A képi adatok megnövekedett mennyisége nagyobb tárolókapacitást igényel a lemezre történõ íráskor. A 30 GBos HD DVD-n akár 8 órányi 1125 soros HD-tartalom vagy akár 48 órányi 525 soros hagyományos minõségû (SD) tartalom tárolható. A napjainkban kapható 4,7 GB kapacitású, legfeljebb 2 órányi 525 soros, hagyományos minõségû tartalom tárolására alkalmas DVD-kkel összehasonlítva könnyedén belátható, hogy a HD DVD a jövõ formátuma: a nagyobb képfelbontás és tárolókapacitás páratlan kikapcsolódási és multimédiás lehetõségeket kínál. A High Definition szabvány eddig is a szórakoztatóipar jelentõs támogatását élvezte.

A kölcsönzõkben is megjelennek a HD DVD-k, illetve megnövekszik a HDTV közvetítések száma. A jövõ útja egyértelmûen a digitális mûsorszórás, így a High Defi nition szabványú televíziók iránti igény is folyamatosan növekszik. A vevõk a vizuális szórakoztató elektronika valamennyi területén egyre élethûbb képet és kiválóbb képminõséget várnak. Mindennek köszönhetõen a High Defi nition szabványú tartalmak népszerûsége töretlenül növekszik. A HD DVD formátumot filmterjesztés céljára már elfogadták, és az hamarosan a személyes tartalmak tárolására, például HDtartalmak lemezre történõ írására is felhasználható lesz.

A szórakoztatóipar új korszakhoz érkezett: a HD DVD készen áll a vezetõ szerep átvételére. A HD a „high defi nition” (nagy felbontású) kifejezésbõl született digitálismédia-formátum, mely még kiválóbb képminõséget és felbontást biztosít. A HD szabványú tartalmak képe kristálytiszta, és minden eddiginél nagyobb hasonlóságot mutat a mozikban élvezhetõ képminõséggel. De vajon mi az oka, hogy a HD-tartalmak az avatatlan szemek számára is jelentõsen jobbnak tûnnek, mint a hagyományos tartalmak? A válasz a képösszeállítás. A digitális képek képpontos sorozatából tevõdnek össze.

A HD 16:9 arányú szélessávú formátumnak köszönhetõen élethû felbontást biztosít. Ennek a felbontásnak téglalap alakú hatása van, míg a hagyományos 4:3-as képarány inkább egy négyzetre emlékeztet. A legtöbb filmet 16:9 képaránnyal készítik, mert így biztosak lehetnek abban, hogy a forgatáskor készült teljes képet kapják vissza. A Mitsubishi még karácsony elõtt piacra dobja LaserVue elnevezésû lézer televízió családját, melynek legnagyobb darabja 73 colos képátlóval rendelkezik. Korábban azt állították, hogy az elsõ lézertévék ennél kisebbek lesznek, és akárcsak a korábban bemutatott kísérleti modell, a kereskedelmi forgalomba kerülõ is 65 colos képátlójú lesz, mindenesetre egy olcsóbb modell ezzel a mérettel is kapható lesz.

A LaserVue készülékek ára egyelõre nem ismert, de a Mitsubishi közleménye s z e r i n t ebben is versenyképesek lesznek a jelenleg forgalmazott, hasonló méretû és felbontású plazmatévék áraihoz viszonyítva. A Laser TV ellentétben a fehérfényû mercury lámpát használó hagyományos plazmatévékkel egymástól elkülönített forrásból származó vörös, kék és zöld lézerfényt használ a kép elõállításához egy HDTV chip-el együttmûködve.

A plazmatévékhez képest a lézertévé hasonló képátmérõ mellett jóval könnyebb súlyú (kb. 50 százalékkal) és vastagsága is jóval kisebb, energiafogyasztása harmadannyi, ugyanakkor a képminõség terén szintén jelentõs elõrelépést tud felmutatni.

A kisebb energiafogyasztás annak tudható be, hogy a fekete szín elõállításához a lézerfényt kikapcsolják, ez a plazmatévéknél technológiai okokból nem oldható meg, azok lámpái akkor is teljes energiafelhasználással üzemelnek, ha éppen nem vesznek részt a kép elõállításában.

A másik nagy elõny, hogy a lézersugarakat elõállító félvezetõk élettartama gyakorlatilag megegyezik a teljes készülék élettartamával, míg a plazmatévék mercury lámpáit jóval gyakrabban kell cserélni.
A Laser TV valójában nem teljesen új találmány, ugyanezzel a technológiával mûködõ hasonló készülékek már három-négy éve is léteztek, az új technológia azonban még nem érett meg arra, hogy tömeggyártásra fogható képernyõkben is alkalmazható legyen. Ehhez elsõsorban a sorozatgyártásban történõ elõállítás költségeit kellett elfogadható szintre lecsökkenteni.

A Mitsubishi Laser TV-jének komoly konkurenciával kell majd felvennie a versenyt, mivel nagyjából vele egy idõben jelenhetnek meg a piacon más gyártók síkképernyõs televíziói, melyek más elven mûködnek ugyan, de szintén elõrelépést jelentõ technológiákat használnak majd. Ilyen a Toshiba és a Canon által fejlesztett S.E.D. (surfaceconduction electron-emitter display), illetve a szintén sokat ígérõ Carbon Nanotube technológia, melyek a külsõ kialakítást és a képminõséget illetõen várhatóan hasonló elõrelépést tudnak majd felmutatni, mint a Mitsubishi lézertévéi.