Most

Időjárás
Helyenként felhős
Hőmérséklet
27 °C
 

 
 
 
 
 
 
 
  • Tiszteljük és védjük a fákat a városokban is

    Oxigént termelnek, zajt, szelet, rezgést csillapítanak, továbbá megkötik a szálló port és a szén-dioxidot. Ezért nem kérdés, hogy miért fontosak a fák a fővárosban. A nagyvárosokba telepített fák a természet közeli érzet növelése mellett komoly ökológiai hasznot is hoznak az élővilágnak és a városlakóknak egyaránt.A levéltári adatok szerint a platánt - számos társával együtt - mintegy 250 éve, Eszterházy Károly püspök idején ültették.Ferenczy Tamás, Eger főkertésze elmondta, hogy a levéltári adatok szerint a platánt - számos társával együtt - mintegy 250 éve, Eszterházy Károly püspök idején ültették. Egyébként ekkor kapta a város mai barokk arculatát, Eszterházy építtette például, kifejezetten egyetem céljára a Líceum épületét, amely ma a nevét viselő főiskolának ad otthont.A platánoknak hatalmas, állandóan párolgó lombkoronájuk miatt kifejezetten nagy a vízigénye, ezért a korabeli kertészek az Eger patak mentén telepítették a fákat, itt található ma a termálfürdő is. Segíti még az öreg platán fejlődését a fürdő területén kialakult mikroklíma. A közeli termálvizes medencékből ugyanis folyamatosan meleg levegőt kap a növény, emellett védett a városi környezet káros hatásaitól, például a kipufogógáztól, hiszen egy több hektáros parkos terület közepén található. - további részletek a cikkbenfotó: agraroldal.huSzaller Vilmos, a Főkert Nonprofit Zrt. favédelmi munkacsoport-vezetője a Kék bolygó stábjának elmondta, minél nagyobb egy fa lombfelülete, annál nagyobb az ökológiai haszna. Ez a haszon lehet az oxigéntermelés, a zaj-, szél- és rezgéscsillapítás, a szén-dioxid vagy a szálló por megkötése. A növények párologtatása miatt megfigyelhető, hogy a parkok közelében mért hőmérséklet akár 5-7 Celsius-fokkal is alacsonyabb lehet, mint más belvárosi területeken.A főváros zöld felületei közül az egyik legfontosabb a Margitsziget. Szaller Miklós megjegyezte: a fővárosi kertészet a Margitszigeten több mint 7400 fát gondoz. Ezek különböző korúak, különböző fajtájúak, így elmondható, hogy a Margitszigeten található a legértékesebb faállomány Budapesten.Különleges figyelmet kap a legendás Hét vezér-faA margitszigeti fák között vannak kiemelt, úgynevezett dendrológiai – a növényrendszer-tannak a fás növényekkel foglalkozó ága – és történelmi jelentőségű egyedek is. Ezek közzé tartozik például a Hét vezér-fa, amely platán létére eléggé különbözik fajtársaitól. A favédelmi munkacsoport-vezetője felidézte a fához kötődő történeteket is. Egyes elmondások szerint a platánt bombatalálat érte, míg más források szerint szénhiány miatt kivágták a talajszinten, de ennek ellenére kihajtott hat ágacska, amelyek megmaradtak. Az egyik ágacska megközelítőleg három és fél méteren elágazott, így lett a fának hét ága. Az ágak úgy helyezkednek el, mintha egy asztalt ülnének körbe, ezért kapta a Hét vezér fantázia nevet.A platán kétszáz éves is lehet a becslések szerint. A Főkert Nonprofit Kft. munkatársai mindent megtesznek annak érdekében, hogy minél tovább éljen ez a famatuzsálem: az ágai között ezért is feszül egy különleges kötélrendszer. Ezt a kötélrendszert azért kellett kiépíteni, mert hatalmas erők – nyíló- és feszítő hatások – hatnak a facsoportnak a tövére – magyarázta Pék Zsolt, a Főkert Nonprofit Zrt. parkfa-fenntartási üzemvezetője . Megjegyezte: a kobra fakötözési technika lényege, hogy a fa fenti részén egybefogja a hét törzset, és egységként kezeli.A faápolásnál is a baj megelőzése a legfontosabb. Ezért a kiemelt értékű famatuzsálemeket rendszeresen vizsgálják a szakemberek. A fák korhadás vizsgálatát egy akusztikus tomográffal végzik a szakemberek, amely eszköz a fatestben terjedő hangot ellenőrzi. Az érzékelők a hanghullámokat elektromos jellé alakítják, amiből a program egy metszeti képet alkot. A vizsgálat a lehető legkevésbé roncsolja a fa szöveteit. A metszeten a szakértők ki tudják mutatni a korhadás nagyságát és kiterjedését, illetve a típusát: üreges vagy nem üreges.Egy famatuzsálem három ember éves oxigénszükségletét fedezhetiA technika nemcsak a szakembereket segítheti. A „Faérték” nevű okostelefon applikáción keresztül bárki megnézheti, hogy a közelében található fás szárúak milyen ökológiai értéket képviselnek. Csak a fa fajtáját és pár adatot kell megadnunk hozzá.A stáb a programot az ősplatánon tesztelte. A fa szén-dioxid megkötése 5 tonna, az oxigéntermelése majdnem 6 és fél tonna, a por megkötése 44 és fél tonna, és több mint 464 köbméternyi vizet képes párologtatni.A fenti adatok is arra hívják a fel figyelmünket, hogy adjuk meg a fáknak járó tiszteletet és törődést, mivel ezek a növények mindent megtesznek értünk. A margitszigeti ősplatán egyetlen esztendő alatt három embernek az éves oxigénszükségletét elégíti ki.forrás: M1, MTI

