Most már jöhet a tél…

A katasztrófavédelem szükségesnek tartja, hogy a lakosságot tájékoztassa a rendkívüli téli időjárás veszélyeiről, mellyel megelőzhetőek a balesetek. Közleményükben minden eshetőségre számak.
 
 

Most már jöhet a tél…

A katasztrófavédelem szükségesnek tartja, hogy a lakosságot tájékoztassa a rendkívüli téli időjárás veszélyeiről, mellyel megelőzhetőek a balesetek. Közleményükben minden eshetőségre számak.
 
 
 
 
 

Most már jöhet a tél…

A katasztrófavédelem szükségesnek tartja, hogy a lakosságot tájékoztassa a rendkívüli téli időjárás veszélyeiről, mellyel megelőzhetőek a balesetek. Közleményükben minden eshetőségre számak.
Erős téli lehűlés, intenzív havazás idejében jelezhető, ezért megfelelő előrelátással fel lehet rá készülni.
Várható következmények:
    Hófúvások, hótorlaszok, sínek felfagyása, jégréteg kialakulása miatt fennakadások lehetnek a (közúti, vasúti, légi) közlekedésben.
    A közlekedés nehézségei miatt akadozhat az alapvető élelmiszerellátás, az egészségügyi ellátás, a betegszállítás, gyógyszerek beszerzése.
    A hófúvások településeket zárhatnak el a külvilágtól, járművek akadhatnak el az utakon.
    Az elakadt járművekben az utasok testhőmérséklete erősen lehűl, fagyási sérüléseket szenvedhetnek.
    A gázvezetékek befagyása miatt a vezetékes gázellátás ideiglenesen leállhat.
    Az elektromos áram felhasználásának növekedése, esetleg ráfagyott jégréteg miatt átmeneti zavarok keletkezhetnek az áramszolgáltatásban.
    A hó súlyától az épületek tetőszerkezete károsodhat.

A téli időszakban, amikor enyhébb léghullámok érkeznek fölénk, gyakran előfordul, hogy először csak a légkör fölső rétegei melegszenek fel, míg a talaj és a talaj-közeli levegő hőmérséklete még fagypont alatt marad. Ez a helyzet ónos eső kialakulásához vezethet, ami a síkosság legalattomosabb fajtáját okozza. Elég egy kevés eső és néhány perc alatt tükörsima jégpáncél vonja be a felszínt.
Ha azt észleljük, hogy a hőmérséklet fagypont alatti és az eső esik, akkor számíthatunk jégréteg kialakulására, emiatt körültekintően és fokozott óvatossággal közlekedjünk, mind gyalogosan, mind gépjárművel! Tartós és intenzív ónos eső idején villanyvezetékek szakadhatnak le, és faágak is letörhetnek a rájuk rakódó jég súlya alatt.

Ajánlott magatartási szabályok:
Ha van ideje felkészülni a hóviharra, a következő lépéseket tegye meg:
    Folyamatosan figyelje a híradásokat,
    Készítsen elő hólapátot, sót, homokot, elemes rádiót és zseblámpát, tartalék elemeket,
    A mobiltelefonját töltse fel, szerezzen be tartalék akkumulátort,
    Halmozzon fel tartalékokat vízből, nem romlandó élelmiszerekből, gyógyszerekből,
    Szerezzen be hordozható alternatív fűtőtestet és tűzhelyet,
    Halmozzon fel tartalékokat tüzelőanyagból,
    Készítsen elő meleg ruhákat,
    Víztelenítse a kinti csapokat, nehogy a fagyás miatt elrepedjenek a csövek, és a víz elárassza a házat.

A hóvihar alatt:
    Maradjon a lakásában, húzza le a redőnyöket, csukja be a spalettákat,
    Fogyasszon magas energiatartalmú ételeket és meleg italokat,
    Ne végezzen megerőltető fizikai és kockázatos tevékenységet, hiszen egy esetleges baleset esetén a hóesés intenzitásától függően lehet, hogy a mentők sem tudják megközelíteni a házat,
    Ne mozduljon ki, hacsak nem muszáj,
    Semmiképp se tegyen meg gyalog hosszabb távokat, főleg egyedül,
    Ha ki kell mennie az épületből, mindenképp öltözzön fel vastagon és rétegesen, ne hagyja semelyik testrészét fedetlenül, mert a hideg és az erős szél együtt hamar fagyási sérüléseket okozhat. Viseljen sapkát (a legtöbb testhőmérséklet a fedetlen fejen át távozik),
    Ha lakását a lehullott hó elzárta a külvilágtól, értesítse a hatóságokat, akik a segítségére sietnek majd, és készüljön fel az esetleges hosszabb benntartózkodásra.

