Galaxis útikalauz civil szervezeteknek

a törölköző mellett az új alapszabály is a túlélés záloga

2017. március 15.-éig kaptak egy utolsó utáni lehetőséget a civil szervezetek (egyesületek, alapítványok, szövetségek), hogy az új polgári törvénykönyvvel harmonizálják az alapszabályukat. Bár szankció továbbra sem lesz a mulasztókkal szemben, de mindenki tegye fel magának a kérdést: akar-e az ügyészséggel levelezni? A helyzet komoly, az írás már nem annyira.
 
 

Galaxis útikalauz civil szervezeteknek

a törölköző mellett az új alapszabály is a túlélés záloga

2017. március 15.-éig kaptak egy utolsó utáni lehetőséget a civil szervezetek (egyesületek, alapítványok, szövetségek), hogy az új polgári törvénykönyvvel harmonizálják az alapszabályukat. Bár szankció továbbra sem lesz a mulasztókkal szemben, de mindenki tegye fel magának a kérdést: akar-e az ügyészséggel levelezni? A helyzet komoly, az írás már nem annyira.
 
 
 
 
 

Galaxis útikalauz civil szervezeteknek

a törölköző mellett az új alapszabály is a túlélés záloga

2017. március 15.-éig kaptak egy utolsó utáni lehetőséget a civil szervezetek (egyesületek, alapítványok, szövetségek), hogy az új polgári törvénykönyvvel harmonizálják az alapszabályukat. Bár szankció továbbra sem lesz a mulasztókkal szemben, de mindenki tegye fel magának a kérdést: akar-e az ügyészséggel levelezni? A helyzet komoly, az írás már nem annyira.

Ha az Ön civil szervezetének 2014. év óta volt bármilyen módosítása (új vezető, új székhely, bármi amit a bíróságon kellett átvezetni), akkor nyugodtan lapozhat a bulvár cikkekre, mert elvileg 2014-től fogva a bíróság, már csak jogharmonizált létesítő okriat beadványait engedte át. Észrevette, hogy odaírtuk, hogy elvileg?

Ha viszont a legutolsó hivatali ügye 2014. előtt volt, akkor ezt a cikket kifejezetten Önnek írtuk! Jobb ha tudja, hogy 2017. március 15.-éig kell benyújtani a bíróság civil szervezeteket nyilvántartó irodájába a változás bejelentő okiratokat.

Miért kell egyáltalán módosítani?
Mert két évvel ezelőtt a Parlament újraalkotta az egész Ptk.-t (Polgári Törvénykönyv).

Nem érek én rá ezzel foglalkozni, ugyan mi történik ha nem adom be?
Jelenleg nincs törvényi szankciója a mulasztásnak, de a bíróság informatikai rendszerének más hivatalokkal való összeköttetései miatt hamar felszínre fog kerülni a hiba, és az önkormányzati támogatásoknál, vagy pályázati források igénylésénél, illetve bármilyen más hivatali ügyintézésnél fenn fog akadni az ügya nem frissített alapító okirat. A már csak fiókok mélyen alvó egyesületeknél, alapítványoknál a legközelebbi határidő mulasztásnál (pl. pénzügyi beszámoló beadása) az ügyészség, mint felügyelő szervezet fog jelentkezni. Inkább velük levelezne?

Belátom, módosítani kell. Hova fordulhatok segítségért?
Jó hírünk van, megannyi lehetőség adódik.

1. Saját magunk is megírhatjuk és be is adhatjuk a megújított alapszabályunk a bíróságra. Sablonok állnak rendelkezésünkre, amit csak a hiányzó adatokkal kell kitölteni, és már készen is vagyunk. Ez utóbbi esetben a sablon törzsszövegén nem szabad módosítanunk. Azok úgy vannak megalkotva, hogy pont jók legyenek.

2. Aztán itt van a Civil Információs Centrumot üzemeltető Egri Norma Alapítvány, ami kifejezetten arra szakosodott, hogy ilyen esetekben tanácsot adjon a többi civil szervezetnek. Van már benne gyakorlatuk, elhiheti.

3. Fordulhatunk segítségért jogászhoz, aki nagyjából 35-100e Ft közötti díjazás ellenében állítja elő az új alapszabályt. (A díjazás árai tájékoztató jellegűek, függ az adott ügyvédi iroda díjszabásától, az alapszabály bonyolultságától, a közhasznúsági státusz igénylésétől...stb. – szerk.)

