Egri zenészek a Kossuth Rádióban

Nagy Baksa 2014.07.20.00:00

A Kossuth Rádió Esti Séta című kulturális műsorának tegnapi adásában a Kaláka Fesztiválé volt a főszerep. Ennek kapcsán egri zenészekkel: Herczeg Flórával, és a HungaRiddim zenekar két tagjával is interjút készített a műsor szerkesztője, Farkas Éva. Szerencsére az internet korában már nem maradhatunk le semmiről, hiszen a műsorokat bármikor visszahallgathatjuk online is.

Egri zenészek a Kossuth Rádióban

Nagy Baksa 2014.07.20.00:00

Hirdetés

Egri zenészek a Kossuth Rádióban

Nagy Baksa 2014.07.20.00:00

Herczeg Flóra 1984-ben született Miskolcon, ám magát mégis egriként tartja számon. Először hétévesen állt színpadon, néptáncosként, később népdalénekes lett. Tagja volt a Narco Polo együttesnek, ma pedig a Herczeg Flóra és a Például Igen frontembere. 2010-ben egy kiváló zongoristával, Gonda Lászlóval kezdett el dolgozni, ennek gyümölcseként 2011. február elején jelent meg a „Ringass még – Presser Gábor dalai” című lemeze.

Az egri (illetve Egerben tanuló/dolgozó) fiatalokból álló HungaRiddim zenekar három éve szórakoztatja egyre bővülő közönségét. Utcazenével kezdtek, (és erről a jó szokásukról azóta sem mondtak le) de hamar eljutottak a színpadi fellépésekhez is. A Bikavér Ünnepen debütált első kislemezük, ami összesen 8 dalt tartalmaz. Ennek egyik felét stúdióban-, másikat pedig a Forrásban, élőben rögzítették. A lemezt nagyon jófej módon, becsületkasszás alapon értékesítik, sőt online is meghallgatható!

A rádióműsort ezen a linken érhetik el. Ha 22:30-as Esti séta című műsor időpontjára klikkelnek, azonnal elindul a hanganyag.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

Dokumentumfim fesztivál Egerben is

Szerencsére sikerült idén is Egerbe csábítani néhány filmet a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BDIF) programjából. Nem is akármilyen filmeket. Az egri Uránia Mozi ismét megtelik élettel, és az arra fogékony egriek február első hétvégéjén kicsit közelebb kerülhetnek a világ szellemi fősodrához. Számomra különösen kedves az indiai „Népszabadság sztori”, amelyben bemutatják, hogyan lehetetleníti el a fékevesztett diktatúra a független sajtót és az igazság kiderülését, kikiáltva azt a gonosz fészkének. A többi film is olyan, ami meghatározhatja egy-egy ember egész életét.

Az én könyvtáram

Két hete Karafiáth Orsolya költő-író-újságíró barátnőm egy kósza facebook-magánbeszélgetés során felkért, hogy tudnék-e valamit mondani neki a magánkönyvtáramról a Magyar Narancs számára készítendő színes interjúcsokrához. Tudtam. Mivel a Mancsban helyhiány és előre megadott flekk-terjedelem miatt az eredeti mondandóm sajnos nyomtatásban csak kicsit módosítva, rövidítve tudott megjelenni, a teljes eredeti írást nagy szeretettel Weil Zoltán barátom és a kedves egri olvasók rendelkezésére bocsájtom advent alkalmából!

A szájbarágós színház szájba vágós

Szép kis hisztéria kerekedett abból, hogy Venczel Valentinnal, az újvidéki Magyar Színház igazgatójával kettesben arról is beszélgettünk, hogy miért hagyott ott egy szerinte vállalhatatlan egri produkciót Blaskó Balázs színházában. Az adás rögzítése után, a kiborulásra és méltatlankodásra mindig kész Blaskó direktor úr követelte, hogy a beszélgetést a Városi Tv ne adja le, mert ugyan azt ő nem látta, de szerinte jó nem lehet, így annak bemutatásától a tv eltekintett. Az Egri Színen azonban most bemutatjuk a letiltott adást.

Cigány Mózes

Tudták, hogy Eger hírnevét nem a bornak, a fürdőnek, vagy a barokk építészetnek köszönheti, de még csak nem is egy évadzáró csetepaténak, amit követően 1552-ben az oszmán sereg hazavonult. A hírnevet egy a Gárdony melletti Agárdról Egerbe költözött bizonyos Ziegler Géza romantikus regényének köszönheti. Az író-újságíró Ziegler Egerben már a Gárdonyi nevet használta, és ezen a néven lett kora sikeres tollforgatója.

Átadták Eger legújabb üres galériáját

Sikerült egy átadóba belesűríteni minden olyan gesztust és gusztust, ami Eger legújabb galériájával és városunk művészeti életével összefüggésbe hozható. Ugyanis a galériát csupasz falakkal és szendvicsekkel adták át. Akik ezt kitalálták, azoknak nyilván értelmetlen elmagyarázni, mennyire dilettáns, és a funkciót semmibe vevő eljárásról van szó. Olyan ez, mintha 1884-ben az Operaház átadásakor Ferenc József jelenlétében nem a Bánk Bánt, hanem néhány kolbászos zsömlét mutattak volna be. Amúgy, az épület szép lett.