Otthonunkban:
Átmeneti áram- ill. energia kimaradás esetére:
    Hagyományos tüzelőberendezés (pl. kandalló) használata esetén különös figyelemmel kell lenni a tűzmegelőzésre, füstelvezetésre,
    Azokat a PB gázzal üzemelő fűtőkészülékeket, amelyek nincsenek a kéménybe kötve, vagy az égéstermékek szabadba történő kivezetése más módon nem megoldott, soha ne üzemeltesse folyamatosan zárt térben. A helyiség nagyságától és a fűtési fokozattól függően legalább egy-másfélóránként szellőztetni kell a helyiséget, ellenkező esetben a felgyülemlő égéstermékek mérgezést okozhatnak,
    A gázszolgáltatás ideiglenes kimaradása esetén ne hagyja nyitva a fűtőkészülék elzárócsapját!
    Gondoskodjék szükség-világítóeszközökről (pl. petróleumlámpa és petróleum, palackról működtethető gázlámpa, elektromos lámpa),
    Tartson üzemképes állapotban egy elemről működtethető rádiót, és biztosítson hozzá tartalék elemeket,
    Tároljon otthonában egy hétre elegendő élelmiszert az egész család számára,
    Legyenek otthon alapvető gyógyszerek, kötszerek, ha csecsemő van a családban, számára tápszerek,
    Csak a legszükségesebb telefonhívásokat bonyolítsa le, mert a hálózatra a mentésben résztvevőknek van szüksége.
Utazáshoz:
    Szélsőséges időjárási viszonyok között nem biztonságos az utazás, különösen, ha nagyobb távolságra kell eljutni!
    Ha feltétlenül szükséges útnak indulni, mindig kísérő társsal tegye, és csak abban az esetben, ha meggyőződött róla, hogy úti célját biztonsággal eléri, és a visszautazás feltételei is biztosítottak,
    Ha nagyobb távolságot kell gyalogosan megtennie, öltözzön rétegesen, felsőruházata lehetőleg legyen vízhatlan, vigyen magával meleg kávét vagy teát,
    Gépkocsival csak akkor induljon el, ha feltétlenül szükséges, ha gépjárműve megfelelő műszaki állapotban van, és rendelkezik a biztonságos téli üzemeléshez szükséges felszereléssel (téli gumiabroncsok, hólánc, tartalék üzemanyag, elakadás esetére lapát vagy ásó, homok, stb.). Ebben az esetben sem tanácsos egyedül elindulni,
    Indulás előtt a gépkocsijában helyezzen el meleg takarót, elektromos kézilámpát, meleg italt, legalább egy napi étkezésre elegendő élelmiszert,
    Legyen felkészülve, hogy gépkocsija bármikor elakadhat és esetleg csak napok múlva fogják kiszabadítani. Öltözetét úgy állítsa össze, hogy szükség esetén gyalog is képes legyen folytatni útját,
    Amennyiben hosszabb időt (néhány órát) kénytelen álló gépjárművében tartózkodni, a motor járatásával fűtheti az utasteret, de ne felejtsen el legalább tíz-tizenöt percenként szellőztetni. Az álló jármű utasterébe ugyanis kipufogó gázok szivároghatnak, amelyek súlyos rosszullétet, esetleg halálos balesetet okozhatnak,
    Alkoholt soha ne fogyasszon a hideg elleni védekezés céljából! Kezdeti élénkítő hatása után csökkenti a fizikai teljesítőképességet, fáradságot, bágyadtságot okoz, illetve csökkenti a helyzetfelismerő- és ítélőképességet, amely ilyen helyzetben életveszélyes lehet.
Tudnivalók a télen/jégen történő biztonságos sportoláshoz!