Hogyan kezdjek hozzá?

1. A hétköznapi gyakorlatban ez úgy működik, hogy a civil szervezet vezetője készíti elő az alapszabályt. (Ismerve a szervezet működését, az elnök önmaga vagy a vezetőség tagjaival összeülve, esetleg jogász bevonásával megírja az új alapszabályt.)

Jó tanácsok:

a, Ne a meglévőt toldozzuk-foldozzuk! Ez akkor jó megoldás ha már 10 éve nem volt módosítás a létesítő okiratban, mert ebben az esetben vissza kellene követni az azóta hatályba lépett összes jogszabályváltozást, és egyesével mindnek megfeleltetni a belső szabályozást. Lássuk be, akkor már egyszerűbb egy tabula rasa-val indítani, és egy mindenben aktualizált sablonra építeni. Közgyűlési határozatban helyezzük hatályon kívül a régit, és írjuk újra az egészet az elérhető sablonok alapján.

b, Ha a sablon nem fedi le a valós működést, és az egyesület speciális szabályait is szeretnénk beleírni, akkor már érdemes egy gyakorlott jogász segítségét kérni.

c, Tisztázzuk, hogy ki a vezető és mennyi ideg. A képviseletre jogosult személyeket, vezető tisztségviselőket nevükkel, személyi adataikkal együtt, és a mandátumuk hosszának meghatározásával együtt fel kell sorolnunk. Olyan kötelező elem ez, mint felemás korláton a leugrás.
Egyesület esetében legfeljebb 5 évre választhat a közgyűlés vezetőt, míg alapítványnál az alapító korlátlan időre is kinevezheti a kuratórium tagjait. (Minimum 3 fő.)

d, Ha gyűjteni szeretné a személyi jövedelemadó 1%-át, akkor ki ne felejtse beleírni az létesítő okiratba, hogy a szervezet közfeladatot lát el. (Ez nem a közhasznúság, az teljesen más!) Nagyon fontos, hogy ezt követően azt is nevezze meg, hogy milyen közfeladatot, ráadásul melyik törvényre hivatkozva. (Lehet ez a közfeladat sport, kultúra, szociális feladat, vagy bármilyen terület.) Ez így elsőre elég összetettnek hangzik, de valójában olyan egyszerű, mint egy vállalkozásnak meghatározni a TEÁOR kódjait. Publikusan elérhető táblázatok állnak rendelkezésünkre, hogy kiválasszuk belőle a közfeladatot, annak minden jogszabályi hivatkozásával.

2. Ha mindezzel elkészültek, az egyesületek esetében közgyűlést kell összehívni (a tagoknak előzetesen megküldve az előkészített alapszabályt), ahol az egybegyűltek többségi szavazattal elfogadják az új alapszabályt.
Alapítványnál már más a helyzet, mert ott az alapító vagy alapítók jogosult(ak) az ún. alapító okirat módosítására.

3. A közgyűlés elfogadó szavazata esetén, a határozatot tartalmazó jegyzőkönyvet (hitelesítve!), magát az új létesítő okiratot (EREDETIBEN, ezért érdemes több eredeti példányt is készíteni), és a jelenlévők által aláírt jelenléti ívet , és a megfelelő bírósági formanyomtatványokat kitöltve (egyszerű űrlapok ezek is) be kell adnunk a területileg illetékes bíróság civil szervezeteket nyilvántartó irodájába.

Jó tanács:
Mivel Isten hivatali malmai lassan őrölnek, (akarom mondani, az ügydömping miatt módfelett hosszú az eljárási idő), ezért érdemes még a 2016-os év Karácsonya előtt elkészíteni a beadványt, és letudni ezt a kötelező kört. Akármikor is adják be, a határozat jöttéről 2 hónap múlva számítsanak, napkelet felől.

És még egyszer: mindenki megcsinálhatja egymaga a módosítást, ügyvéd bevonása nélkül. A legrosszabb esetben ha valamit elront, a bíróság hiánypótlást kér, vagy elutasító határozatot hoz, de mindkét esetben részletesen megindokolja az okot, ami a gyakorlatban tartalmazni szokta magát a konkrét megoldási javaslatot is. Az ott leírtakat alkalmazva, vagy szöveget átemelve, egy újabb körben már nagy valószínűséggel sikeresek leszünk.


