Gerrymandering
Nyomorban, tudatlanságban tartott szegregátumokkal javítaná a Fidesz az egri eredményeit
Kommunikációs karantén és szavazatkeltetők
Ezek a falvak gyakorlatilag kommunikációs és szociális karanténban vannak. Ide csak a propaganda média jut el, illetve a társadalmi üzeneteknek az a része, amelyeket a Fidesz által kinevezett helyi notabilitások, kiskirályok, polgármesterek el akarnak juttatni.
Ők azok, akik a papsággal, illetve az oktatás irányítóival karöltve markukban tartják a szegény vidéki Magyarország lelkét, fenntartják a kiszolgáltatottságot és a tudatlanságot. Ez garantálja, hogy minden egyes alkalommal sikerül kizárni a politikai versenyt, a demokratikus megmérettetést ezekről a településekről. Nem ritka, hogy a kormánypárt ezeken a helyeken 90% fölötti eredményt ért el, amely szám már önmagában is mutatja, hogy a választás egyáltalán nem szabad és nem demokratikus.
Tiszabura után tudjuk, hogy már azzal az illúzióval is le kell számolni, hogy a szavazás titkos lenne. Pedig erre a látszatra még a legsötétebb Rákosi korszakban is ügyeltek. Igaz a választás szabadsága nem a fülkékben bukott el akkor sem, hanem a választható politikai lehetőségek hiányában. Akárcsak ma, amikor kétségtelenül kevésbé brutális eszközökkel, de lényegében ugyanaz a helyzet: az állampárt és az államegyház hatalmas tömegeket tart nyomás alatt, foszt meg a tájékozódás lehetőségétől, de az oktatás szétverésével még a tisztánlátás képességétől is.
Átányban az állami iskolába 71 százaléknyi, a református iskolába 0 százalék hátrányos helyzetű diák jár
De mégis mi történt a dél-hevesi térségben, a szegény Magyarország „petri-csészéjében”, hogy 2018. óta hiába növekszik a leszakadás és a szegénység mértéke, a Fidesz támogatottsága ezzel ellentétes irányban folyamatosan nő?
Két kutatás is foglalkozott az elmúlt időszakban ezekkel a problémákkal. Az egyik egy ombudsmani jelentés. Ez lényegében bemutatja, hogy kialakult egy párhuzamos oktatási modell, amelynek lényege, hogy az állami iskolákba kerülnek a hátrányos helyzetű szegény és roma gyerekek, míg az egyházi iskolák, amelyek jóval magasabb költségvetésből gazdálkodnak, a nem roma gyerekek oktatását végzik. Például Átányban, a reformátusok által fenntartott iskolába 0 százalék hátrányos helyzetű gyerek jár, míg az állami iskolába 71%. Azaz az egyház nemhogy támogatást, vigaszt nyújtana a szegényeknek, hanem kifejezetten eltaszítja őket magától. Ez a szegregáció, túl azon, hogy alapvető jogokat sért, nagyban hozzájárul, hogy a szegénység és a nyomor újratermelje önmagát. Társadalmi kára nyilvánvaló.
„Van egy tanár, aki úgy szokott hülyéskedni, nem tudom, miért teszi ezt, hogy megüt minket. De ő ezt szerintem úgy gondolja, hogy igazából nem üt meg minket.” (tanuló) „Hétfőn is, az egyik osztálytársamnak a tanár úgy szólt oda, hogy faszfej.” (tanuló)
A sok esetben kezelhetetlen, már gyermekkorukban drogfüggő, szörnyű családi körülmények között élő gyerekek oktatása, nevelése alulfizetett pedagógusokra, forráshiányos iskolákra marad. Az állami rendszer ennek pedig nem tud megfelelni, ezt egy másik tanulmány támasztja alá, amelyet a SZETA, a Szegényeket Támogató Alap egri alapítványa készített, és amelyben felméri néhány borsodi és hevesi település iskoláiban a roma gyerekek és szüleiknek az iskolai tapasztalatait.
