A kipattant botrány óta felbolydult a TDM, felszínre kerültek a szervezeti, működési hibák, melyek tulajdonképpen már három éve láthatóak. Az alpolgármester egy portálunknak adott interjúban azt ígérte, ősszel újraszervezik az egészet. Eközben július végén megjelent az új TDM pályázati kiírás. 

Ez a pályázat ismét 85 %-os intenzitású, és regisztrált TDM szervezetek pályázhatnak rá. Kérdéses, hogy lesz-e, aki majd meg- és alá is írja a pályázatot. S egyáltalán megnyerik-e. A szervezet átalakítása ugyanis nem lesz egyszerű, mert egy korábban elnyert 50 milliós pályázat vállalásai a meglévő kusza szervezeti-tulajdonosi struktúrára lettek szabva, így nehéz lesz megreformálni menedzsmentet.

 Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése még 2011. szeptember 29-én hozott egy olyan határozatot, ami szerint támogatják a pályázatot. Sürgősségi indítványként tárgyalták a témát, az is elhangzott, hogy az önrész biztosítva van.

A szakmai szervezetek nagyon elégedetlenek

Harmati Péter, az Eger Hotel & Park igazgatója a szakmai egyesületeket képviselve mondta el álláspontját az Egri Színnek.

- Annak idején olyan feltétételekkel lehetett TDM-et alapítani, hogy az önkormányzat a 60%-át, a tagok pedig a 10%-át biztosítják. Ez ki lett kalkulálva abból, hogy bevonták a Művészetek Háza Kft.-be a TDM-et. A város 75 milliót ad a Művészetek Házának, nem pedig a TDM-nek. Ennek a 10 százaléka 7,5 millió forint, ennyit kell nekünk, a tagoknak befizetni.

A TDM nem önálló szervezet. A Művészetek Háza része, annak divíziója. Foglalkoznak múzeumokkal, eseményekkel, más művészeti tevékenységgel, és foglalkoznak a TDM-mel. A TDM nem egy független ernyőszervezet, ami összefogja a turizmus különböző szereplőit, mint más városokban. Itt az önkormányzat befolyása sokkal jelentősebb. Bizonyos TDM-pályázatoknál az idegenforgalmi adó 20 százalékát be kell adni. Egerben ezt a Művészetek Házába teszik. Nem plusz kiadásként jelenik meg.

Annak idején átvette a Tourinformot is a Művészetek Háza, azaz az önkormányzat a Turizmus Zrt.-től. Tehát ha azt nézem, hogy TDM-re mi fordítódik, akkor, ha nagyon szigorúan nézem, a Tourinform, amire adnak 14 milliót, még 15 milliót adnak városmarketingre, 11 milliót rendezvényekre. De a 15 millióból adni kell a Bikavér Napokra, meg adni kell a Középkori Piactérre meg egyebekre. Ez abból a 75 millióból van, amit a Művészetek Házának adnak. Az a baj, hogy a TDM-re valójában nincs pénz. Megcsináltattak ajándéktárgyakat, amikor meghatároztuk a szlogent, hogy „Eger, a sok csillagos élmény”. Most már mind elavult, mert a város közben csinált egy másik marketingtervet – magyarázza a szakember.

