Biomassza újratöltve
Feltüzelt jelen, eltüzelt jövő
Hogy lehet zöld a faégetés?
Az EU jelenlegi szabályozása alapján bizonyos kritériumok megléte esetén a biomassza zöld energiának számít, karbonsemleges energiatermelési mód. Mindez azért lehet így, mert az elégetett növények életük során annyi széndioxidot kötnek meg, mint amennyit elégetésükkor kibocsátanak, azaz az egyenleg nulla. Tulajdonképpen a fosszilis üzemanyagok elégetésekor is ez történik, csak akkor több millió éve halott állatok és növények által megkötött széndioxid kerül a levegőbe, ami most egyáltalán nem esik jól. A „régen minden jobb volt” például itt sem igaz. A fatüzelés ellenzői, pl. egy-két ENSZ-szervezet felhoznak nyomós ellenérveket is.
Élővilágrombolás, füst, és igen, széndioxid
Az ellenérvek között találjuk, hogy ha kivágjuk a fákat, akkor a vadon visszaszorul, a biodiverzitás megszűnik és a bioszféra regenerálódási képessége lecsökken. Nemcsak a tarvágott erdők szívszorító látványa lesz mindennapos a Bükkben, hanem a kopaszhátú réti szarvas kikerics sem költ többé a venyigeszú árnyékában. Ez első hallásra nem tűnik nagy bajnak, de az erdő egy összetett valami, ami jobban viseli, ha szórakoznak vele, mint ahogy gondolnánk, de rosszabbul, mint ami ahhoz kellene, hogy a végletekig kiszipolyozzuk.
Aztán ott van a tüzeléssel járó füst és a szálló részecskék, amik nem barátai az élővilágnak, benne az embernek, kivéve a dohányosokat. Szóval okoz egy kis szálló ezt meg azt az erőmű, meg az óránként ingázó dízellel pöfögő teherautók, amik „etetik” a lánggyomrú szörnyet.
És a széndioxid, amit ez az erőmű csak úgy ont majd magából. Amit egy fa 40 évig szívott ki a légkörből, azt egy ilyen égetőmű néhány perc alatt okádja vissza. Azaz a széndioxid helyileg igen magas koncentrációban jut vissza a légkörbe rövid idő alatt. Azt mondani a gátra, hogy nem veszélyes, ha leomlik, mert pont annyi víz fog lefolyni, mint amennyi nélküle is lefolyt volna, beláthatóan butaság.
Hatástalanfok
A fűtőmű hatásfoka szinte nevetséges. A szakemberek szerint 10 fából mindössze cirka 4 energiája hasznosul. Ehhez egy ilyen tényleg picike erőmű esetén olyan 20 négyzetkilométernyi erdőt kell intenzíven erőműspecifikusan művelni. Ez a terület a Felnémet–Felsőtárkány–Mónosbél közötti mondjuk 4x5 kilométeres téglalappal lenne egyenlő, ha ott csak erdő lenne szép rendben ültetett fákkal. A valóság az, hogy az ilyen erőművek, pl. Eger testvérvárosában, Poriban, ahol két erőmű nem csak a város távhőjét, de elektromos áramot is termel és a füstgázból még hőszivattyúval vissza is nyeri a kéményen kimenő energiát, leginkább fahánccsal, fűrészporral, és általában fűrészipari melléktermékkel üzemelnek.
Mi benne a jó?
A jó, hogy tényleg függetlenedünk a csövön érkező fosszilis energiától. Jó, hogy a távhő a korábbi megingásokat követően kap egy kis figyelmet és nem temetik, hanem fejlesztik. Jó, hogy épül egy hőerőmű, mert ez később otthont adhat olyan technológiáknak, amelyek sokkal egyértelműbben kímélik a környezetet, például a geotermikus energia, vagy a hidrogén, vagy akár a még csak leszerződött, de csak papíron és sci-fiben létező moduláris atomerőművek. Szóval jó, hogy lesz egy ipari fejlesztés, ami nem a gagyi, szemfényvesztő díszburkolat, vagy pár centis kilátó, szétrohadt „tanösvény”, vagy éppen a fideszes képviselő házának „szállásfejlesztése”.
Már, ha tényleg lesz és nem kerül az eltapsolt naperőmű mellé, és az erre szánt forrásból nem vesznek kétmillióért sarokszelepet abba a házba, ahol Vitéz Nagybányai valaha egyet szellentett.
Szóval, azért van egy-két „ha”. Nem beszélve az eddig szakmányban megalázott környezetvédők, nemzeti parkosok, ökoizék revansvágyáról, hogy egy kicsit visszavágjanak a mindenen átgázoló évtizedek ámokfutásáért. Az ilyen „véleményes” projektek az ilyesminek ki lesznek téve.
Na, dőljünk hátra.
