Füstös Szala
SzínÉgetés: Optikai csalódás
2008.05.15.00:00
A legutóbbi közgyűlésen –napirend előtt- Bodnár Pál (Fidesz) számon kérte a rendőrkapitányt, hogy Egerben folyik-e eljárás a Verőszalában tevékenykedő kábelégetők ellen. Balla Ferencet később sokan bírálták, akik szerint a helyi főrendőr nem a kérdésre válaszolt akkor, amikor azt mondta, a színesfémtolvajlás országos probléma.
Pedig ez a mondat igenis helyén való volt, csak az összefüggést nem értették hallgatói. Hiába, a rendőr és a politikus nem egy nyelvet beszél…
A kábelégetés országos probléma – tudom meg az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség sajtósától. Az emberre és környezetére rendkívül veszélyes tevékenység előzménye minden esetben lopás, hiszen ipari kábel nemigen kapható a sarki kisboltban, célja pedig a színesfémhez való hozzájutás, hiszen például a réz jó áron értékesíthető. (Így már érthető a rendőri magyarázat, ugye?) Persze, ha van kereskedő, aki átveszi. A lopásból származó kábel ugyanis rendkívül könnyen beazonosítható.
A környezetvédelmi hatóság regionális székhelye Miskolcon van, ez nehezíti az egyébként sem egyszerű lefülelést az egri kábelégetők esetében. A felügyelő nappal megy helyszínre, az illegálisan tevékenykedők viszont többnyire éjjel. Ha mégis sikerül valakit kábelégetésen kapni, az legtöbbször hajléktalan, soha többet nem látják. Ma már ezt is a „láthatatlan” emberekre bízzák a nyerészkedők.
A rendőrök sincsenek könnyebb helyzetben. Az elmúlt másfél évben 3 bejelentés érkezett a rendőrségi ügyeletre, miszerint a lakók kábelégetésből származó füstoszlopot látnak a Verőszala fölött kanyarogni. A helyszínre siető szerveknek egyszer sem sikerült az említett tevékenységet végzőket találni. Olyat viszont igen, aki a víkend háza udvarán faágakat semmisített meg a tűz erejével.
Pedig a körzet egyéni képviselője, Bodnár Pál szerint a kábelégetés igenis valós probléma a Verőszalában. Hozzá sok lakos fordul panasszal emiatt.
Az illegális tevékenység ellen a rendőrség is küzdene, várják a lakosság hívásait és készek a környezetvédelmi hatóságokkal való együttműködésre – mondja Soltész Bálint szóvivő. A kábellopások felderítésében egyébként jelentős sikereket mutathat föl az egri rendőrkapitányság. A telefon-, vasút-, és áramszolgáltató társaságok sérelmére elkövetett lopások elkövetőit nagy számban fülelik le, amiből egyébként logikusan az következik, hogy az égetésig eljutó kötegek mennyisége nem lehet hatalmas mennyiségű. Bár itt a „kis égetés” is nagy károkozás a környezetet nézve.
Az egri zsaruk a közelmúltban kaptak el olyan tolvajokat, akik optikai kábel eltulajdonításából (no és persze égetéséből) kívántak hasznot húzni. Még jó, hogy nem jutottak el a végső „eljárásig”, mert ők lettek volna a legjobban meglepődve, amikor a műanyag burkolat alól előbúvó üvegszálak a szemük láttára semmisülnek meg.
A kábelek burkolata mindig valamilyen polimer égetésekor jelentős mennyiségben korom és rákkeltő anyagok szabadulnak fel. Oldal Vince, az egri főiskola kémia tanszékének adjunktusa elmondta: az emberre és a környezetre egyaránt veszélyes tevékenységről van szó. A kábeleknek halogénezett szénhidrogén tartalmuk is van, égéskor hidrogén-klorid kerül a levegőbe, aminek a vizes oldata a sósav. Szóval a kábelégetés olyan, mintha a talajt sósavval öntöznénk.
A kábelégetés országos probléma – tudom meg az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség sajtósától. Az emberre és környezetére rendkívül veszélyes tevékenység előzménye minden esetben lopás, hiszen ipari kábel nemigen kapható a sarki kisboltban, célja pedig a színesfémhez való hozzájutás, hiszen például a réz jó áron értékesíthető. (Így már érthető a rendőri magyarázat, ugye?) Persze, ha van kereskedő, aki átveszi. A lopásból származó kábel ugyanis rendkívül könnyen beazonosítható.
A környezetvédelmi hatóság regionális székhelye Miskolcon van, ez nehezíti az egyébként sem egyszerű lefülelést az egri kábelégetők esetében. A felügyelő nappal megy helyszínre, az illegálisan tevékenykedők viszont többnyire éjjel. Ha mégis sikerül valakit kábelégetésen kapni, az legtöbbször hajléktalan, soha többet nem látják. Ma már ezt is a „láthatatlan” emberekre bízzák a nyerészkedők.
A rendőrök sincsenek könnyebb helyzetben. Az elmúlt másfél évben 3 bejelentés érkezett a rendőrségi ügyeletre, miszerint a lakók kábelégetésből származó füstoszlopot látnak a Verőszala fölött kanyarogni. A helyszínre siető szerveknek egyszer sem sikerült az említett tevékenységet végzőket találni. Olyat viszont igen, aki a víkend háza udvarán faágakat semmisített meg a tűz erejével.
Pedig a körzet egyéni képviselője, Bodnár Pál szerint a kábelégetés igenis valós probléma a Verőszalában. Hozzá sok lakos fordul panasszal emiatt.
Az illegális tevékenység ellen a rendőrség is küzdene, várják a lakosság hívásait és készek a környezetvédelmi hatóságokkal való együttműködésre – mondja Soltész Bálint szóvivő. A kábellopások felderítésében egyébként jelentős sikereket mutathat föl az egri rendőrkapitányság. A telefon-, vasút-, és áramszolgáltató társaságok sérelmére elkövetett lopások elkövetőit nagy számban fülelik le, amiből egyébként logikusan az következik, hogy az égetésig eljutó kötegek mennyisége nem lehet hatalmas mennyiségű. Bár itt a „kis égetés” is nagy károkozás a környezetet nézve.
Az egri zsaruk a közelmúltban kaptak el olyan tolvajokat, akik optikai kábel eltulajdonításából (no és persze égetéséből) kívántak hasznot húzni. Még jó, hogy nem jutottak el a végső „eljárásig”, mert ők lettek volna a legjobban meglepődve, amikor a műanyag burkolat alól előbúvó üvegszálak a szemük láttára semmisülnek meg.
A kábelek burkolata mindig valamilyen polimer égetésekor jelentős mennyiségben korom és rákkeltő anyagok szabadulnak fel. Oldal Vince, az egri főiskola kémia tanszékének adjunktusa elmondta: az emberre és a környezetre egyaránt veszélyes tevékenységről van szó. A kábeleknek halogénezett szénhidrogén tartalmuk is van, égéskor hidrogén-klorid kerül a levegőbe, aminek a vizes oldata a sósav. Szóval a kábelégetés olyan, mintha a talajt sósavval öntöznénk.