Néhány idézet és megállapítás a fókuszcsoportos beszélgetésekből:
„Súlyos a tanárhiány, a tíz státusz fele betöltetlen; a hiányt pedagógiai asszisztensekkel és a gesztorintézmény tanáraival próbálják enyhíteni. Az angol tanítás tulajdonképpen megszűnt, de több olyan tantárgy, illetve óra is van, amelyeken nincs tanítás. Az osztályfőnöki teendőket több esetben pedagógiai asszisztens látja el, a tanárok jórészt nem tanítanak, nem foglalkoznak a gyerekekkel, és ez az attitűd látszik az iskola épületén is (nincsenek dekorációk, szürke, sivár). Az alacsony színvonallal összefüggő probléma, hogy alig vannak rendezvények, programok, ünnepségek, a tanárok minden szempontból motiválatlanok ( egy-két kivétellel). Külön kiemelték a résztvevők, hogy nincs évnyitó, farsang, nincsenek szülői értekezletek, a napközit pedig csak harmadik osztályig biztosítják. A tanév elején a szülők alírták a tanszercsomag átvételét (fényképet is készítettek róluk), de a csomagot nem kapták meg.”
„Többször felmerült az, hogy a késő gyerekeknek (akik nem érnek be 7.40-ig az iskolába), megalázó módon, az iskola bejárata előtt kellett térdepelniük, tornagyakorlatokat végezniük büntetésként (még úgy is, hogy nem értek be emiatt az első tanórára).”
„… az {egyik} tanárom (…) egyszer csak rám nézett, és azt mondta (…), hogy én majd két év múlva a szülészetin leszek, majd szülőm a gyerekeket. Meg hogy mi gázak vagyunk, meg hogy én lopok, csalok. (…) És ezeket mondta, és azt mondta, hogy én nem vagyok képes tanulni, a szőlőbe fogok járni, én két év múlva a szülészetin leszek, majd szülőm a ’pulyákat’, így mondta. (…) És elkezdtem sírni, és még le is nézett engem, mert ez nekem rosszul esett.”
„Összességében az látszik, hogy a pedagógusok egy része nem motiválja, nem támogatja a gyerekeket, sőt inkább rombolja a „problémás”, hátrányos helyzetű gyerekek önbizalmát, illetve igyekszik megnehezíteni számukra az iskolai mindennapokat, miközben a tanulási problémáik kezelésében, hátrányaik csökkentésében nem nyújtanak érdemi segítséget. Ismét csak meg kell jegyezni, hogy vannak ezzel ellentétes, kedvező tapasztalatok is.”
**********************************************************
Ha szegény vagy, mindened áru
A két tanulmányból világosan látszik, hogy a megaláztatás és a kiszolgáltatottság a mindennapi élet része ezeken a településeken. A munkahelyek hiánya miatt a lakosság nagy része közfoglalkoztatásból (közmunka) vagy szociális segélyekből él. A közmunkaprogram 2011-es bevezetése óta ezekben a falvakban sok család számára az egyetlen biztos jövedelemforrás a közfoglalkoztatás, miután a korábbi segélyeket megszüntették. A közmunka pedig hatalmi kegy, amelyet a Fidesz intézője, a polgármester biztosít. Nem csoda, hogy ilyen helyzetben a szavazat is áruvá válik, amelyet vagy ellenszolgáltatásért, vagy fenyegetés hatására az állampárt helytartói könnyedén be tudnak söpörni. Ha megnézzük az említett Átányt, ott a Fidesz és szélsőjobboldali partnere jóval 90% fölötti szavazatarányt ért el az elmúlt választásokon. És ugyanez a helyzet a szomszédos Kömlőn, de mehetnénk végig Magyarország reménytelenül szegény falvain, ugyanezt tapasztalnánk. Tiszabura, ami kendőzetlenül megmutatta, hogy választás ezeken a helyeken csak egy kis gyöngyszórással egybekötött színjáték Átánytól alig 30 kilométerre van a Tisza túlpartján. Nincs okunk feltételezni, hogy gyökeresen más társadalmi viszonyok uralkodnának ezeken a Heves megyei településeken.
A Fidesz 2026-os kampányának stratégiai célja, hogy a megmaradt mély-vidéki bázist fenyegetéssel, rettegtetéssel, alamizsna osztogatással és alkalmi juttatásokkal megvásárolja, szavazatait besöpörje, míg a városi lakosságot elbizonytalanítsa.
A városiak elbizonytalanítása, fenyegetése. Féljetek! - üzeni a Fidesz.
A Tisza Párt támogatóinak ellopott és manipulált adatait nyilvánosságra hozták, a támogatók házainál lesben állnak a propagandista zaklató egységek. Mindez azt a célt szolgálja, hogy ha már meggyőzni nem tudják őket, legalább elbizonytalanítsák és az urnáktól távol tartsák a változást akarókat.
