Megemlékeztek az egri sortűz áldozatairól

Nagy Kata 2011.12.12.00:00

Koszorúzással egybekötött kegyeleti megemlékezést tartottak hétfőn délután az Ötvenhatosok emlékparkjában.

Megemlékeztek az egri sortűz áldozatairól

Nagy Kata 2011.12.12.00:00

Koszorúzással egybekötött kegyeleti megemlékezést tartottak hétfőn délután az Ötvenhatosok emlékparkjában.

Megemlékeztek az egri sortűz áldozatairól

Nagy Kata 2011.12.12.00:00

Koszorúzással egybekötött kegyeleti megemlékezést tartottak hétfőn délután az Ötvenhatosok emlékparkjában.

A megemlékezést az 1956. december 12-i sortűz polgári áldozatainak tiszteletére szervezte az ’56-os Szövetség Egri Szervezete és Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala. Réti Árpád színművész szavalata után Nyerges Andor az ’56-os Szövetség egri szervezetének vezetőségi tagja mondott beszédet: Sokan kérdezik miért volt szükség december 12-én a vérengzésre, amikor novemberben véget értek az események. Akik átéltek tudják, a harc akkor még nem ért véget. Fényes nappal, figyelmeztetés nélkül zúdítottak sortüzet a kivezényelt pufajkások az utcán sétálókra. Voltak, akik a helyszínen meghaltak, és voltak, akik a saját lábukon, vagy segítséggel korházba kerültek- emlékezett vissza Nyerges Andor. Dicséret illeti azokat, akik segítettek, és az orvosokat, ápolókat. Sajnos, nincsenek pontos adatok az áldozatokról, de azt tudjuk, hogy 8-an a helyszínen elvesztettek életüket, és 29-en kerültek korházba. Utólag senkit nem vontak felelősségre a történtek miatt. Reméljük, hazánkban soha többé nem történik hasonló szörnyűség- emelte ki a szövetség vezetője.

Dr Lengyel Gyula atya áldása és a Balassi Bálint Általános Iskola tanulóinak műsora után több egri intézmény, szervezet, egyesület, párt és iskola lerótta tiszteletét és elhelyezte koszorúját az emléktáblánál.

A megemlékezés nem múlhatott el békességben, a Magyar Szocialista Párt koszorúzását kifütyülték.

kép Fotó: Egri Szín

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.

Lenkey-ház, az egri lombkorona sétány

Cseppben az állatorvosi ló az egri Lenkey-ház története. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem épít napelemparkot, hanem részben az arra szánt pénzből felújít egy rossz helyen és rossz állapotban lévő jellegtelen házat, aminek egyetlen története, hogy valaha Lenkey János, az Egerben országos hírű honvédtábornok ott látta meg a napvilágot. Értsük jól, a ház semmilyen jelentőséggel nem bírt a város életében, nem volt szalon, az ellenállás fészke stb. Egyszerű lepukkant lakóház volt, ahol egy gömöri közszolga családja lakott, és itt született gyermekük, aki később tábornok és derék honvéd lett. Nem építészeti és nem várostörténeti csoda. Most meg csaknem négymillióért újítják fel négyzetméterenként, ráadásul tapintható némi összefonódás a mostani polgármester és a nyertes cég között. El sem készültek vele határidőre, bár a város átvette, ami pedig elkészült, az kívülről is jól láthatóan trehány munka, a Fideszes várigazgató és a durcás városvezetés meg nem adja ki a szerződést, mondván üzleti titok.

Harminc éve a „lokálpatriótákról”

Az Egri Est-et több mint harminc éve alapítottuk. Olyan akkori fiatalok, akik azt gondoltuk, hogy erős demokrácia, csak szabad nyilvánossággal karöltve létezik. Igazunk volt. A választás szabadságához hozzátartozik az információhoz jutás szabadsága is. Az alábbi cikk 1993. áprilisában jelent meg. Szereplőinek egy része még ma is aktív. Sokan persze már meghaltak.

Amiért mégis fontos, hogy ilyen távlatból újra olvassuk, az azért van, mert ma lényegében ugyanazok a populista szólamok öntik el az egri közéletet, amelyek végül a helyi politika kiüresedéséhez, a tehetségtelen akarnokok masírozásához vezettek. Érdemes megfigyelni, hogy az antiparlamentáris retorika egy bő emberöltő távlatából hogyan köszön vissza, hogy a demokratikus pártok hogyan lettek egy azóta a klerikálfasizmus irányába tartó rendszer kipécézett ellenségei. És láthatjuk az EVAT Zrt. bölcsőjét, amiben egy gazdasági-hatalmi torzszülött ringott.

Állampolgári Részvétel Hete Egerben

Egerben két helyszínen is összetanakodhatnak a polgárok, hogy megbeszéljék az őket érintő ügyes-bajos dolgaikat. Október 6-án a Laborban Rázsi Botond igazgató úrral beszélgetnek arról, hogy a diákokat távol tartja-e az iskola a közélettől, október 8-án a Civil Közösségi Házban pedig a Családok a családokért aktivistái várják az érdeklődőket.

Üdvözlégy, húsos zsömle

Egerben, a „papok városában” is jelentősen zuhant a magukat vallásosnak vallók száma. Heves megyében még jól tartották magukat, de Heves vármegye már elesett a lelkekért folyó küzdelemben. Pedig az elmúlt években rendesen felpörgött a köz javainak az egyházaknak történő osztogatása. Állam és egyház kéz a kézben fosztogatta Egert, tíz- de inkább százmilliárdos közvagyont íratva a vatikáni és egyéb főkönyvekbe.