A nemzetközi gazdasági válság megmutatta, hogy gyakran indokolatlanul sérülnek a banki ügyfelek érdekei, és aránytalanul nőnek a terheik. A kedvezőtlen pénzpiaci körülmények között a megnövekedett kockázatok árát sok esetben áthárították ügyfeleikre: nagyobb kamatok, magasabb költségek formájában. Az ügyfelek pedig sokszor nagyobb árat fizetnek, mint ami elvárható és indokolt volna.

Ezért úgy kell szabályozni a pénzügyi piacot, hogy csökkenjen a banki ügyfelek kiszolgáltatottsága, és nőjön a biztonságuk. Ezt szolgálják a mostani intézkedések. Nem a hitel visszafizetésétől kell megvédeni az ügyfelet, hanem attól, hogy a bank visszaéljen erőfölényével, és veszélybe kerüljön az ügyfelek egzisztenciája, otthona. Javítani kell az ügyfelek tájékozottságát, csökkenteni a kiszolgáltatottságukat, kordában kell tartani a túlzó költségeket, vissza kell fogni a kiugróan magas THM-eket, szigorítani kell a pénzügyi felügyeleti szabályokat, bővíteni kell az ellenőrzés hatékonyságát és növelni a bírságok összegét.

Ezeket célozza a most benyújtott javaslatcsomag: átláthatóbb, tisztább és tisztességesebb viszonyokat teremt a pénzpiacon, erősíti az ügyfelek biztonságát, növeli a pénzintézetek megbízhatóságát, és közvetve szolgálja a gazdaság fejlődését.

A baloldal támogatta válságkezelő kormány eddig is számos közvetlen intézkedéssel erősítette a banki ügyfelek, köztük a hitellel rendelkezők védelmét. Ezt szolgálta többek közt az állami készfizető kezesség, illetve az önkormányzatok elővásárlási jogának bevezetése, vagy a banki magatartáskódex szorgalmazása.

A kormány október 21-én komplex javaslatcsomagot fogadott el, amely tovább növeli a banki ügyfelek biztonságát, és megerősíti a pénzügyi felügyeleti rendszert. A több pénzügyi tárgyú törvény módosítását tartalmazó javaslatcsomag átláthatóbb, tisztább és tisztességesebb viszonyokat teremt a pénzpiacon, erősíti az ügyfelek biztonságát, növeli a pénzintézetek megbízhatóságát, és közvetve szolgálja a gazdaság fejlődését.

A pénzügyi felügyeleti rendszer megerősítése

A kormány javaslatára a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelte (PSZÁF) a jelenlegi kormányhivatali státuszból egy megerősített függetlenséggel bíró autonóm közigazgatási szervvé válhat, aminek eredményeképp a kormány irányítása alól az Országgyűlés alá kerülne. A felügyelet beszámolóját az Országgyűlés tárgyalná, és a gazdálkodására vonatkozó döntéseket is a parlament hozná meg.

A kormány javaslata szerint bővülnének a PSZÁF rendelkezésére álló eszközök is. Ezek egy része a pénzügyi rendszer biztonságos működését (a felügyelet rendeletalkotási jogkört kapna), másik része pedig fogyasztóvédelmi, ügyfélvédelmi szempontokat (megtilthatná bizonyos jogsértő magatartások folytatását) szolgálna. Változna a felügyelet bírságolási gyakorlata is, egységes elvek alapján, a korábbinál magasabb bírságmaximumok alkalmazásával.

A pénzügyi felügyeleti rendszer erősítését szolgálja az a javaslat is, amely a – jelenleg csak a Pénzügyminisztérium, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelte és a Magyar Nemzeti Bank megállapodása alapján működő – Pénzügyi Stabilitási Bizottság helyett létrehozná a Pénzügyi Stabilitási Tanácsot. A tanácsnak a pénzügyi rendszer stabilitását szolgáló intézkedések összehangolásában lenne jelentős szerepe, szükség esetén pedig akár jogszabályalkotást is kezdeményezhetne.

Banki ügyfelek védelme

A banki ügyfelek hatékonyabb védelmét szolgáló javaslatok a szeptember 16-án aláírt banki magatartási kódexszel összhangban születtek. Az október 21-én elfogadott komplex csomag a keretszabályok törvénybefoglalására tesz javaslatot, amit a magatartási kódex további fontos részletszabályokkal egészít ki. Ennek eredményeként a magatartási kódexben foglaltak azoknál a pénzügyi intézményeknél is érvényesülnek majd, amelyek nem írják alá a magatartási kódexet. (Mindazonáltal a kódexet aláíró szervezetek jelenleg a teljes hitelállomány több mint 95%-át kezelik. Eddig már 130 intézmény írta alá a csatlakozást.)