Ugyanakkor, aki bármilyen stallumot is kapott valaha a Fidesztől, annak árát most könyörtelenül behajtják rajta. A minap tett hűségesküt Eger polgármestere és agitált Pajtók Gábor mellett. De harcosnak állt az egyetem rektora, aki együtt tapsolt Orbán Viktornak a náci szövegeket publikáló helyi képviselő asszonnyal. Az egri polgármester kijelentette, hogy a kormánnyal való jóban levés a jövő záloga. Azt azonban elhallgatta, hogy pontosan a kormány döntései miatt került csőd közelbe Eger. A kegyenc értelmiség megalázása és hadrendbe állítása nem sok eredménnyel kecsegtet, talán az erodálódó városi tábort terrorizálhatja egy kicsit. Az egyetlen reménység a még érintetlen szegregátumok megvédése lehet.
A bántalmazó és a bántalmazott függőségére számítanak
A fenti adatok alapján egyértelmű korreláció mutatható ki a szegénység, társadalmi leszakadottság és a Fidesz támogatottsága között. A periférikus falvak lakói – jóllehet mindennapi gondokkal küzdenek – nagy arányban a regnáló kormányra szavaznak. Ennek több lehetséges oka van: egyrészt a kormánypárt évek óta erős üzenetekkel célozza meg ezeket a közösségeket (pl. a 2015 utáni migrációs kampány). Kutatások szerint a bevándorlóktól való félelem még a nyomorúságos életkörülményeknél is erősebb motiváció volt sok választónál: a legszegényebb falvak lakói közül sokan kizárólag a kormány médiájából tájékozódnak, és nem is tudnak megnevezni egyetlen más pártot sem a Fideszen kívül. A migrációellenes propaganda tehát hatékonyan szavazóbázist épített a leszakadó térségekben. Másrészt gazdasági-függőségi tényezők is szerepet játszanak. A közmunkaprogram révén a Fidesz-kormány megduplázta a segély helyett adható jövedelmet, így sok mélyszegénységben élő számára a közmunka biztos bevételt és viszonylagos anyagi biztonságot jelent. Ezek az emberek attól tarthatnak, hogy kormányváltás esetén elveszítik ezt a jövedelmi forrást. Klientúrafüggőség is kialakult: a kistelepüléseken a polgármesteri hivatalon és a helyi segélyezési rendszeren keresztül a kormánypárt befolyása közvetlenebbül érvényesül.
Fontos kiemelni, hogy mindezek ellenére objektív értelemben a Fidesz kormányzása nem emelte ki e falvakat a szegénységből – sőt a statisztikák szerint az ország legszegényebb tizedének reáljövedelme 2010 és 2020 között változatlan maradt, miközben a szociális ellátórendszer sokakat kizárt a támogatásokból. Mégis, a politikailag marginalizált, alacsony végzettségű szavazók tömegei támogatják a kormánypártot, mert rövid távon az anyagi függés és a félelemkeltő üzenetek erősebbek, mint a változtatás igénye. A leszakadó térségekben gyakran az ellenzéki pártok infrastrukturális és kommunikációs jelenléte is gyenge – kevés aktivista jut el ezekbe a falvakba, a helyi médiát pedig uralja a kormányzati narratíva. Így a választók nem látnak reális alternatívát, vagy tartanak az ismeretlentől.
Akkor ez már így marad?
Nyilván nem. Egyszer majd egy kicsit másmilyen lesz. A "le kell menni vidékre" urbánus szöveg itt mit sem használ. Ezen települések polgármestereinek egyetlen feladatuk van, négyévente szállítani a szavazatokat. Megszervezik, hogy Balogékat a Hörcsög fiúk szállítják a Corsával, a Kérészék meg az utalványokat adják át a kihozott üres szavazólapok után, és azokat kitöltve tovább adják az újonnan érkezőknek. Az utca-felelősök meg résen vannak, nehogy valaki "elfelejtsen" elmenni. Ez nem csalás, segítés, mondják. Évtizedek óta működik a rendszer.
Az egyetlen veszély, ha a kiskirályok elbizonytalanodnak. Ha azt érzik, a régi uraság meggyengült, megfáradt. Akkor egy picit alább hagy a lelkesedés. A Corsát pont vizsgáztatni kell vinni, az idő jó lesz, vagy rossz, ami miatt "nem jönnek a számok". A Tisza jelöltje is választ vár, hogy ha nyer, akkor számíthat-e a falura? Mert a falu számíthat rá - mondja majd, és kacsint.