A közhasznúság kérdésköre

Pár dolgot tisztázzunk ezzel kapcsolatosan: ma már csak elektronikus úton lehet a közhasznúsági státusz intézni, a közhasznúság nem egyenlő a közfeladat ellátásával, ez két teljesen különböző dolog, és most, hogy ezt az apró információt tudatosította, máris a tájékozottabb civil vezetők köréhez tartozik, amihez ezúton is gratulálunk, olyan, hogy kiemelten közhasznú státusz, nincs többé, csak simán közhasznú státusz van mostantól, ha közhasznú szeretne lenni / maradni, akkor feltétlenül jogásszal de inkább könyvelő bevonásával végezze el a bírósági beadvány összeállítását, (hacsak Ön nem egy fekete öves okiratnindzsa) a hétköznapi gyakorlatban a közhasznú státusz egyetlen előnye, hogy a szervezetnek egyszeri adományt nyújtó vállalkozások az adomány 20%-át írhatják le az adóalapból. (A tartós adományozás esetében (min 3 éven keresztül megszakítás nélkül) akkor az adóalapból 20+20 % azaz 40% kedvezményt igényelhet meg az adományozó vállalkozás. (mélyvízben úszni tudók erről többet itt: A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés z) pontja), ha az létesítő okirat módosításával együtt közhasznúsági státuszt is kérnek, az hosszabb hivatali válaszidővel fog járni, ha az alapszabály módosítással együtt megkérik a közhasznúsági státuszt is, de annak a feltételeinek nem felelnek meg, akkor a alapszabály módosítást is el fogják utasítani, még akkor is, ha az egyébként hibátlan. Ez azért van, mert egy eljárásban, egy határozatot hoz a bíróság, és bármi hiba van, az az egész beadványra kihat, Ön nagyon leleményes vezető, ha ezek után úgy spekulál, hogy akkor két külön eljárásban intézi az alapszabály módosítást és a közhasznúsági státuszt, csakhogy nem lehet egyszerre párhuzamosan két külön eljárást indítani. De nem is kell. A gyakorlati életben a jogász a könyvelővel együtt 99,9%-os biztonsággal meg tudják előre mondani, hogy megfelelnek-e a feltételnek. Ha a két szakember tévedne, arra megoldást jelenthet a yellow pages. A közhasznú státusz nem az öröklétre szól, azt évről évre ki kell érdemelni, mégpedig úgy hogy: a civil szervezet beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét köteles minden év május 31. napjáig az Ügyfélkapun keresztül elektronikusan leadni az Országos Bírósági Hivatal részére. Itt minden beszámoló esetében megvizsgálják, hogy teljesülnek-e a feltételek.

Ki lehet közhasznú?

Egy többszintes feltételrendszernek kell megfelelni, amit egyébként nem nehéz megugrani, viszont itt leírni annál inkább, ezért a legjobb, ha az Egri Norma Alapítványhoz fordulnak ezzel kapcsolatosan, de a szervezetük saját könyvelője jó eséllyel szintén meg tudja ítélni, hogy elnyerhetik-e / megtarthatják-e ezt a státuszt. Telefon a kézbe, érdeklődjenek.

Bízunk benne, hogy összeállításunkkal sikerült jelzőfényt adnunk, így most már mindenki tudja, hogy merre van az arra. Megjegyezzük, mi sem magunktól vagyunk ilyen okosak, összeállításunkat az Egri Norma által 2016. november 3-án szervezett Jogi Fórumon elhangzottakra alapoztuk.


Hogy még hasznosabbak legyünk, az összeállításunkban hivatkozott segédanyagokat az alábbi linkeken találja:

Alkalmazható okirat sablonok itt.
Közfeladati lista jogalap hivatkozásokkal itt!
Gyakran Felmerülő Kérdések itt! (sokkal komolyabban, mint ahogy mi írunk - szerk.)

További szakértői segítség itt:
Egri Norma Alapítvány (Civil Információs Centrum) elérhetősége:
telefon: 0636/420-660
E-mail: normaalapitvany@gmail.com
heves.cic@gmail.com
Cím: 3300 Eger, Törvényház út 1-3.



..és ha nem kapott kielégítő válaszokat akkor se pánikoljon, az univerzális válasz minden felmerülő kérdésre az, hogy: 42
 

 
 

    Hozzászólások

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!