A kormány javaslatai tovább erősítenék a hitelfelvevők védelmét. A jövőben a hitelintézetek nem módosíthatnák anélkül a hitelszerződéseket, hogy erről ne tájékoztatnák előzetesen az ügyfelet, kivéve, ha a módosítás kedvező az ügyfél számára. Amennyiben a módosítás kedvezőtlen az ügyfélre nézve, akkor a hitelintézetnek legkésőbb 60 nappal a változtatás előtt értesítenie kell erről az ügyfelet levélben, vagy e-mailben. Ebben arról is pontos tájékoztatást kell adnia a hitelintézetnek, hogy miként változik a módosítás nyomán a törlesztő-részlet. Az ügyfélnek tehát 60 napja lesz dönteni arról, hogy elfogadja-e a bank módosítását, vagy inkább felbontja a szerződést, amelyet ez esetben díjmentesen tehet meg. (és kifizeti a hitelét, vagy keres másik bankot, amelyik átveszi a hitelt).

A javaslat értelmében, amennyiben a hitelintézetek új díjakat, illetve egyéb költségeket vezetnek be, azokat nem érvényesíthetnék a már meglévő szerződésekben.
A kormány javaslata pontosítaná, hogy - a szimmetria elve alapján - milyen esetben kell csökkentenie a hitelintézeteknek a költségeket, azaz az ügyfelek terheit. Például figyelembe kell venniük a forint erősödését is.

A kormány az irreálisan magas kamattal adott gyorskölcsönöktől hiteldíj maximum bevezetésével védené a fogyasztókat. A január 1-jétől alkalmazandó szabályok értelmében a hitel- vagy kölcsönszerződés megkötésének időpontjában a teljes hiteldíj mutató (THM) nem haladhatja meg az akkor érvényes jegybanki alapkamat tízszeresét, (jelen esetben például a THM nem lehetne nagyobb 70%-nál).

A kormány a javaslatcsomag részeként egy uniós irányelv átültetéséről is döntött. Az uniós szabályozás eredményeként az összes tagállamban egyforma, szigorú szabályok fognak vonatkozni a fogyasztói hitelekre, melyek a kabinet döntése értelmében ki fognak terjedni a jelzáloghitelekre is. A tájékoztatási és egyéb szabályok betartása nem csak a bankoknak, hanem az ügynököknek (hitelközvetítőknek) is kötelező lesz. Magyarország számos ponton előbbre jár a most elfogadott uniós szabályozásánál – hazánkban például már évek óta kötelező a hitelintézeteknek feltűntetniük a THM-et a tájékoztatás során. Újdonságot fog viszont jelenteni, hogy a javaslat szerint ezentúl bele kell számítani a THM-be a hitelfelvételhez előírt biztosítás és számlavezetés díját is. Az uniós szabályozás részletesen meghatározza azoknak az adatoknak, információknak a körét, amelyeket a hitelezőnek ismertetnie kell a fogyasztóval. Így például a hitelintézeteknek tájékoztatniuk kell leendő ügyfeleiket arról, hogy a hitelhez milyen járulékos szolgáltatásokat (pl.: biztosítás, vagy számlavezetés) kell igénybe venniük, vagy a hitel felmondásának részleteiről, módjáról, de a THM kiszámításának módszeréről, annak pontos tartalmáról is.

A javaslat emellett meghatározza a hitelszerződések formai és tartalmi követelményeit is.

Fontos eleme a javaslatnak a felszámítható előtörlesztési díj maximumának meghatározása. Utóbbi nem haladhatja meg az előtörleszteni kívánt összeg 1%-át (ha kevesebb van hátra a hitelből, mint egy év, akkor 0,5%-át), és nem lehet magasabb, mint hátralévő hitelkamat összege.

Segítséget jelent a bajbajutott lakáshiteleseknek, hogy a jövőben a végrehajtás során – amennyiben ezt az adós kéri - a korábbi 30 napon túl, további 60 nappal meghosszabbítható az a határidő, ameddig nem kell elhagynia az elárverezésre kerülő lakást.