  • Stúdió – 1. rész – 2018.07.16.

    - Sikeres az egri borvidék – 10 éves a Grátisz Jelnyelvi Tolmácsszolgálat – Agria Nyári Játékok Egerben

  • Történelmi múltjával – adottságaival évente több százezer turistát fogad

    Eger városát a közgondolkodás elsősorban, mint nemzeti történelmünk dicsőséges küzdelmének színhelyét, a hazaszeretet és hősiesség szimbólumát tartja számon, a törökök felett aratott 1552-es győzelemre emlékezve.Eger a művészeti és történelmi értékek egyik leggazdagabb városa, utcái, terei nyitott könyv lapjaiként tárulnak fel a járókelők előtt. Barokk jellegű történelmi belvárosát a XVIII. században élt nagy műveltségű katolikus egri püspökök alakították ki, kiknek igényes elképzeléseit kiváló osztrák, német, olasz származású tervezők és építőmesterek a nagyszerű egri mesteremberekkel együtt valósították meg.Eger történelmi múltjával – adottságainak köszönhetően - a borkultúra is szervesen összenőtt. A várost körbeölelő napsütötte lankákon érlelődik a „borok fejedelme” az Egri Bikavér. A Szépasszony-völgy hangulatos pincesorai, csárdái és rendezvényei kitűnő szórakozási lehetőségeket biztosítanak az idelátogatóknak. Borászaink büszkék díjnyertes boraikra: az Egri Bikavérre, az Egri Leánykára és egyéb kiváló minőségű boraikra. Eger évszázadok óta az észak-magyarországi régió egyházi, oktatási és kulturális központja.A város híres melegvizű gyógyfürdőjéről: az Egri Strand és Termálfürdő a város szívében nyújt a család minden egyes tagjának felüdülést. Medencéit hazai és külföldi turisták ezrei látogatják szívesen, de a mozgásszervi betegségekben szenvedők is találnak bajaikra enyhülést és gyógyulást. A gyógyforrások környezetében található az ország egyik legszebb fedett uszodája – a Makovecz Imre által tervezett – Bitskey Aladárról elnevezett uszoda. A város idegenforgalmában a konferenciaturizmus is jelentős szerepet játszik, melyhez kiváló lehetőséget biztosítanak legnagyobb szállodáink konferencia termei.A Kis Dobó tér, a Széchenyi utca éttermeinek és kávézóinak teraszai mediterrán hangulatot varázsolnak a nyári hónapokban. Az egri vár, az egri borok, a barokk műemlékek, a termálfürdő, az enyhén lankás táj, a kulturális fesztiválok, történelmi vígasságok és a külföldön is híres vendégszeretet vonzó örök emlékű élményt jelent a várost felkereső vendégeknek.Kaptárkövek Eger határában: A város déli határában, Nyerges-hegy nyugati oldalán emelkedik a Bükkalja kétségkívül egyik legszebb kaptárkőcsoportja. A sziklaképződmény egy, a hegygerincből kinyúló lapos platóból, illetve egy különálló, a sziklaplatóhoz nyereg alakú gerinccel kapcsolódó sziklatoronyból áll. A platón érdekes, tálszerűen kiképzett mélyedéseket találhatunk, melyek egyesek véleménye szerint pogány áldozati oltárként szolgálhattak, sőt, többek szerint a sziklanyereg is emberi kéz munkája.A sziklavonulaton összesen 24 emberi kéz által faragott fülke, illetve fülkenyom található, néhányuk már erősen megkopott állapotban. A Nyerges-hegy keleti oldalán – a Mész-hegy sziklakúpjaival szemközt - is emelkedik egy sziklakúp, melynek falába összesen 7 fülkét, magába a kúpba pedig egy sziklahelyiséget faragtak.A Nyerges-hegytől délnyugatra fekszik a Pajdos, vagy Pajodos sziklapadja, melyen 9 megkopott fülke ismerhető fel. A sziklapad nem is alakja, hanem inkább neve miatt érdemel említést: a pajod a palóc népi hitvilág hiedelemlénye, mely nap- illetve holdfogyatkozáskor felfalja az égitesteket.A Nyergestől keletre emelkedik a Mész-hegy, amelynek déli lejtőjén három fülkés sziklakúp található. Érdekes az egyik kúp tetejébe faragott párkánnyal övezett mélyedés, illetve a sziklakúpba faragott sziklahelyiség, bújó. Mindenképp érdemes benéznünk a két sziklacsoport között megbújó sziklahelyiségbe is, ahol még tisztán felismerhetjük a tüzelőberendezést, a sziklafalba faragott alvópadkát és a tárolóhelyiségeket is.Ha figyelmesen járjuk a környező, sűrűn burjánzó fiatal akácerdőket, még felfedezhetjük a hajdani kultúrtáj túlélőit: öreg naspolya, dió- és almafákat, és az elvadult szőlők indáit. A Mész-hegytől észak-északkeletre emelkedik a Cakó-tető, amely az egyik legnehezebben megközelíthető sziklacsoport, ellenben négy, fiatal akácossal övezett sziklavonulatán összesen 36 fülkét tartogat az elszánt érdeklődőknek. A fülkék érdekessége nagy méretük mellett, hogy hátlapjuk általában szélesebb, mint a fülkék nyílása.Több fülke csúcsíves, gótikus kiképzésű. Itt található a környék egyik legszebb sziklacsoportja, a kappadókiai tufatornyokat idéző hármas sziklatorony. Itt, a Mész-hegy déli lábán futott a „Via ad Szomolya”, az Egerből Szomolyára vezető történelmi út (amelyen jelenleg a „Kő-út” jelzése is vezet).Az út nyomvonalán az évszázadok alatt a szekerek kerekei a talajt és az alapkőzetet feltörték, így azt a természet erői – elsősorban a csapadék – szabadon pusztíthattak. Így alakulhatott ki évszázadok alatt a „Via ad Szomolya” szurdokszerű riolittufa- mélyútja.Forrás: elmenyekvolgye.hu