Sportolás télen:
A hideg időjárás, jég, hó legalább annyira veszélyes is lehet, mint szórakoztató.
A téli hidegben végzett sportolás egyrészről kiváló egészséget és állóképességet igényel, másrészről pedig megfelelő felszerelést és ruházatot. Ha ezek közül valamelyik „csorbát szenved”, akkor könnyen megsérülhetünk.
Könnyű azt belátni, hogy a téli sportoláshoz, amikor a kinti hőmérséklet 0 C fok vagy az alatt van, réteges, meleg öltözékre van szükségünk, hogy az izmok, ízületek és szalagok megfelelő hőmérsékletben „dolgozhassanak”.
A kisebb zúzódások tulajdonképpen elkerülhetetlenek, valahogy „benne vannak a pakliban”, és viszonylag ártalmatlanok is. A súlyosabb balesetek kapcsán azonban szinte mindig kiderül: megelőzhetők lettek volna, ha nem előedzettség és bemelegítés nélkül kezdett volna a „kocasportoló” embert próbáló mutatványba, ha számot vetett volna erejével és felkészültségével, és nem ment volna számára túl nehéz pályára, ha a sebesség-mámornak fegyelmezetten ellen tudott volna állni, és a terepadottságnak, tömegnek megfelelően közlekedett volna, ha jó állapotú, ellenőrzött felszerelésben sportolt volna.
Reméljük, még idejében vagyunk, hogy elébe menjünk az idei veszélyeknek.
Nézzük hát sorban, mit tehetünk a téli sportok biztonságáért, számolva természetesen azzal is, hogy van, ami a legnagyobb elővigyázatosság mellett is kikerülhetetlen.

Biztonságos korcsolyázás:
A jég a vastagságától függően terhelhető. A szabadvizek jegén tartózkodni csak akkor szabad, ha az kellő szilárdságú, nem olvadt, nem mozog és korcsolyázásra ki van jelölve. Azonban még a biztonságosnak ítélt jégre is tilos rámenni éjszaka, korlátozott látási viszonyok között, járművel - a biztonságos munkavégzés kivételével -, kikötők és veszteglőhelyek területén, valamint a folyókon.

A befagyott állóvíz jellemzői:
    A partközelben a jég vékonyabb, esetleg üreges, ezért könnyen törik,
    Az állóvizekbe befolyó vízfolyások, melegebb források elvékonyítják a jégtakarót.
    A sűrű hótakaró alatt a jég vékonyabb,
    Olvadáskor a jégtakaró teherbíró képessége akkor is csökken, ha vastagsága változatlan marad.
Szánkózás:
Az 5 év alatti gyermekek ne tartózkodjanak felnőtt kíséret nélkül a lejtőn, és mindig viseljenek sisakot miközben szánkóznak. Lehetőleg ne használjunk éles élekkel, valamint támlával ellátott szánt, amivel megvághatjuk magunkat illetve gerinc vagy csigolyasérülést okozhat. Olyan szánkót használjunk, melyet tudunk irányítani és megfelel a biztonsági előírásoknak. Lehetőleg üljünk a szánkón, ne feküdjünk vagy hasaljunk rajta, így csökken a gerinc a gyomor és a fej sérülésének kockázata. Soha ne szánkózzunk utak közelében, valamint figyeljünk, hogy a lejtő kerítésektől és sűrű növényzettől, fától mentes legyen.  

Síelés/snowboardozás:
Vegyen leckéket egy szakképzett oktatótót, aki gyerekeket tanít. Tudni kell, hogy a gyerekek koordinációja nem egészen kifejlett 10 éves korig. Minden évben ellenőrizzük a sí/snowboard felszerelést, hogy megfelelő állapotban van a biztonságos sikláshoz. Mindig viseljünk bukósisakot! Védőszemüveget a leégés és a faágakkal szemben szerezzünk be. Kerüljük a jeges szakaszokat, a túlzsúfolt pályákat, és mindig a tudásunknak megfelelő pályát válasszuk, így elkerülhetőek és megelőzhetőek lesznek a súlyos balesetek!

