Az előadások célcsoportja elsősorban a 18 éven aluli fiatalok voltak, mert egy fiatalkorú, ha alkoholt fogyaszt, pontosan akkor teszi azt, amikor a fizikai és pszichológiai érésének folyamata zajlik. Életük olyan szakaszában történhet ez, mikor legyőzhetetlennek, lázadónak érzik magukat, vagy amikor önnön függetlenségüket igyekeznek kinyilvánítani. Amikor ehhez az állapothoz még alkoholos befolyás is vegyül, a gátlások csökkennek, az ítélőképesség romlik, mindez fokozott kockázatvállalást eredményezhet. Mindebből súlyos, akár életveszélyes problémák is kialakulhatnak- tudtuk meg Bak Imrétől a Magyar Rákellenes Liga Egri Alapszervezetének elnökétől.

A világ legtöbb országában a törvény szigorúan szabályozza, hogy mi az a minimális korhatár, amikortól valaki alkoholt vásárolhat és fogyaszthat. Magyarországon ez 18 éves kort jelent, de az Amerikai Egyesült Államokban például a korhatár jóval magasabb, 21 év, míg Németországban már 16 éves kortól lehet sört és bort fogyasztani, de égetett szeszes italt szintén csak 18 éves kor után. Minden országban az adott törvényeknek megfelelően kell viselkednünk, így külföldi utazás alkalmával ne lepődjünk meg, ha 18 éves korunk ellenére sem szolgálnak ki alkohollal. A körülményektől és az országtól függően a törvény megszegését komoly bírságokkal, a jogosítvány elvételével, sőt akár börtönnel is büntethetik.A 18 év alattiak alkoholfogyasztása komoly családi, iskolai, társadalmi, reputációbeli, önértékelési és egyéb problémákat okozhat.
A túl fiatalon kezdődő alkoholfogyasztás gyakran kapcsolódik vagy okozója például az alábbi problémáknak:
•    Romló iskolai teljesítmény, bukás
•    Iskolakerülés
•    Lopás és más törvénysértő magatartás
•    Autóbalesetek
•    Egyéb balesetek
•    Védekezés nélküli szex
•    Túlzott kockázatvállaló viselkedés
•    Öngyilkosság
Mindezek mellett az, hogy az alkohol milyen hatást gyakorol a fejlődésben lévő agyra, nem teljesen ismeretes. Egyes tanulmányok szerint a kiskorúak alkoholfogyasztása az agyi fejlődés károsodását is eredményezheti.
Rendkívül fontos, hogy tiszteljük a törvényt, a társadalmi szokásokat, erkölcsi normákat, egymást és önmagunkat!

Az emberek szeretik az alkoholos italokat és a józan mértékletesség határain belül ezek fogyasztása nem is lehet káros. A kérdés csak az, hogy kinek mit jelent a józan mértékletesség? Humorosan szólva, az elfogadható mérték semmiképpen sem a vödör. Ha követjük a Brit Antialkoholisták Szövetségének ajánlását, akkor napi 2 egység alkoholos ital elfogyasztása nem lehet káros.

De mennyi az a 2 egység? Egy egység alkohol 3 dl sör, 1,5 dl bor, 1 dl „erősebb bor” (vermut, sherry), 0,5 dl égetett szesz (pálinka, vodka, whiskey). Ezek mind egy-egy egységet jelentenek, de külön-külön! Ha ebből naponta 2 egységet elfogyaszt, nem károsítja az egészségét, de természetesen nem kötelező ezeket naponta meginni. Az sem a kívánt gyakorlat, hogy négy napig semmit sem iszom és a megtakarított egységeket egyszerre fogyasztom el, mert akkor nagyon részeg leszek.

