Most

Időjárás
Hőmérséklet
13 °C
 

 
 
 
 
 
 
 
  • VI. Mátrai Erdészeti Nyílt Nap

    Szereted az erdei állatokat és növényeket? Érdekel az erdőgazdálkodás művészete és hogy „miből lesz a cserebogár”? Gyere el te is szeptember 29-én a mátrafüredi parkba, ahol betekinthetsz az erdő és erdészek rejtélyes világába.Az EGERERDŐ Zrt. dolgozói minden érdeklődőt szeretettel várnak, a gyermekeknek pedig meglepetéssel kedveskedünk.2017. szeptember 29., 9:00–16:00A park területén található standoknál szakembereink közérthető módon mutatják be az óvodások, általános iskolások és lakosok számára az erdei élővilágot, az erdész sokrétű munkáját és az EGERERDŐ Zrt. tevékenységét:- Erdei növények, az erdő élete- Erdei rovarok- Fahasználat- Erdészeti gépek- Fatermékek- Vadgazdálkodás és vadászat- Erdei melléktermékek, az erdő ízei- Az erdő látogatása- Erdei vasutak- Erdei művészetek- Erdészeti oktatásTestközelbe kerülnek az erdők és az erdőgazdálkodás. A látogatók kipróbálhatják a mindennapos munkák során használt eszközöket, működés közben figyelhetik meg a rakodó- és aprítógépet, megfoghatják a tölgyfa és a fenyő levelét, megérinthetik a szarvas agancsát, megsimogathatják a vadászkutyákat és megnézhetik, hogy mi mindent készíthetünk fából vagy a növények egyéb részeiből.Facebook esemény oldal Az EGERERDŐ Zrt. hosszú távú célja a jövő generációjának szemlélet- és magatartásformálása környezettudatos nevelés megvalósításával.A korábbi évekhez hasonlóan idén is kedvezményt biztosítunk a Mátravasúton. Aki Mátrafüredre a kisvonattal érkezik, és a jegyét lepecsételtetni a Mátrai Erdészeti Nyílt Nap regisztrációján, visszafelé ingyen utazhat.A vonatok a menetrendben meghirdetett időpontokban közlekednek, a megnyitóra 8:30-kor különjáratot indítunk Gyöngyösről. Nagyobb csoportok esetében kérjük, hogy a kisvasut@egererdo.hu e-mail címen vagy a MÁTRAVASÚT (37) 312 447 telefonszámán regisztráljanak, hogy mindenki számára kényelmes utazást biztosíthassunk. Igény esetén a járatokat sűrítjük.

  • RÁDIÓ 1 – BALÁZSÉK ROADSHOW

    SZEPTEMBER 21. - EGER, GÁRDONYI GÉZA TÉRSebestyén Balázs, Rákóczi Feri és Vadon Jani hamarosan útra kelnek, hogy végre újra személyesen találkozzanak a pécsi, soproni, székesfehérvári, egri és debreceni hallgatókkal.Fb. esemény: https://www.facebook.com/events/272444533245169/?fref=ts

  • A ferencesek már a 13. században megtelepedtek Egerben

    1596-ig, a török megszállásig folyamatosan jelen is voltak a városban. 1687. december 8-án, tehát a török kiűzése utáni első napon Antonio Caraffa császári hadvezér a ferencesek korábbi, időközben mecsetté alakított templomát a mellette lévő kertekkel és házakkal együtt a rend minorita ágának adományozta.Ez a kis templom az Eger-patak fahídja mellett állt, ezért a patak áradásai erősen megrongálták, és 1712-ben le kellett bontani. 1715–17-ben új, Páduai szent Antalnak szentelt templomot emeltek a régi helyén, de az újabb áradások ezt is annyira megrongálták, hogy használhatatlanná vált.Konkrét levéltári források nem maradtak fenn arról, hogy ki is tervezte az új, a pataktól távolabb álló és a korábbiaknál lényegesen nagyobb épületet. A művészettörténészek jelenlegi többségi álláspontja szerint a tervek valószínűleg a híres barokk kori építész, Kilian Ignaz Dientzenhofer munkái, bár egyesek a művészeti terveket Gerl Mátyásnak, a bécsi hercegérsek építészének tulajdonítják.Az előbbi álláspontot támasztja alá, hogy az épület meglehetősen hasonlít a piarista rend bécsi Maria Treu templomára és a prágai Szent Katalin-templomra. Mivel a környéken nincs megfelelő építőanyag, a köveket Tardosról, Noszvajról, Mezőkövesdről és Bogácsról hozták. Az alapkőbe helyezett okirat szerint az építkezést Falk János egri kőművesmester kezdte el (1758-ban). Falk egy év múlva meghalt, és ekkor a munka vezetését pallérja, a szintén egri Nietschmann János vette át.1938. Eger, Dobó tér - Minoriták temploma | Képcsarnok | HungaricanaAz épület 1767-re készült el; ekkor kezdték el külső és belső díszítését, berendezését. A főhomlokzaton az 1771 évszám díszeleg, a templomot azonban csak 1773. április 18-án szentelte fel Batthyány Ignác püspök (elődjéhez hasonlóan) páduai szent Antal tiszteletére. A berendezés nagyja 1773-ra készült el, de 1792-ig mondhatni, folyamatosan bővítették.Az egri minoriták gvárdiánjának sokan felrótták, hogy a pazarul kivitelezett, nagy épület sehogy sincs összhangban a rend vállalt szegénységével.A mennyezet freskóit Reindl Márton pozsonyi festő festette 1769–1770-ben. A főoltár képét 1771-ben Kracker János Lukács festette, a vörös márvány oltárasztalt Szelecky Márton készítette. Szent Antal nagy, deméndi (ma Demjén) kőből faragott szobrát 1771-ben helyezték el a főhomlokzaton. A szószék asztalosmunkája Benedictus Mönch, azaz Benedek szerzetes, a stukkómárvány Spórer Mihály, a nagy aranyozott dombormű (Keresztelő szent János a pusztában) Móczer József (1792) munkája. Ugyancsak 1792-ben faragták a templomhajó művészi padsorait.A templomot az 1827-es tűzvész súlyosan megrongálta.forrás: wikipedia.org