Kiállítás Trianonról

Nagy Kata 2012.02.04.00:00

A várpalotai Trianon Múzeum 31 színes tablóból álló, „A trianoni diktátum és következményei” című vándorkiállítása érkezett a héten az Angolkisasszonyok Sancta Maria Gimnáziumába.

Kiállítás Trianonról

Nagy Kata 2012.02.04.00:00

Kiállítás Trianonról

Nagy Kata 2012.02.04.00:00

Az iskola, azért érezte szükségesnek elhozni ezt a vándorkiállítást, mert Trianon minden magyar embert érint, ezért úgy gondolták, hogy a tárlat segítségével még közelebb kerül a diákokhoz és még behatóbban ismerkednek a történelem ezen részével. A kiállítás a középkortól kezdve mutatja be a magyar történelmet, a Kárpát-medencét és Magyarország nemzetiségeit, majd az őszirózsás forradalom és a Tanács Köztársaság után bekövetkező Trianoni békediktátum következményeit taglalja több tablón keresztül. A sorozat napjainkkal záródik, hogy mi a feladata a mai Magyarországnak, hogy összetartsa a nemzetet.

A tárlatot az iskola diákjai mutatják be a látogatóknak.

A kiállítás február 29-ig tekinthető meg.

Hozzászólások

1Bekiabáló2012február07.00:43ÚjVálasz
Talán a jelen Magyarországáról is kellene egy vándorkiállítás, mert ez is minden embert érint. S nem ártana, ha az ártatlan kis diákok nemcsak a múltban vájkálnának (persze nem önszántukból!), hanem érteni próbálnák a jelent is, mert nekik még van jövőjük. Beh szép is lenne, ha ebben segítenének nekik a buzgó hittérítők!

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

Dokumentumfim fesztivál Egerben is

Szerencsére sikerült idén is Egerbe csábítani néhány filmet a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BDIF) programjából. Nem is akármilyen filmeket. Az egri Uránia Mozi ismét megtelik élettel, és az arra fogékony egriek február első hétvégéjén kicsit közelebb kerülhetnek a világ szellemi fősodrához. Számomra különösen kedves az indiai „Népszabadság sztori”, amelyben bemutatják, hogyan lehetetleníti el a fékevesztett diktatúra a független sajtót és az igazság kiderülését, kikiáltva azt a gonosz fészkének. A többi film is olyan, ami meghatározhatja egy-egy ember egész életét.

Az én könyvtáram

Két hete Karafiáth Orsolya költő-író-újságíró barátnőm egy kósza facebook-magánbeszélgetés során felkért, hogy tudnék-e valamit mondani neki a magánkönyvtáramról a Magyar Narancs számára készítendő színes interjúcsokrához. Tudtam. Mivel a Mancsban helyhiány és előre megadott flekk-terjedelem miatt az eredeti mondandóm sajnos nyomtatásban csak kicsit módosítva, rövidítve tudott megjelenni, a teljes eredeti írást nagy szeretettel Weil Zoltán barátom és a kedves egri olvasók rendelkezésére bocsájtom advent alkalmából!

A szájbarágós színház szájba vágós

Szép kis hisztéria kerekedett abból, hogy Venczel Valentinnal, az újvidéki Magyar Színház igazgatójával kettesben arról is beszélgettünk, hogy miért hagyott ott egy szerinte vállalhatatlan egri produkciót Blaskó Balázs színházában. Az adás rögzítése után, a kiborulásra és méltatlankodásra mindig kész Blaskó direktor úr követelte, hogy a beszélgetést a Városi Tv ne adja le, mert ugyan azt ő nem látta, de szerinte jó nem lehet, így annak bemutatásától a tv eltekintett. Az Egri Színen azonban most bemutatjuk a letiltott adást.

Cigány Mózes

Tudták, hogy Eger hírnevét nem a bornak, a fürdőnek, vagy a barokk építészetnek köszönheti, de még csak nem is egy évadzáró csetepaténak, amit követően 1552-ben az oszmán sereg hazavonult. A hírnevet egy a Gárdony melletti Agárdról Egerbe költözött bizonyos Ziegler Géza romantikus regényének köszönheti. Az író-újságíró Ziegler Egerben már a Gárdonyi nevet használta, és ezen a néven lett kora sikeres tollforgatója.

Átadták Eger legújabb üres galériáját

Sikerült egy átadóba belesűríteni minden olyan gesztust és gusztust, ami Eger legújabb galériájával és városunk művészeti életével összefüggésbe hozható. Ugyanis a galériát csupasz falakkal és szendvicsekkel adták át. Akik ezt kitalálták, azoknak nyilván értelmetlen elmagyarázni, mennyire dilettáns, és a funkciót semmibe vevő eljárásról van szó. Olyan ez, mintha 1884-ben az Operaház átadásakor Ferenc József jelenlétében nem a Bánk Bánt, hanem néhány kolbászos zsömlét mutattak volna be. Amúgy, az épület szép lett.