230 éve várnak erre az egriek

egriszin.hu 2015.09.02.16:18

Mint ismeretes, korábban a Fidesz ellenezte, hogy az egri főiskola egyetemmé alakuljon. Nyitrai Zsolt, a párt Heves megye térségében mindenért felelős országgyűlési képviselője nemrég még azt találta mondani, hogy „jobb egy erős főiskola, mint egy gyenge lábakon álló egyetem.” Mondatait később úgy értelmezte, hogy ő beszélt először az erős egyetemmé válásról. Tette mindezt annak fényében, hogy mára világossá vált, hogy az egri főiskola bázisán hamarosan egyetem alakulhat. Dr. Liptai Kálmán rektor hosszú hallgatás után most szólalt meg először az ügyben, ráadásul bizakodóan.

Egyetem?

230 éve várnak erre az egriek

egriszin.hu 2015.09.02.16:18

Hirdetés

Egyetem?

230 éve várnak erre az egriek

egriszin.hu 2015.09.02.16:18

EGERBEN EGYETEM LEHET

A felsőoktatási államtitkárság kedd délután tette nyilvánossá javaslatait a felsőoktatási intézmények szervezeti átalakítására vonatkozóan. Az Eszterházy Károly Főiskola egyetemmé válhat, a csatlakozó Károly Róbert Főiskolával és a Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Karával.

Az Eszterházy Károly Főiskolával kapcsolatban dr. Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár elmondta: több érv is szól amellett, hogy a gödöllői központú Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kara az egri főiskolához kerüljön. A két legfontosabb a földrajzi közelség, valamint az EKF kiforrott oktatási profilja.

Az államtitkár az EKF és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola integrációját 2016 júliusától tartja kivitelezhetőnek. A jelenlegi elképzelések szerint az egyesített intézménynek négy campusa lesz: Egerben, Sárospatakon, Gyöngyösön és Jászberényben. Képzési profilok tekintetében tovább erősödhet az egri központú pedagógusképzés, és a szaktárcánál nagy perspektívát látnak az egri, mátrai, tokaji borvidékek adottságaira épülő szőlész-borász képzésben is. A földrajzi adottságok mellett - az új, egyesített oktatási keretben - olyan szervezeti-intézményi háttér is biztosított, mint a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézettel, az Élelmiszer- tudományi Regionális Tudásközponttal vagy a helyi borászatokkal megvalósuló együttműködés.

A fenntartó szerint a magas színvonalú pedagógusképző, doktori iskolákkal is rendelkező EKF egyre közelebb kerül ahhoz, hogy „északkelet-magyarországi" egyetemmé váljon.

Az intézmények szervezeti átalakítására tett javaslatait a szaktárca azzal indokolta, hogy hosszútávon több jelenlegi egyetem és főiskola sem képes biztosítani működését. Az elmúlt két hónapban az érintett felsőoktatási intézmények maguk is kidolgoztak terveket arra vonatkozóan, miként tudnának hatékonyabbak lenni. Az államtitkárság tegnap közzétett javaslatai ezen elképzelések figyelembevételével születtek meg, a tervezett átalakításokkal kapcsolatos végleges javaslatot legkésőbb jövő hét végén hozza meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Hosszú egyeztetés-sorozat előzte meg a tegnapi bejelentést, ahol a fenntartó képviselői mellett az EKF és a KRF vezetése, valamint a hallgatói érdekképviseletek is részt vettek. Múlt hét csütörtökön az Eszterházy Károly Főiskola és a Károly Róbert Főiskola Gyöngyösön egyeztetett a két intézményt érintő integráció kapcsán. A közel 7 órás egyeztetés végére az összes nyitott kérdés tisztázva lett, az így kialakult kompromisszumos javaslatot az intézmények a fenntartó felé továbbították. A fenntartó képviseletében dr. Solti Péter és Gyetvai András miniszteri biztosok vettek részt az egyeztetésen.

A felsőoktatási államtitkárság döntéséről az intézmények szenátusai is szavaznak. Mivel azonban állami fenntartású egyetemekről és főiskolákról van szó, a kormány saját hatáskörben is dönthet a szükséges szervezeti átalakításokról.

Az uni-eger.hu oldalán, valamint a Líceum Televízió csatornáján https://www.youtube.com/watch?v=DzPujAUUSf0 nézhetik meg az érdeklődök azt az exkluzív interjút, amelyben dr. Liptai Kálmán rektor először szólal meg a tervezett átalakítások kapcsán - adta hírül a főiskola.

Interjú a rektorral

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.

Lenkey-ház, az egri lombkorona sétány

Cseppben az állatorvosi ló az egri Lenkey-ház története. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem épít napelemparkot, hanem részben az arra szánt pénzből felújít egy rossz helyen és rossz állapotban lévő jellegtelen házat, aminek egyetlen története, hogy valaha Lenkey János, az Egerben országos hírű honvédtábornok ott látta meg a napvilágot. Értsük jól, a ház semmilyen jelentőséggel nem bírt a város életében, nem volt szalon, az ellenállás fészke stb. Egyszerű lepukkant lakóház volt, ahol egy gömöri közszolga családja lakott, és itt született gyermekük, aki később tábornok és derék honvéd lett. Nem építészeti és nem várostörténeti csoda. Most meg csaknem négymillióért újítják fel négyzetméterenként, ráadásul tapintható némi összefonódás a mostani polgármester és a nyertes cég között. El sem készültek vele határidőre, bár a város átvette, ami pedig elkészült, az kívülről is jól láthatóan trehány munka, a Fideszes várigazgató és a durcás városvezetés meg nem adja ki a szerződést, mondván üzleti titok.

Harminc éve a „lokálpatriótákról”

Az Egri Est-et több mint harminc éve alapítottuk. Olyan akkori fiatalok, akik azt gondoltuk, hogy erős demokrácia, csak szabad nyilvánossággal karöltve létezik. Igazunk volt. A választás szabadságához hozzátartozik az információhoz jutás szabadsága is. Az alábbi cikk 1993. áprilisában jelent meg. Szereplőinek egy része még ma is aktív. Sokan persze már meghaltak.

Amiért mégis fontos, hogy ilyen távlatból újra olvassuk, az azért van, mert ma lényegében ugyanazok a populista szólamok öntik el az egri közéletet, amelyek végül a helyi politika kiüresedéséhez, a tehetségtelen akarnokok masírozásához vezettek. Érdemes megfigyelni, hogy az antiparlamentáris retorika egy bő emberöltő távlatából hogyan köszön vissza, hogy a demokratikus pártok hogyan lettek egy azóta a klerikálfasizmus irányába tartó rendszer kipécézett ellenségei. És láthatjuk az EVAT Zrt. bölcsőjét, amiben egy gazdasági-hatalmi torzszülött ringott.

Állampolgári Részvétel Hete Egerben

Egerben két helyszínen is összetanakodhatnak a polgárok, hogy megbeszéljék az őket érintő ügyes-bajos dolgaikat. Október 6-án a Laborban Rázsi Botond igazgató úrral beszélgetnek arról, hogy a diákokat távol tartja-e az iskola a közélettől, október 8-án a Civil Közösségi Házban pedig a Családok a családokért aktivistái várják az érdeklődőket.

Üdvözlégy, húsos zsömle

Egerben, a „papok városában” is jelentősen zuhant a magukat vallásosnak vallók száma. Heves megyében még jól tartották magukat, de Heves vármegye már elesett a lelkekért folyó küzdelemben. Pedig az elmúlt években rendesen felpörgött a köz javainak az egyházaknak történő osztogatása. Állam és egyház kéz a kézben fosztogatta Egert, tíz- de inkább százmilliárdos közvagyont íratva a vatikáni és egyéb főkönyvekbe.