- Nem egyeztettek. Nem tudtunk semmit. Ezért voltunk a logón is fölháborodva, mert három ember találta ki. Azt mondták, hogy azért az a három ember, mert ha mindenkit megkérdeztek volna, nem haladtak volna előre. Ezt én értem, és egyet is értek vele, de miért az a három ember? Rázsi Botond, Ipacs Géza és a Gál Lajos. Miért nem tudtak egy turisztikai marketingest meghívni? De ezen már túlvagyunk, belementünk a dologba. Mindenbe belementünk. A korábbi ötvenmilliós pályázatot is önállóan használták föl. Meg se kérdeztek minket. Ezt TDM-re nyerték, eszközökre, abból újították föl a Tourinform irodát. És azt mondták, hogy azért tették a Művészetek Házába a TDM-et, mert ők csinálták a pályázatot. De könyörgök, egy pályázatírót megfizetek, és nem mondja meg, hogy mit csináljak. Itt meg a pályázatíró mondja meg. Ennek a pályázatnak az volt a feltétele, hogy meglesz a TDM-menedzser. Ha nem választjuk meg aTDM-menedzsert, akkor nem teljesítjük az ötvenmilliós pályázat feltételeit, és vissza kéne fizetni az ötven milliót. Csak nekünk semmi nincs a kezükben, csak a 6 százalék tulajdonrészünk. Ezért akartuk, hogy a pénzmozgások is átláthatóbbak legyenek. Ezért volt vaz, hogy márciusban kapkodás volt, hogy menedzsert válasszunk. Mi azt mondtuk, ne válasszunk TDM-menedzsert, mert akkor semmilyen adu nincs a kezünkben, hogy tisztán szeretnénk látni a költségeket. Ráadásul tavaly decemberben elhangzott, hogy írják alá a megnyert százmilliós pályázatot. Velünk ekkor sem egyeztettek, hogy mi van a pályázatban. Utána mondták, hogy megnyerték, s ebben benne van egy 30 milliós marketing, aminek egy részét TDM-re fordíthatjuk. Akkor azt kértük mi, a tagok, hogy ezt a százmilliót teljes egészében a TDM-re fordíthassuk, akkor vállaljuk az önerőt. Nem vagyunk hajlandók többet fizetni. Igen, ezt most is fönntartom. Mert ha a TDM tökéletesen működik, nem kellene többet beadni. Mert akkor lenne annyi tag - sorolja Harmati érveket.

Hol van az értelem?

Nehéz logikát találni a történetben, de próbáljunk: vegyük példának a Szépasszonyvölgyi Vendégvárók Egyesületét. Ennek a Művészetek Házában, ami egy önkormányzati fenntartású intézmény százezerforintos tulajdonrésze van. Ami elég faramuci helyzeteket idéz elő. Ahelyett, hogy a TDM mint turisztikai ernyőszervezet magába tömörítené a szakmai egyesületeket és az önkormányzat azon intézményeit, melyek rendezvényeivel, kiállításaival valóban vonzhat turistákat (például a Művészetek Háza, de ezen az lapon lehetne az EKMK is), helyette épp fordítva működik.

- Nem kell ebben értelmet keresni. Azért kellett belépni így, mivel eldöntötték, hogy a TDM a Művészetek Házán belül van. Ezért mondjuk azt, hogy valamelyik egyesület legyen maga a TDM. Abba az egyesületbe a többiek belépnek. De az is visszásság, ha belegondolunk, hogy a TDM-be belépnek az egyesületek. Az egyesületben vannak tagok, fizetik a tagdíjat, de csak azok TDM tagok, akik befizetik a TDM-tagdíjat is. Ha van Egri Turisztikai Egyesület vagy az Eger Idegenforgalmáért Egyesület. Ezeknek a tagjai fizetik az egyesületi tagdíjat, de nem fizetik a TDM-tagdíjat, mert nem akarnak plusz százezreket befizetni, mert nem látják egyelőre ennek az értelmét. Belegondolva: mutassuk föl, mit csinált a TDM az elmúlt három évben? Semmit. Semmi nem történt. Még a weboldalt sem sikerült elkészíteni. Elmondtuk az ötleteket, hogy honnan lehet forrásokat bevonni. Ha a 15 milliós városmarketinget megkapjuk, abból is ki kell fizetni a menedzsert, az assszisztenst, ez 5-6 millió, ehhez jön csak az egymilliós költségű Bikavér és a szintén egymilliós költségű Középkori Piactér. Mi marad? Prospektusokat kéne gyártani, de még arra sincs pénz.

Plusz tízmillió forint kellene a MűvészeteK Házának


Pataki Zsuzsa, a Művészetek Háza Kft. ügyvezető igazgatója is nyilatkozott portálunknak az ügyben.

Egri Szín: Miért nem írta alá a százmilliós pályázatot?

Pataki Zsuzsa: Mert nem láttam biztosítottnak az önerőt, így felelős vezetőként nem tehettem mást. Hitelt pedig nem vesz föl a Művészetek Háza Kft., mert nem biztosított a visszafizetés. