Újságíróként látogattam a szülészet-nőgyógyászat osztályra, mivel azonban magam is állapotos vagyok, duplán érdekelt, mit tapasztalok majd. A WHO ajánlásai ugyan főleg a babaellátásra vonatkoznak, engem az anyák lehetőségei, a vajúdás, a szülés választható körülményei is izgattak. Mint ahogyan minden egri kismamát.

Csúcskategóriás ultrahang működik áprilistól az egri kórházban. A „baba-moziként” aposztrofált szerkezet nem csak a leendő szülők és magzatuk kapcsolatának erősítésére alkalmas, nagyon hasznos a nőgyógyászati betegségek diagnosztizálásában is - mondja dr. Hernádi László, a szülészet-nőgyógyászat osztály vezetője, akit a terhes gondozás egri minőségéről faggatok. Lelkesen ecseteli az új gép előnyeit, bár hozzáteszi: van még mit tanulni a kezelésével kapcsolatban. Amiben viszont élen járnak, az a magzati fejlődési zavarok szűrése. Az ultrahangos vizsgálatok mellett az anyai vér analízisével végeznek kockázatbecslést a kromoszóma rendellenességek valószínűségére. Heves megyében ezek a vizsgálatok minden kismama számára ingyenesek, azaz a tb által finanszírozottak, míg ahol csak most vezették be - Győrben például - több ezer forintba kerülnek. 

Bár az Egészségügyi Világszervezet ajánlásai a kicsik megszületése utáni ellátáshoz mutatnak irányvonalat, a kismamák szülőszobai élményei szintúgy fontosak és meghatározóak egy kórház megítélésében. A vajúdást segítő, egyre divatosabb eszközök közül a labda és a szülőszék Egerben is igénybe vehető, a szülésznő választható, ahogyan a gátvédelem, vagy a borotválás elhagyása, de a fájdalomcsillapítás tekintetében előfordulnak hiányosságok. Pontosabban: előfordul, hogy hiányzik az altatóorvos. Márpedig a gerincvelői, vagy kéjgázos érzéstelenítésnél szükség van ilyen szakemberre. 
Dr. Hernádi László elmondása szerint a szülőszoba családiassá válása kb. 15 éve kezdődött, azóta engedik be a nagy eseményre az apukákat, nagymamákat, testvéreket (egyszerre egy főt). A hozzátartozók jó közvetítők a személyzet és a kismamák között, de legutóbb arra is volt példa, hogy a császármetszéssel szülő anyuka helyett az újdonsült apuka fogta mellkasához a jövevényt. Ezzel el is érkeztük a WHO-ajánlásokhoz, melyek egyike, hogy a lehető legrövidebb ideig szakítsák szét a családot, a kötelező vizsgálatok után anya és gyermeke mihamarabb legyen együtt. Ezt a szellemiséget vallja Hernádi főorvos is, aki szerint a rooming-in, azaz baba-mama szoba kialakítása mérföldkő volt az egri kórházban. Az anyák és csemetéik –optimális esetben- négy napot töltenek együtt az osztályon, mialatt szoptatási tanácsadó áll rendelkezésükre a minél sikeresebb egymásra találáshoz. 
A Markhot Ferenc Kórházban a következő hónapok feladatai között szerepel a bababarát rendszer ellenőrzésének, fenntarthatóságának kialakítása, hiszen mindez csak akkor ér valamit, ha minden dolgozó következetesen betartja. Tovább kell javítani a szoptatás körülményein, az irányelvek célja, hogy minden gyerek anyatejet kapjon legalább fél éves koráig. A cumit is száműzni kellene az újszülött osztályról, de még inkább a tápszereket. Na, ez utóbbi nem egyszerű, mivel a tápszer gyártók komoly támogatói a kórházaknak…
Az elvárások, lehetőségek tisztázása, a kismamák szülés előtti tájékozódása sokat segíthet a „nagy napon”. Nem árt, ha tudjuk, csemeténkért nem a kórház, hanem mi vagyunk a felelősek, így például ha nem akarjuk, hogy éjszakára elvigyék mellőlünk, azt szóvá kell tennünk. A dolgozók és a kismamák közötti párbeszéd kialakításában, az együttműködés segítésében jelentős szerepük van a védőnőknek. Legközelebb őket faggatom!