Egyre népszerűbbek a régi plakátok

(X) 2016.07.12.19:24

A régi plakátok nem mások, mint egy kor lenyomatai. Nem véletlen tehát, hogy ma már egyre többen gyűjtenek rég elfeledett plakátokat, hiszen ezek olyan kordokumentumok, melyek segítségével átélhetjük, jobban megismerhetjük az adott kor történelmét és kultúráját. Ma ugyan még csak egy szűk kört érint Magyarországon a régi plakátok gyűjtése, ám a tábor egyre nő, és a tendencia valószínűleg tovább folytatódik, főleg, ha a nemzetközi trendek hazánkba is begyűrűznek!

Egyre népszerűbbek a régi plakátok

(X) 2016.07.12.19:24

Hirdetés

Egyre népszerűbbek a régi plakátok

(X) 2016.07.12.19:24

HTML Editor - Full Version

Soha nem látott népszerűség, magas árak

Az, hogy egy-egy árverésen borsos áron cserélnek gazdát a különböző antik tárgyak, festmények más képzőművészeti alkotások természetesnek vesszük, kevesen hallottak viszont arról, hogy ma már nem ritka, hogy a régi plakátok is szokatlanul magas áron találnak gazdára egy-egy aukciósház által meghirdetett aukción. Nemrégiben például a BÁV Plakátaukcióján mintegy 420 ezer forintért talált gazdára az a Star Wars plakát, melyet A Jedi visszatér címmel Helényi Tibor készített. A plakátot 350 ezer forintos kikiáltási áron tették közzé, és e plakát nemzetközi népszerűségét az is mutatja, hogy két évvel ezelőtt egy kisebb méretű példányáért 1325 dollárt fizettek a lelkes gyűjtők.

Nem csak a Star Wars témában készült plakátok örvendenek nagy népszerűségnek a plakátok piacán: a filmes témák örökzöldnek mondhatók, így a Bud Spencer filmek plakátjai például igen keresettek.

Magyarországon a gyűjtők nem csak a filmes plakátokat részesítik előnyben, éppoly népszerűek a reklám- vagy politikai hirdetések plakátjai, melyek még inkább tükrözik egy-egy kor hangulatát. Segítségükkel sokkal jobban megérthetők a történelmi, politikai események, színesebbé tehető a történelem oktatás.

Ezek a régi plakátok a gyűjtők kezében válnak igazi kinccsé, aki nem ismeri értéküket, az csak lomot, kidobásra ítélt szemetet lát bennük. Így, ha a régi padlások szakértők nélkül kerülnek kiürítésre, könnyen válhatnak e népszerű, régi korokat idéző műalkotások kommunális hulladékká, vagy épp tűz martalékává.

Az aukciósházak a leggyakrabban nem egy-egy plakátot kínálnak, az árverésekre kínált gyűjtemények sokszor 100-150 plakátból is állnak, és igazi ritkaságokra is lelhetünk ezek között. A magyar grafikusok szép számban képviseltették magukat a plakátok elkészítésében, és mivel sok plakáttervezési felhívás jelent meg a 20. század első harmadában, így a plakátok tervezése megélheti forrást jelentett számukra és önálló szakmává nőtte ki magát. Azok a grafikusok maradhattak meg ebben a szakmában, akik olyan plakátokat tudtak tervezni, melyek egy pillanat alatt átültették a hirdető üzenetét. A témák igen változatosak voltak: eleinte politikai, háborúba toborzó plakátok jelentek meg, majd előtérbe kerültek a kulturális felhívások, később pedig a tömegtermelés hódításával az egyes termékeket kezdték el ily módon reklámozni az utcákon.

A 350 ezer forintos kikiáltási ár természetesen még csupán a kuriózumnak számító, nagy érdeklődésre számot tevő plakátok esetén érvényes, a legtöbb plakát kikiáltási ára sokkal alacsonyabb, mintegy 10-15 ezer forint körül kezdődik. Vannak persze olyan plakátok is, amelyeknek viszont már a kikiáltási ára is jóval magasabb: előfordulnak olyanok, amelyekre a licit 500 ezer forintnál kezdődik. A magyar plakátokat a nemzetközi piacokon ezidáig még nem fedezték fel, amennyiben ez megtörténik, úgy a plakátok még magasabb áron cserélhetnek majd gazdát.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.

Lenkey-ház, az egri lombkorona sétány

Cseppben az állatorvosi ló az egri Lenkey-ház története. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem épít napelemparkot, hanem részben az arra szánt pénzből felújít egy rossz helyen és rossz állapotban lévő jellegtelen házat, aminek egyetlen története, hogy valaha Lenkey János, az Egerben országos hírű honvédtábornok ott látta meg a napvilágot. Értsük jól, a ház semmilyen jelentőséggel nem bírt a város életében, nem volt szalon, az ellenállás fészke stb. Egyszerű lepukkant lakóház volt, ahol egy gömöri közszolga családja lakott, és itt született gyermekük, aki később tábornok és derék honvéd lett. Nem építészeti és nem várostörténeti csoda. Most meg csaknem négymillióért újítják fel négyzetméterenként, ráadásul tapintható némi összefonódás a mostani polgármester és a nyertes cég között. El sem készültek vele határidőre, bár a város átvette, ami pedig elkészült, az kívülről is jól láthatóan trehány munka, a Fideszes várigazgató és a durcás városvezetés meg nem adja ki a szerződést, mondván üzleti titok.

Harminc éve a „lokálpatriótákról”

Az Egri Est-et több mint harminc éve alapítottuk. Olyan akkori fiatalok, akik azt gondoltuk, hogy erős demokrácia, csak szabad nyilvánossággal karöltve létezik. Igazunk volt. A választás szabadságához hozzátartozik az információhoz jutás szabadsága is. Az alábbi cikk 1993. áprilisában jelent meg. Szereplőinek egy része még ma is aktív. Sokan persze már meghaltak.

Amiért mégis fontos, hogy ilyen távlatból újra olvassuk, az azért van, mert ma lényegében ugyanazok a populista szólamok öntik el az egri közéletet, amelyek végül a helyi politika kiüresedéséhez, a tehetségtelen akarnokok masírozásához vezettek. Érdemes megfigyelni, hogy az antiparlamentáris retorika egy bő emberöltő távlatából hogyan köszön vissza, hogy a demokratikus pártok hogyan lettek egy azóta a klerikálfasizmus irányába tartó rendszer kipécézett ellenségei. És láthatjuk az EVAT Zrt. bölcsőjét, amiben egy gazdasági-hatalmi torzszülött ringott.

Állampolgári Részvétel Hete Egerben

Egerben két helyszínen is összetanakodhatnak a polgárok, hogy megbeszéljék az őket érintő ügyes-bajos dolgaikat. Október 6-án a Laborban Rázsi Botond igazgató úrral beszélgetnek arról, hogy a diákokat távol tartja-e az iskola a közélettől, október 8-án a Civil Közösségi Házban pedig a Családok a családokért aktivistái várják az érdeklődőket.

Üdvözlégy, húsos zsömle

Egerben, a „papok városában” is jelentősen zuhant a magukat vallásosnak vallók száma. Heves megyében még jól tartották magukat, de Heves vármegye már elesett a lelkekért folyó küzdelemben. Pedig az elmúlt években rendesen felpörgött a köz javainak az egyházaknak történő osztogatása. Állam és egyház kéz a kézben fosztogatta Egert, tíz- de inkább százmilliárdos közvagyont íratva a vatikáni és egyéb főkönyvekbe.