, egyetlen dolgot kell tudni: hol van a lakóhelyemhez legközelebbi kormányablak”.


A kormányablakok nem csak az egységes dizájnról szólnak, a legfontosabb az az ember, az az ügyintéző, aki fogadja az ügyfeleket. Több mint 2000 jelentkező közül választották ki azt a 300 munkatársat, akik a jelenlegi kormányablakokban kétműszakos munkarendben dolgoznak. A kormányablakok 2011. január 3-án 29 ügykörrel indultak, ma már 62-vel működnek, emellett általános tájékoztatást is nyújtanak arról, melyik ügyet hol lehet elintézni.


A területi közigazgatás átalakításával együtt járt az intézményi rendszer átalakítása is, mellyel kapcsolatban az államtitkár emlékeztetett arra, hogy először 2010-ben megszüntették a regionális államigazgatási hivatalokat és létrehozták a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalokat, melynek köszönhetően helyreállt az önkormányzatok törvényességi ellenőrzése. 2011-ben a területi közigazgatásban működő 33 szakigazgatási szervből 14-et a közigazgatási hivatalokhoz kapcsoltak, és felállították a fővárosi és megyei kormányhivatalokat, élükön a miniszterelnök által kinevezett kormánymegbízottakkal. Ugyancsak 2011-ben az ország 29 pontján megnyíltak a kormányablakok. A következő nagy mérföldkő 2013. január 1. lesz: létrejönnek az állam legkisebb államigazgatási területi egységei, a járások, s ezzel a szervezetrendszer készen áll majd a kormányablakok országos rendszerének kialakítására.


Kormányablakok jelenleg a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban működnek, de a jövő év végén valamennyi járási székhelyen és minden olyan településen, ahol okmányiroda működik, várják majd az állampolgárokat. Ahol nem lesz kormányablak, ott pedig kirendeltségek jönnek létre, vagy ügysegéd veszi fel az állampolgárok kérelmeit. Tehát nem csak a járási hivatalokban intézhetik ügyeiket az emberek. Azoknál az önkormányzatoknál, ahol megszületett a megállapodás a kormányhivatallal, igazgatási segédek dolgoznak majd, akik a lakók ügyeit intézik. Erről 2012. október 31-ével bezárólag megköttetett az együttműködés.



 

 
 

    Hozzászólások

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!