Az ország keleti részében is egyre kevesebb a szakember

Az egyik legnevesebb magyar gazdaságkutató társaság legújabb adatai szerint a hazai vállalatok körében a legnagyobb hiány még mindig a szakmunkások esetében mutatható ki. A nyugat-magyarországi munkaerőhiány lassan több évtizedes ténye a legtöbb téma iránt érdeklődő előtt közismert. Kétségtelen, hogy a legtöbb álláshirdetést még mindig Budapesten, Pest megyében és továbbra is Győr-Moson-Sopron megyében töltik fel a munkaadók. Bár az álláskeresők száma az ország nyugati részében még mindig a legmagasabb, ebben a vonatkozásban az elmúlt két-három évben Kelet-Magyarországi is felzárkózott. A legújabb felmérésekben részt vevő kelet-magyarországi vállalkozások legalább háromnegyede hiányolja a jól képzett szakmunkásokat a cégénél. A megkérdezett vállalkozások legalább 30 százaléka segéd-, illetve betanított munkást is állandóan keres.
 
 

Az ország keleti részében is egyre kevesebb a szakember

Az egyik legnevesebb magyar gazdaságkutató társaság legújabb adatai szerint a hazai vállalatok körében a legnagyobb hiány még mindig a szakmunkások esetében mutatható ki. A nyugat-magyarországi munkaerőhiány lassan több évtizedes ténye a legtöbb téma iránt érdeklődő előtt közismert. Kétségtelen, hogy a legtöbb álláshirdetést még mindig Budapesten, Pest megyében és továbbra is Győr-Moson-Sopron megyében töltik fel a munkaadók. Bár az álláskeresők száma az ország nyugati részében még mindig a legmagasabb, ebben a vonatkozásban az elmúlt két-három évben Kelet-Magyarországi is felzárkózott. A legújabb felmérésekben részt vevő kelet-magyarországi vállalkozások legalább háromnegyede hiányolja a jól képzett szakmunkásokat a cégénél. A megkérdezett vállalkozások legalább 30 százaléka segéd-, illetve betanított munkást is állandóan keres.
 
 
 
 
 

Az ország keleti részében is egyre kevesebb a szakember

Az egyik legnevesebb magyar gazdaságkutató társaság legújabb adatai szerint a hazai vállalatok körében a legnagyobb hiány még mindig a szakmunkások esetében mutatható ki. A nyugat-magyarországi munkaerőhiány lassan több évtizedes ténye a legtöbb téma iránt érdeklődő előtt közismert. Kétségtelen, hogy a legtöbb álláshirdetést még mindig Budapesten, Pest megyében és továbbra is Győr-Moson-Sopron megyében töltik fel a munkaadók. Bár az álláskeresők száma az ország nyugati részében még mindig a legmagasabb, ebben a vonatkozásban az elmúlt két-három évben Kelet-Magyarországi is felzárkózott. A legújabb felmérésekben részt vevő kelet-magyarországi vállalkozások legalább háromnegyede hiányolja a jól képzett szakmunkásokat a cégénél. A megkérdezett vállalkozások legalább 30 százaléka segéd-, illetve betanított munkást is állandóan keres.
HTML Editor - Full Version

 

A munkaerőhiány fő okai

 

A HR szakemberek tapasztalatai szerint nem ritkán fordul elő, hogy miután a munkavállaló megszerzik a vállalkozás által megkívánt készségeket és szakmai kompetenciákat, tovább áll és valamely nyugati megyében, ritkábban külföldön keres munkahelyet. A folyamat ráadásul újabb problémákat szül. Az így keletkezett munkaerő-utánpótlást nagyon nehéz orvosolni, mivel a kelet-magyarországi fizetések nem tudnak versenyezni a nyugati-megyék – nem is szólva a külföld –  bérszínvonalával. Ha ez így marad, akkor a helyi vállalatoknak nem lesz esélye a munkaerő-vándorlás megállítására. Békés megyét például az ezredfordulótól eltelt 17 évben már a teljes lakosság 5 százaléka hagyta el. Ebből 14 ezer munkavállaló.

 

A szakképzett munkaerő megtartása is nagy probléma

 

Az egyik legnagyobb hazai munkaerő közvetítő cég regionális szóvivője szerint a munkaerőhiány fő oka nemcsak a kevés iskolapadból kikerülő jól képzett szakmunkáshiányra vezethető vissza. Legalább ennyire problémás a szakmájában már kipróbált jól szakképzett munkaerő megtartása is a kelet-magyarországi régióban. A külföldi vállalatok és persze a gazdaságilag fejlettebb nyugat-magyarországi régiók elszívó hatása az elmúlt években nagymértékben éreztette hatását. A hiányszakmákban dolgozók már Kelet-Magyarországon is meglehetősen könnyen váltanak munkahelyet, ami megnehezíti az itteni cégek helyzetét a hosszútávon való tervezésben. A hazai állásportálok adatainak átnézése után azonnal szembetűnik, hogy a térségben – különösen a Debrecenhez, Egerhez, Szegedhez hasonló méretű magyar városokban, illetve vonzáskörzetükben –a három leggyakrabban előforduló hiányszakma az asztalos, a villanyszerelő, lakatos és a CO-hegesztő. Utóbbiakon túl bizony szinte mindegyik megyében komoly szükség lenne jól képzett mérnökökre és persze segédmunkásokra is.

 

Hiányszakmák képzései Kelet-Magyarországon

 

Bár kétségtelen, hogy az elmúlt években történtek konkrét kormányzati intézkedések a hiányszakmákban tanulók számának növelésére, a folyamat továbbra is elég aggasztó. A kelet-magyarországi régió hiányszakmáiban tanulók számát Magyarországon semmiféle statisztika nem rögzíti, így nehéz messzemenő következtetéseket levonni a közelmúltban bevezetett ösztöndíjrendszer hatásairól is. A tanulókat leginkább az ösztöndíj az, ami vonzza, nem pedig a konkrét szakmával megvalósítható pályakép. Utóbbi egyúttal azt is jelenti, hogy erőteljesen megkérdőjelezhető a tanulók konkrét szakma iránti hosszú távú elköteleződése. Ha végiggondoljuk meglehetősen aggasztó, hogy napjainkban, Ausztriában már több mint 60 ezer magyar dolgozik, nem is szólva Németországról, ahol ez a szám már a 90 ezer főt is meghaladta. Feltételezhetően ezek a számok tovább növekednek majd, hiszen egyre több cég foglalkozik a külföldi munkákra való toborzással is.

 

 

 

 
 

    Hozzászólások

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!