Süni lesz
Színterjú: Folyamatos tanulás
2008.10.18.00:00
18 évesen elsőre bekerült az egyetemre. Négy év után rögtön szerződést ajánlottak neki. Miskolc és Budapest után Egerben találkozhat a közönség Szabó Emíliával, aki a Gárdonyi Géza Színház társulatának egyik új tagja.
Egri Szín: Idén végeztél a Színház és Filmművészeti Egyetemen, s hallgatóként már játszottál Egerben. Egyértelmű választás volt a Gárdonyi Géza Színház?
Szabó Emília: Itt kaptam lehetőséget, hogy úgymond tovább folytassam a tanulmányaimat, mert 22 évesen úgy gondolom, még sokat kell tanulnom. Nagyon pozitív élményeim vannak mindkét előadásról, amelyben játszottam (Nagyratörő, Konyha – a szerk.). Boldog voltam, mert nagyon jó közeg az egri társulat, nagy szeretettel vártak engem. Budapesten is kínáltak lehetőséget, de a tanáraim Zsámbéki Gábor és Zsótér Sándor is Egert ajánlották. Lehetőségek szempontjából ezt sokkal jobbnak találom, nem cserélném el semmilyen szerződési ajánlattal. Remélem, hogy a közönség is úgy találja, hogy van itt helyem.
Egri Szín: Miben láthat az egri közönség az idei évadban?
Szabó Emília: Először Bulgakov: Iván, a rettentő c. darabban játszom, ami nagyon izgalmas, hiszen ez egy komédia. Fergeteges előadásnak ígérkezik, egyrészt mert így van megírva, másrészt mert Szegvári Menyhért rendezi. A Padlásban pedig Sünit fogom alakítani. Komoly feladat lesz, mert meg kell felelni, hiszen ez nem egy bemutató darab lesz, hanem egy felújítás, egy beugrás, amit nem tapasztaltam még. Izgalommal várom, mert Hegedüs D. Géza rendezi, aki engem tanított az egyetemen, és persze azért is hogy meg tudjak felelni a Padlás-rajongóknak.
Egri Szín: Egy frissdiplomás színésznek mire jut még ideje a munka mellett Egerben?
Szabó Emília: Próbálom magam ránevelni erre a napirendre: 10-től 2-ig és 6-tól 10-ig. Az egyetemen reggel 9-től éjszakáig bent voltunk, és amíg az ember bírta, addig csinálta. Itt pedig egy rendszer van, amire át kell állni. Megpróbálok megtanulni főzni, ami első helyen van, meg sokat olvasok, amíg tehetem és hát az ember hazaviszi a munkáját. Mint egy céges ügynök otthon molyol a laptopján, a színész is értékeli a délelőttöt és éppen készül az estére. Az ember fejében ott motoszkál a szerep, amit megkapott, és amin úgy vélem kutya kötelessége dolgozni.
Egri Szín: Miskolc és Budapest után újabb város kell, hogy otthonod legyen. Itthon érzed magad Egerben?
Szabó Emília: Jól érzem magam itt. Tősgyökeres miskolci vagyok, aztán mikor Pestre kerültem 2 évig nagyon nem szerettem, a második két évre viszont a szívemhez nőtt. Egyre több napot kellett eltöltenem Egerben, és nekem könnyebb egy vidéki várost befogadnom, mint a pesti forgatagot. Szeretem az utcákat, szeretem a nyugalmat. Miskolcon is olyan helyen lakom, ami nyugodtabb és zöld környezetben van, ezért rögtön otthon tudtam érezni magam, ha az utcákat nézem… meg az egri várat, az ottani naplementéket. Meg a macskaköves utcákat! Azokat nagyon szeretem.
Szabó Emília: Itt kaptam lehetőséget, hogy úgymond tovább folytassam a tanulmányaimat, mert 22 évesen úgy gondolom, még sokat kell tanulnom. Nagyon pozitív élményeim vannak mindkét előadásról, amelyben játszottam (Nagyratörő, Konyha – a szerk.). Boldog voltam, mert nagyon jó közeg az egri társulat, nagy szeretettel vártak engem. Budapesten is kínáltak lehetőséget, de a tanáraim Zsámbéki Gábor és Zsótér Sándor is Egert ajánlották. Lehetőségek szempontjából ezt sokkal jobbnak találom, nem cserélném el semmilyen szerződési ajánlattal. Remélem, hogy a közönség is úgy találja, hogy van itt helyem.
Egri Szín: Miben láthat az egri közönség az idei évadban?
Szabó Emília: Először Bulgakov: Iván, a rettentő c. darabban játszom, ami nagyon izgalmas, hiszen ez egy komédia. Fergeteges előadásnak ígérkezik, egyrészt mert így van megírva, másrészt mert Szegvári Menyhért rendezi. A Padlásban pedig Sünit fogom alakítani. Komoly feladat lesz, mert meg kell felelni, hiszen ez nem egy bemutató darab lesz, hanem egy felújítás, egy beugrás, amit nem tapasztaltam még. Izgalommal várom, mert Hegedüs D. Géza rendezi, aki engem tanított az egyetemen, és persze azért is hogy meg tudjak felelni a Padlás-rajongóknak.
Egri Szín: Egy frissdiplomás színésznek mire jut még ideje a munka mellett Egerben?
Szabó Emília: Próbálom magam ránevelni erre a napirendre: 10-től 2-ig és 6-tól 10-ig. Az egyetemen reggel 9-től éjszakáig bent voltunk, és amíg az ember bírta, addig csinálta. Itt pedig egy rendszer van, amire át kell állni. Megpróbálok megtanulni főzni, ami első helyen van, meg sokat olvasok, amíg tehetem és hát az ember hazaviszi a munkáját. Mint egy céges ügynök otthon molyol a laptopján, a színész is értékeli a délelőttöt és éppen készül az estére. Az ember fejében ott motoszkál a szerep, amit megkapott, és amin úgy vélem kutya kötelessége dolgozni.
Egri Szín: Miskolc és Budapest után újabb város kell, hogy otthonod legyen. Itthon érzed magad Egerben?
Szabó Emília: Jól érzem magam itt. Tősgyökeres miskolci vagyok, aztán mikor Pestre kerültem 2 évig nagyon nem szerettem, a második két évre viszont a szívemhez nőtt. Egyre több napot kellett eltöltenem Egerben, és nekem könnyebb egy vidéki várost befogadnom, mint a pesti forgatagot. Szeretem az utcákat, szeretem a nyugalmat. Miskolcon is olyan helyen lakom, ami nyugodtabb és zöld környezetben van, ezért rögtön otthon tudtam érezni magam, ha az utcákat nézem… meg az egri várat, az ottani naplementéket. Meg a macskaköves utcákat! Azokat nagyon szeretem.