Szilveszteri zenés parti a téren

Holló Miklós 2010.01.01.00:00

Bár mindenfelé az évbúcsúztató partiktól volt hangos város tegnap este, sokan köszöntötték az új esztendőt most is a Dobó téren. 2009 utolsó estéjén a hazai pop/rock élvonalát képviselő Hooligans, majd a Paddy and the Rats, ír és skót kocsmazenét punk-rockkal ötvöző együttes és a rockabilly bulit idéző Magic cats szórakoztatta a közönséget.

Szilveszteri zenés parti a téren

Holló Miklós 2010.01.01.00:00

Hirdetés

Szilveszteri zenés parti a téren

Holló Miklós 2010.01.01.00:00

A Művészetek Háza rendezésében az „Egri Szilveszter” már délután elkezdődött a Dobó téren, ahol forralt borral, kürtős kaláccsal várták az érdeklődőket.
Az enyhe idő kedvezett az esti koncerteknek, sokan várták a Hooliganst. A mindenfelé szétszórt petárdák mellett az igazi nagy durranás, a nemzetközi vizeken is egyre népszerűbb miskolci Paddy and the Rats fellépése volt. A saját meghatározásuk szerint pub’n’ rollt játszó zenekar hegedű és harmónika alapú skót, kelta, ír kocsmai tengerészdalokkal, punkos tánczenével tette kellemesebbé az óévbúcsú hangulatát.
A tánc nem ált meg, hiszen a Magic Cats az ötvenes és hatvanas évek fergeteges hangulatát hozta el, egy rockabilly koncert keretében.

Paddy and the Rats Fotó: Egri Szín

Video: Paddy and the Rats

Hozzászólások

1pétá2010január10.18:55ÚjVálasz
káár hogy hooligans vidi nincs !!!mert ők király koncit adtak!!:)!!! BArok voltak....XD..PEACE!!!!

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

Dokumentumfim fesztivál Egerben is

Szerencsére sikerült idén is Egerbe csábítani néhány filmet a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BDIF) programjából. Nem is akármilyen filmeket. Az egri Uránia Mozi ismét megtelik élettel, és az arra fogékony egriek február első hétvégéjén kicsit közelebb kerülhetnek a világ szellemi fősodrához. Számomra különösen kedves az indiai „Népszabadság sztori”, amelyben bemutatják, hogyan lehetetleníti el a fékevesztett diktatúra a független sajtót és az igazság kiderülését, kikiáltva azt a gonosz fészkének. A többi film is olyan, ami meghatározhatja egy-egy ember egész életét.

Az én könyvtáram

Két hete Karafiáth Orsolya költő-író-újságíró barátnőm egy kósza facebook-magánbeszélgetés során felkért, hogy tudnék-e valamit mondani neki a magánkönyvtáramról a Magyar Narancs számára készítendő színes interjúcsokrához. Tudtam. Mivel a Mancsban helyhiány és előre megadott flekk-terjedelem miatt az eredeti mondandóm sajnos nyomtatásban csak kicsit módosítva, rövidítve tudott megjelenni, a teljes eredeti írást nagy szeretettel Weil Zoltán barátom és a kedves egri olvasók rendelkezésére bocsájtom advent alkalmából!

A szájbarágós színház szájba vágós

Szép kis hisztéria kerekedett abból, hogy Venczel Valentinnal, az újvidéki Magyar Színház igazgatójával kettesben arról is beszélgettünk, hogy miért hagyott ott egy szerinte vállalhatatlan egri produkciót Blaskó Balázs színházában. Az adás rögzítése után, a kiborulásra és méltatlankodásra mindig kész Blaskó direktor úr követelte, hogy a beszélgetést a Városi Tv ne adja le, mert ugyan azt ő nem látta, de szerinte jó nem lehet, így annak bemutatásától a tv eltekintett. Az Egri Színen azonban most bemutatjuk a letiltott adást.

Cigány Mózes

Tudták, hogy Eger hírnevét nem a bornak, a fürdőnek, vagy a barokk építészetnek köszönheti, de még csak nem is egy évadzáró csetepaténak, amit követően 1552-ben az oszmán sereg hazavonult. A hírnevet egy a Gárdony melletti Agárdról Egerbe költözött bizonyos Ziegler Géza romantikus regényének köszönheti. Az író-újságíró Ziegler Egerben már a Gárdonyi nevet használta, és ezen a néven lett kora sikeres tollforgatója.

Átadták Eger legújabb üres galériáját

Sikerült egy átadóba belesűríteni minden olyan gesztust és gusztust, ami Eger legújabb galériájával és városunk művészeti életével összefüggésbe hozható. Ugyanis a galériát csupasz falakkal és szendvicsekkel adták át. Akik ezt kitalálták, azoknak nyilván értelmetlen elmagyarázni, mennyire dilettáns, és a funkciót semmibe vevő eljárásról van szó. Olyan ez, mintha 1884-ben az Operaház átadásakor Ferenc József jelenlétében nem a Bánk Bánt, hanem néhány kolbászos zsömlét mutattak volna be. Amúgy, az épület szép lett.