Merre tovább Magyarország?

A gazdasági felzárkózás lehetőségei

egriszin.hu 2017.06.03.08:58

Kónya István előadása 2017. június 13. 19 órától, Hotel Flóra.
Kónya István az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Fő oktatási és kutatási területei a gazdasági növekedés, a nyitott gazdaságok makroökonómiája, illetve a munkapiacok makroökonómiája. Egyetemi diplomáját a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen (ma Corvinus Egyetem) kapta 1996-ban, majd 2001-ben az USA-beli Northwestern University-n közgazdaságtanból PhD fokozatot szerzett.

Merre tovább Magyarország?

A gazdasági felzárkózás lehetőségei

egriszin.hu 2017.06.03.08:58

Hirdetés

Merre tovább Magyarország?

A gazdasági felzárkózás lehetőségei

egriszin.hu 2017.06.03.08:58

Kónya István Fotó: Rotary Club

A PhD fokozat megszerzése után 2001-2004 között a Boston College-ban (USA) volt adjunktus, majd 2004-2013 között a Magyar Nemzeti Bank Kutatási osztályán dolgozott mint vezető kutató. 2013 júliusa és 2015 januárja között az MNB Kutatási főosztályának főosztályvezetője volt. Számos cikke jelent meg elismert nemzetközi és hazai folyóiratokban, mint pl. a Journal of Labor Economics, Journal of International Money and Finance, illetve a Közgazdasági Szemle. Előadásokat tartott külföldi konferenciákon és szemináriumokon, köztük a European Economic Association, a Royal Economic Society és az Econometric Society éves konferenciáin. Rendszeresen kérik fel lektorálásra vezető nemzetközi közgazdasági szaklapok. Hazai és külföldi egyetemen oktatott és oktat. 2001-2004 között a Boston College-ban tanított, 2004 óta pedig a Közép-európai Egyetem állandó vendégprofesszora. 2010-ben a Szarajevó School of Economics and Business, 2011-ben pedig a Cardiff Business School meghívott vendégtanára volt. Emellett 2007-2011 között az Európai Bizottság külső szakértőjeként tevékenykedett, FP6 és FP7 projekteket véleményezett. 2009-2012 között a Magyar Közgazdaságtani Egyesület elnökségi tagja volt.

Gazdaság

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.

Lenkey-ház, az egri lombkorona sétány

Cseppben az állatorvosi ló az egri Lenkey-ház története. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem épít napelemparkot, hanem részben az arra szánt pénzből felújít egy rossz helyen és rossz állapotban lévő jellegtelen házat, aminek egyetlen története, hogy valaha Lenkey János, az Egerben országos hírű honvédtábornok ott látta meg a napvilágot. Értsük jól, a ház semmilyen jelentőséggel nem bírt a város életében, nem volt szalon, az ellenállás fészke stb. Egyszerű lepukkant lakóház volt, ahol egy gömöri közszolga családja lakott, és itt született gyermekük, aki később tábornok és derék honvéd lett. Nem építészeti és nem várostörténeti csoda. Most meg csaknem négymillióért újítják fel négyzetméterenként, ráadásul tapintható némi összefonódás a mostani polgármester és a nyertes cég között. El sem készültek vele határidőre, bár a város átvette, ami pedig elkészült, az kívülről is jól láthatóan trehány munka, a Fideszes várigazgató és a durcás városvezetés meg nem adja ki a szerződést, mondván üzleti titok.

Harminc éve a „lokálpatriótákról”

Az Egri Est-et több mint harminc éve alapítottuk. Olyan akkori fiatalok, akik azt gondoltuk, hogy erős demokrácia, csak szabad nyilvánossággal karöltve létezik. Igazunk volt. A választás szabadságához hozzátartozik az információhoz jutás szabadsága is. Az alábbi cikk 1993. áprilisában jelent meg. Szereplőinek egy része még ma is aktív. Sokan persze már meghaltak.

Amiért mégis fontos, hogy ilyen távlatból újra olvassuk, az azért van, mert ma lényegében ugyanazok a populista szólamok öntik el az egri közéletet, amelyek végül a helyi politika kiüresedéséhez, a tehetségtelen akarnokok masírozásához vezettek. Érdemes megfigyelni, hogy az antiparlamentáris retorika egy bő emberöltő távlatából hogyan köszön vissza, hogy a demokratikus pártok hogyan lettek egy azóta a klerikálfasizmus irányába tartó rendszer kipécézett ellenségei. És láthatjuk az EVAT Zrt. bölcsőjét, amiben egy gazdasági-hatalmi torzszülött ringott.

Állampolgári Részvétel Hete Egerben

Egerben két helyszínen is összetanakodhatnak a polgárok, hogy megbeszéljék az őket érintő ügyes-bajos dolgaikat. Október 6-án a Laborban Rázsi Botond igazgató úrral beszélgetnek arról, hogy a diákokat távol tartja-e az iskola a közélettől, október 8-án a Civil Közösségi Házban pedig a Családok a családokért aktivistái várják az érdeklődőket.

Üdvözlégy, húsos zsömle

Egerben, a „papok városában” is jelentősen zuhant a magukat vallásosnak vallók száma. Heves megyében még jól tartották magukat, de Heves vármegye már elesett a lelkekért folyó küzdelemben. Pedig az elmúlt években rendesen felpörgött a köz javainak az egyházaknak történő osztogatása. Állam és egyház kéz a kézben fosztogatta Egert, tíz- de inkább százmilliárdos közvagyont íratva a vatikáni és egyéb főkönyvekbe.