Öt felnőtt- és egy gyermekelőadást, valamint négy interaktív mesejátékot mutatnak be július 17. és augusztus 19. között az egri Érsekkertben. Hogyan válogatják meg, hogy mely darabok kerülnek a repertoárba?

Úgy gondolom, hogy maga a „Nyári Játékok” fogalom már eléggé behatárolja, hogy mik közül válogathatunk: mindig igyekszünk könnyű, de nem könnyed szórakozást biztosítani. Igényes produkciókat szeretnénk előadni, jó szerzőtől, jó fordítóval, ami garantálhatja a sikert. Aztán, miként a főzés során, itt is hozzáadjuk még a csipet sót és az apró trükköket: a jó rendezőt, jó színészeket és a többi jó embert, akik a darabjainkon dolgoznak. Idén például 89 ember fáradozik azon, hogy az előadásaink létrejöhessenek.

Az is nagyban meghatározza a választást, hogy olyan szereplőkre keressünk darabot, akikkel szeretnénk együtt dolgozni. Az Annie-re például úgy találtam rá, hogy olyan előadásban gondolkodtam, melyben Mesike (Koncsos Emese – szerk.) a tehetségét kamatoztatni tudja. Őt elsős korában egy szavalóversenyen láttam, s ahogy A hatrongyosi kakasokat mondta, éreztem, hogy ebben a kislányban valóban van valami. Neki minden évben keresünk valamilyen szerepet.

Csoportterápia Fotó: Gál Gábor

A csoportterápiát viszont a Madách Színházban láttam, s úgy gondoltam, ez igazán idevaló darab, s bár nagyon szórakoztató, a próbafolyamat közben a mélységeit is felfedeztük, így úgy vélem, nagyon igényes darab lesz.

Hogyan zajlanak a próbák, mennyivel másabb a felkészülés, mint egy állandó társulat esetében?

Nagyon nehéz mindent összeszervezni, főleg, hogy egy állami színházzal szemben nem áll rendelkezésünkre olyan apparátus, mely mindenben segít, illetve azok az alapvető építőkockák sem, melyek másutt adottak, vegyük például a színpadot. Így a feladataink is nagyon sokrétűek, a színészek is sokfelől érkeznek. Emiatt néha megtörténik, hogy az utolsó pillanatban minden borul.

Ettől függetlenül nagyon jó hangulatban zajlanak a próbák, valódi kincsnek számunkra, hogy ezekben a hetekben leásunk a lelkünk mélyére, igazi magasságokat és mélységeket élünk meg. Ahogy egy nagyon kedves tanárom, Bodnár Sándor mondta mindig, „hogy eljussunk a mennyországba, előbb meg kell járnunk a poklokat”. Emellett azt gondolom, nagyon jót tesz a színészeknek a vérfrissítés, hogy más gondolkodásmódokkal, más mentalitással, más energiákkal találkozhatunk.

Sok jól ismert színészt láthatnak a nézők az Érsekkertben, de kik azok, akik a környékbeli nézők számára kuriózumot jelenthetnek?

Idén csatlakozott hozzánk Vándor Éva, Jászai Mari-díjas és Tolnay Klári-díjas színésznő, a Jóban Rosszban sorozatból is ismert Sághy Tamás, valamint Román Judit, aki két évtizede került el az egri Gárdonyi Színháztól. Emellett már tavaly is szerepelt nálunk Puskás Peti, akit idén négy Csoportterápia előadás erejéig szintén láthatunk.

Ez lesz az V. Egri Érsekkerti Nyári Játékok, miben változott meg a rendezvény az elmúlt évek alatt?

Még hat éve a Kis dobó téren kezdtünk egy négyfős előadással, ma az Annie musicalben 22-en lépnek színpadra, rendkívül jó technikai hátteret sikerült kialakítanunk, s már nem is egy, hanem két színpadunk van. Nagyon tehetséges emberekkel dolgozunk együtt, így merünk egyre nagyobbakat álmodni.

A jövőre nézve mik ezek a nagy álmok?

Hosszú távon szeretnénk valami hasonlót létrehozni a Dobó téren, mint a Szegedi Szabadtéri Játékok. Már folynak a tárgyalások a Madách Színházzal, hogy 2017-re Egerbe hozhassuk a Mamma Mia!-t, s bár nem befogadó színház vagyunk, úgy gondoljuk, egy ilyen produkció minket is erősíteni tudna.

Jövőre veled ugyanitt Fotó: Gál Gábor

Ezt a nyári iramot hogyan lehet összeegyeztetni a családdal, hiszen férjével, Dányi Oszkárral nap mint nap rohangálnak, intézkednek, Ön pedig folyamatosan próbál is…

Nagyon nehéz, főleg a kislányunknak, aki lényegében végigülte a próbákat. Próbáljuk mindezt könnyebbé tenni számára azzal, hogy meghívjuk a barátnőit is, és sokat segít a családunk. Emellett a nyár végén mindig elmegyünk egy hétre nyaralni, ahol csak róla szól minden. Idén a húgomékkal hatan megyünk, ami fájdalmas boldogság, mert a húgom most veszítette el a párját, ami egy felfokozott érzelmi töltetet ad mindenhez, amit most létrehozunk. Ez is emlékeztet minket arra, hogy becsüljük meg azokat az embereket, akik a mindennapjaink során körülvesznek minket, mert nem tudhatjuk, hogy mennyi idő adatott nekünk még együtt az életben.

További információ: http://www.pinceszinhazeger.hu

AZ V. EGRI ÉRSEKKERT NYÁRI JÁTÉKOK PROGRAMJA