Látványos előadás lesz A cigánybáró

Új impulzusokkal járó közös munka kezdődött a GGTánc Eger és a Dunaújvárosi Bartók Táncszínház között. Együtt vitték színre Jókai Mór nyomán: A cigánybáró című táncjátékot, és ennek ifjúsági változatát: a Szaffi című mesejátékot, melynek koreográfiáját Topolánszky Tamás, tagozatvezető és Vári Bertalan, a dunaújvárosi társulat művészeti vezetője készítette.
 
 

Látványos előadás lesz A cigánybáró

Új impulzusokkal járó közös munka kezdődött a GGTánc Eger és a Dunaújvárosi Bartók Táncszínház között. Együtt vitték színre Jókai Mór nyomán: A cigánybáró című táncjátékot, és ennek ifjúsági változatát: a Szaffi című mesejátékot, melynek koreográfiáját Topolánszky Tamás, tagozatvezető és Vári Bertalan, a dunaújvárosi társulat művészeti vezetője készítette.
 
 
 
 
 

Látványos előadás lesz A cigánybáró

Új impulzusokkal járó közös munka kezdődött a GGTánc Eger és a Dunaújvárosi Bartók Táncszínház között. Együtt vitték színre Jókai Mór nyomán: A cigánybáró című táncjátékot, és ennek ifjúsági változatát: a Szaffi című mesejátékot, melynek koreográfiáját Topolánszky Tamás, tagozatvezető és Vári Bertalan, a dunaújvárosi társulat művészeti vezetője készítette.
Nehéz feladatra vállalkoztunk – mondja Vári Bertalan. Tulajdonképpen egy történetet, de két darabot próbáltunk egyszerre, egyik részét a felnőtt, a másikat a gyermek közönségnek.

A december 5-én bemutatandó cigánybáró történetének alapjául Jókai Mór műve szolgál, amely 1883. január 21-én jelent meg a Székely Nemzet hasábjain. A novellából később Ifj. Johann Strauss operettet írt, majd, mint regény vált ismertté.

A cselekmény a tizennyolcadik századi Magyarországon játszódik, a délvidéki Bánságon, ahol a török rombolás következtében a végtelen mocsár az úr. A semmi közepén azonban egy meglepő szövetség virágzik és száll szembe a történelem és a természet pusztító sodrásával: a temesvári Mehmed basa és a tehetős Botsinkay Gáspár különös barátsága… Az ő elrejtett kincsükről, családjaik hányatott sorsáról, az ész és a szív kalandjáról szól a história, akkori, ezernyelvű és identitású hazánk földjén. A mű történelmi és etnikai háttere valóságos kincsesbányának tekinthető egy táncszínházi produkció számára. A magyar mellett a szerb, a cigány, a török, és persze az osztrák kultúra elemeit felidézve, az izgalmas és érzelmes történet egy újabb jelleget is magára ölt: időtlenséget és határtalanságot. A modern és autentikus elemek keveredésével, egy olyan művészi kifejezésmód jön létre, mely közvetíti a múlt értékeit, ám a mai fül és szem számára is könnyen befogadhatóvá teszi.
SZEREPOSZTÁS
 
Szaffi (fehér): TÓTH KAROLINA, GÁL NOÉMI ANDREA
Szaffi (fekete): DUNAI BETTINA, PAPP ÉVA
Jónás: EMŐDI ATTILA, ELLER GUSZTÁV
Zsupán: KOVÁCS DÉNES, NAGY CSABA
Arzéna: KELEMEN DOROTTYA, TAKÁCS JUDIT
Feuerstein: KÁRPÁT ATTILA, SCHLÉGL ANDRÁS
Puzzola: OLÁH BALÁZS, HERNICZ ALBERT
Török Apa: ELLER GUSZTÁV, SZÉCHENYI KRISZTIÁN
Magyar Apa: SCHLÉGL ANDRÁS, EMŐDI ATTILA
Anya: TAKÁCS JUDIT, KELEMEN DOROTTYA
Medve: OLÁH BALÁZS
Cafrinka: DÉR GABI
Jani: RÁCZ JÁNOS
Szereplő: DUNAI BETTINA, OLÁH BALÁZS, KELEMEN DOROTTYA, KŐHALMI VIKTÓRIA, NAGY CSABA, EMŐDI ATTILA, TÓTH KAROLINA, SCHLÉGL ANDRÁS, ELLER GUSZTÁV, HAHN JUSZTINA, JAKLICS LILIÁNA, HERNICZ ALBERT, KOVÁCS DÉNES, PAPP ÉVA, KÁRPÁT ATTILA, TAKÁCS JUDIT, SZÉCHENYI KRISZTIÁN, GÁL NOÉMI ANDREA

Rácok, cigányok, magyarok, törökök
 
Koreográfus: TOPOLÁNSZKY TAMÁS
Társkoreográfus: VÁRI BERTALAN
Díszlettervező: MIRA JÁNOS
Jelmeztervező: ZEKE EDIT
Dramaturg: BAL JÓZSEF
Szövegíró: SZŐKE ANDREA
Zeneszerző: ÁGOSTON BÉLA
Ügyelő: HÓDOSI ILDIKÓ
Asszisztens: PINTÉR LOTTI 
 
 
 

 
 

    Hozzászólások

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!