A gyermekek öltöztetéséről:
Ha a gyermek lába és keze meleg, akkor jól fel van öltöztetve. Ha viszont túl melegen van öltöztetve, akkor izzadni fog és jobban érzi a hideget, amikor abbahagyja a mozgást.
Öltöztessük a gyermeket rétegesen, amelyről könnyen le lehet venni a felső réteget.
Viseljen sapkát, mert a fejen keresztül távozik a legtöbb hő. Tartsuk a füleit melegben, mert könnyen lefagyhat. Az ujjatlan kesztyű jobb, mert az ujjak tudják egymást melegíteni. Viseljen meleg, vízálló bakancsot, amely elég tágas a vastag zoknihoz, és van helye a lábujjkáknak. A kabáton legyen húzózsinór, tépőzár, vagy patent, hogy megakadályozzuk a hideg levegő ruha alá áramlását. Válasszunk számukra inkább magas nyakú felsőt, mint sálat, mert megelőzhet egy fulladást. Játék után távolítsuk el azonnal az átnedvesedett ruhát és csizmát.

Tilos a szabadvizek jegén tartózkodni:
    korlátozott látási viszonyok között,
    járművel, a biztonságos munkavégzés kivételével,
    kikötők és veszteglőhelyek területén,
    folyókon,
    rianás esetén, a Balatonon.
A szabadvizek jegén tartózkodni csak akkor szabad, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvadt, nem mozog.
A fagyásban lévő jég a következőképpen terhelhető:
    kb. 8 cm vastagságú jég -> egy felnőtt
    kb. 12 cm vastagságú jég -> egy csoport illetve sportolásra alkalmas
    kb. 18 cm vastagságú jég -> szánkók, fakutyák
Szabadvizek jegén való tartózkodás:
A jegesedés miatt a szabadvizeken senki nem tartózkodik ezért a segítség csak a szárazföldről érkezhet. A tó medre tele van hőforrásokkal, sok helyen kisebb-nagyobb csatornák és patakok is olvaszthatják a jeget - ezeken a helyeken különösen figyelni kell, mert a jég vastagsága több centiméterrel is vékonyabb lehet, mint máshol.
A hízásban levő, 12-16 centiméter vastagságú jég már kellő biztonságot ad. Fontos tudni, hogy még a legedzettebbek sem bírnak ki a jeges vízben 15 percnél többet: ennyi idő alatt kell a segítségnek megérkeznie, különben annak, aki jég alá került, már nem sok esélye van a túlélésre.
A szabadvizek befagyott területe gyermekre és felnőttre egyaránt vonzerőt gyakorol, ugyanakkor veszélyeket is rejt magában. A jégbeszakadásoknak gyakran halálos kimenetelű végkifejlete van az emberek felelőtlen viselkedésének és a jég tulajdonságának nem megfelelő ismerete miatt. A hirtelen hőmérsékletváltozások, illetve a tartósan enyhe időjárás nagymértékben megváltoztathatja a jégtakaró tulajdonságait, ezáltal az veszélyessé, kiismerhetetlenné válhat.

A befagyott folyóvíz jellemzői:
Folyóvíz jegén tartózkodni nem biztonságos!
A folyóvizeken vékonyabb jégréteggel kell számolni:
    a folyó medrének beszűkült helyein az áramlatok miatt,
    a víz sodorvonalában,
    a folyókanyarulatok külső oldalán,
    a sebes folyású vagy kőszórásos szakaszokon,
    a meredek partszakasszal rendelkező folyószakaszokon,
Aki a jégen léket vág, vagy jégkitermelést folytat, köteles a jégmentessé vált területet távolról felismerhető módon megjelölni, illetve körülhatárolni. A jégmentessé vált területet 50 méter távolságból felismerhetően 1 m magasságban meg kell jelölni, legalább 10 cm széles piros-fehér csíkozású korláttal, szalaggal kell ellátni.

Jégen való tartózkodás:
    Amennyiben egyedül haladunk a jégen, nyugodtan és egyenletesen lépkedjünk, ha van lehetőségünk, egy arra alkalmas bottal folyamatosan ellenőrizzük az előttünk lévő jég állapotát, az elesést lehetőleg kerüljük,
    Több személy együttes sportolása esetén pihenéskor is tartsuk be a szükséges távolságot.
A jég a beszakadását rendszerint előre jelzi!
    • a ropogás és recsegés,
    • rianások megjelenése,
    • a jégfelület süllyedése, ekkor még a beszakadás elkerülhető
Ha beszakad a jég alattunk:
    Azonnal feküdjünk hason a jégre minél nagyobb testfelülettel, lehetőleg arccal a part felé és lassú, nyugodt mozdulatokkal - mindig a lehető legnagyobb testfelülettel - a legközelebbi biztos pontot hason csúszva elérni és kússzunk a part felé.  
    Azonnal tárjuk szét karjainkat és ejtsük magunkat előre.
    Minden lehető eszközzel (pl. a bot keresztbe fordítása) akadályozzuk meg, hogy a jégfelület alá csússzunk, vagy lemerüljünk a vízbe.
    Beszakadás esetén a kerüljük a felesleges mozdulatokat - félve a kihűléstől - , ezáltal megőrizve a ruházatunkban lévő szigetelő légréteget.
    Igyekezzünk a lábunkkal az ellenkező irányban lévő jég szélét elérni és a part felé előrelökni magunkat, illetve segítséget kérni.
    Ha lesüllyedtünk a jég alá, próbáljuk szemünket nyitva tartani és felfelé (a világosság felé) nézni. Ha a jég hóval fedett, akkor a közelben lévő jégtörés helyét a beeső fénysugár alapján fel lehet ismerni, és el lehet érni.  
    Ha a jég újra beszakad alattunk, vágjunk magunknak utat a part felé addig, míg ki nem jutunk a partra, vagy teherbíró felülethez nem érünk.
    Ha partot érünk, azonnal menjünk meleg helyre, szárítkozzunk meg, testünket töröljük szárazra, igyunk forró, meleg italt. Kávé, alkohol fogyasztása tilos!
A víz hőmérséklete a jégfelület alatt 0-4 Co, vagyis már 20-30 másodperc után hidegsokk következhet be (vérkeringési zavarok, sőt a szívműködés leállása).
Ne kezdjünk felelőtlenül mások mentésébe, mert csak tetézhetjük a bajt. Életünket kockáztathatjuk, illetve további beszakadások keletkezhetnek.

Segítségnyújtás:
    A jég felszíne felett lévő személy hason csúszva közelítse meg a bajba jutottat,
    Hívjunk segítséget és a mentést végzőt kötelekkel, társakkal biztosítsuk!
    Ha más eszköz nincs, egy hosszú, de erős ágat, ruhadarabot nyújtsunk a jégbeszakadtnak: ha többen vannak, egymás lábát fogva - mint egy hason fekvő lánc – segíthetnek,
    Ha a beszakadt jég alá került a személy, a mentési kísérletet már csak felkészült szakemberek tudják végezni, ezért nagyon fontos a 105-ös számon a Tűzoltóság, illetve a 104-es számon a Mentőszolgálat értesítése.

A szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól szóló 46/2001. (XII.27.) rendelet 5. § és 6. § határozza meg a szabad vizek jegén való tartózkodás részletes szabályait.
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény XIV. fejezet 156. szakaszban foglalt jégen tartózkodás szabályainak megszegése miatt a közterület-felügyelő, a halászati őr az elkövetőt a II. fejezet 8. szakaszban leírt 5.000 Ft-tól 150.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal büntetheti. Az elkövetővel szemben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője is kiszabhat helyszíni bírságot.
A tűzoltóságok és a speciális mentőszervezetek 2009-ben is felkészülnek a jégről és a vízből mentésre, több gyakorlat keretében modellezik a kritikus helyzetet, így fejlesztik és bővítik jártasságukat a jégről mentés speciális feladataiban, mentési technikáiban, hogy rutinosan siethessenek a bajba jutottak segítségére.

A téli időjárással együtt járó baleseti forrás az utak, járdák síkossága. Főleg az idősebb korosztályra jelentenek veszélyt a jeges, havas, latyakos járdák, utak. Idősebb korban az emberek egyensúlyérzéke, reflexei romlanak, így télen a síkos, csúszós felületeken könnyebben elcsúszhatnak.

Tartós és intenzív ónos eső idején villanyvezetékek szakadhatnak le, tetők omolhatnak be, és faágak is letörhetnek a rájuk rakódó jég vagy hó súlya alatt.

Figyeljenek, Vigyázzanak egymásra!

 

 
 

    Hozzászólások

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!