Sajnos a magyar gyakorlat nem ismeri a fenti egységeket és a józan mértékletesség határait sem, hiszen hazánkban a legutolsó adatok szerint évente egy lakosra több mint 13 liter 100%-os alkoholnak megfelelő alkoholos ital fogy. Ezt ha átváltjuk a különböző alkoholformákra, egy magyar állampolgár (a csecsemőtől a százévesig) pálinkában számítva 26 litert iszik meg egy évben, borból, sörből pedig ennek több százszorosát. Az ilyen mértékű alkoholfogyasztásnak kimutatható káros hatásai vannak, amelyek betegségekben és idő előtti halálozásban is kifejezhetők.

Az alkohol egyik célszerve a máj. A máj igen jelentős feladatokat lát el az emberi szervezetben, szabályozza az anyagcserét, raktároz tápanyagokat, lebont olyan anyagokat, amelyek a szervezetben keletkeznek és károsító hatásuk lehet, termeli az epét és még számos funkcióval bír. Az emberi szervezet normális működéséhez egészséges májra van szükség. Az alkohol direkt károsítja a májsejteket és az elveszített májsejtek helyén kötőszöveti burjánzás indulhat el: ez a májzsugorodás. A direkt károsító hatások mellett nem elhanyagolható, hogy az alkohol hatására a májsejtek egy része függetleníti magát a szervezet szabályozó mechanizmusai alól és rákos burjánzásnak indul, a rákbetegségnek ez a formája az elsődleges májrák. Mind a májzsugorodás, mind az elsődleges májrák az életet rövidíti és az életminőséget is kifejezetten rontja.

Az alkoholos májbetegek illetve a májrákosok átlagos életkora 15-20 évvel rövidebb, mint azoké, akiknek ilyen betegségük nincs. Hazánkban évente 4.500-5.000 ember (főleg férfi) hal meg alkoholos májzsugorodásban és 400-500 fő elsődleges májrákban. Ezek az emberek már nem tudtak örülni az unokáiknak, de számos esetben még a gyermekeiknek sem. Ez azért szomorú, mert ha betartották volna a józan mértékletesség szabályai szerinti alkoholos ital fogyasztást, akkor elkerülhették volna korai, szomorú végüket.                                         
Természetesen az orvostudomány megpróbál segíteni az alkoholos májbetegeken és az elsődleges májrákban szenvedőkön, de lehetőségei igen behatároltak. A lényeg, hogy egy ilyen beteg minél előbb elkerüljön oda az egészségügy rendszerében, ahol segíteni tudnak rajta. Jobb lenne, ha ezeknek a betegeknek a száma kevesebb lenne, és ez elsősorban az önuralmon és az önfegyelmezésen múlik, de ha már valaki olyan mértékben fogyaszt alkoholos italt, hogy az károsíthatja szervezetét, akkor működjön együtt háziorvosával, és a háziorvosa gondoljon arra, hogy ez a beteg lehet, hogy májkárosodott lesz. Ezt kizárandó rendszeresen küldje el ezt a beteget gasztroenterológushoz, hepatológushoz és ha szükséges onkológushoz, hogy ismerjék fel a bajt és kezdjenek el valamilyen gyógyító, életet hosszabbító kezelést.

 Ez az egész elsősorban a betegen múlik: igényli-e azt a segítséget, amit az orvostudomány és az egészségügy számára nyújtani tud. Ha viszont már bekerült a rendszerbe, akkor a háziorvos felelőssége őt oda juttatni, ahol segíteni tudnak rajta. Teljes gyógyulást nem tudunk ígérni, de igen heroikus beavatkozásokat, beleértve indokolt esetekben még a májátültetést is, méregdrága gyógyszereket - amiket a társadalombiztosítás, és nem a beteg finanszíroz - életmeghosszabbodást és életminőséget 1-2 évre igen. Jó lenne, ha kevesebben szorulnának ilyen egészségügyi ellátásra és azok, akik tényleg rászorulnak, minél előbb elkerülnének oda, ahol segíteni tudnak rajtuk. - mondta el Prof. Dr. Simon Tamás