Indul az építkezés a Végvári vitézek terénél

Egri Szín 2015.02.27.00:00

Elhárult az akadály Eger új, impozáns közterülete, a Végvári vitézek tere kialakítása elől. A területen sokáig teljes régészeti feltárás zajlott, ennek eredményeként az a döntés született, hogy egyes, a barokk korból származó lábazati köveket meg kell menteni és máshol bemutathatóvá kell tenni, valamint a terület északi és déli szegletében ugyancsak meg kell tartani néhány falmaradványt.

Indul az építkezés a Végvári vitézek terénél

Egri Szín 2015.02.27.00:00

Hirdetés

Indul az építkezés a Végvári vitézek terénél

Egri Szín 2015.02.27.00:00

A tervekben ennek okán kisebb változtatásokat hajtottak végre a szakemberek, ám a Végvári vitézek terének eredeti koncepciója megmarad: egy a fiatalok számára egészen biztosan vonzó, lépcsőzetes elrendezésű, amfiteátrum-jellegű közösségi tér alakul ki. Itt kap új, méltó helyet a belvárosi rehabilitációs program során teljes egészében restaurált lovas szoborkompozíció is, amely a kialakuló park központi eleme lesz.

HOSSZABB-RÖVIDEBB IDŐSZAKOKRA LEZÁRJÁK MAJD A HIDAT

Jelenleg a közművezeték-rendszer cseréje folyik a helyszínen, s a lépcsősor szerkezetépítési munkálatai is elindulnak a napokban. Utóbbihoz kapcsolódóan 2015. március 2-án, hétfőn lezárják a forgalom elől a gyaloghidat. A gyalogosok a Dobó utca irányából, vagy a Markhot-híd felől közelíthetik meg az egykori Szúnyog-közt. Az, hogy a Gárdonyi teret és a Végvári vitézek terét összekötő gyaloghidat pontosan milyen ütemezés szerint zárják le a forgalom elől, nagyban függ az időjárástól, valamint a munkafolyamat előrehaladásától. Egészen biztosan kijelenthető, hogy az átkelőt 2015. március 2-ától legalább három héten át biztosan nem használhatják a járókelők, s ezt követően a tavasz és a nyár folyamán még többször is szükség lehet a gyalogos forgalom elterelésére, egészen a kivitelezés befejezéséig.

Az építkezés a Végvári vitézek terén várhatóan a nyár folyamán készül el. Az új (az eredeti elképzelésekhez képest a régészeti leletek miatt minimálisan áttervezett) tér kiváló építészeti egységet alkot majd a megújított, kiszélesített Gerl utcai patakhíddal. A lépcsőzetes elrendezésű, az Eger patakkal közvetlen kapcsolatot biztosító közösségi tér elkészültével létrejön az összefüggő, egységes belvárosi térsor. A részletekről hamarosan helyszíni sajtótájékoztató keretében számolunk be.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.

Lenkey-ház, az egri lombkorona sétány

Cseppben az állatorvosi ló az egri Lenkey-ház története. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem épít napelemparkot, hanem részben az arra szánt pénzből felújít egy rossz helyen és rossz állapotban lévő jellegtelen házat, aminek egyetlen története, hogy valaha Lenkey János, az Egerben országos hírű honvédtábornok ott látta meg a napvilágot. Értsük jól, a ház semmilyen jelentőséggel nem bírt a város életében, nem volt szalon, az ellenállás fészke stb. Egyszerű lepukkant lakóház volt, ahol egy gömöri közszolga családja lakott, és itt született gyermekük, aki később tábornok és derék honvéd lett. Nem építészeti és nem várostörténeti csoda. Most meg csaknem négymillióért újítják fel négyzetméterenként, ráadásul tapintható némi összefonódás a mostani polgármester és a nyertes cég között. El sem készültek vele határidőre, bár a város átvette, ami pedig elkészült, az kívülről is jól láthatóan trehány munka, a Fideszes várigazgató és a durcás városvezetés meg nem adja ki a szerződést, mondván üzleti titok.

Harminc éve a „lokálpatriótákról”

Az Egri Est-et több mint harminc éve alapítottuk. Olyan akkori fiatalok, akik azt gondoltuk, hogy erős demokrácia, csak szabad nyilvánossággal karöltve létezik. Igazunk volt. A választás szabadságához hozzátartozik az információhoz jutás szabadsága is. Az alábbi cikk 1993. áprilisában jelent meg. Szereplőinek egy része még ma is aktív. Sokan persze már meghaltak.

Amiért mégis fontos, hogy ilyen távlatból újra olvassuk, az azért van, mert ma lényegében ugyanazok a populista szólamok öntik el az egri közéletet, amelyek végül a helyi politika kiüresedéséhez, a tehetségtelen akarnokok masírozásához vezettek. Érdemes megfigyelni, hogy az antiparlamentáris retorika egy bő emberöltő távlatából hogyan köszön vissza, hogy a demokratikus pártok hogyan lettek egy azóta a klerikálfasizmus irányába tartó rendszer kipécézett ellenségei. És láthatjuk az EVAT Zrt. bölcsőjét, amiben egy gazdasági-hatalmi torzszülött ringott.

Állampolgári Részvétel Hete Egerben

Egerben két helyszínen is összetanakodhatnak a polgárok, hogy megbeszéljék az őket érintő ügyes-bajos dolgaikat. Október 6-án a Laborban Rázsi Botond igazgató úrral beszélgetnek arról, hogy a diákokat távol tartja-e az iskola a közélettől, október 8-án a Civil Közösségi Házban pedig a Családok a családokért aktivistái várják az érdeklődőket.

Üdvözlégy, húsos zsömle

Egerben, a „papok városában” is jelentősen zuhant a magukat vallásosnak vallók száma. Heves megyében még jól tartották magukat, de Heves vármegye már elesett a lelkekért folyó küzdelemben. Pedig az elmúlt években rendesen felpörgött a köz javainak az egyházaknak történő osztogatása. Állam és egyház kéz a kézben fosztogatta Egert, tíz- de inkább százmilliárdos közvagyont íratva a vatikáni és egyéb főkönyvekbe.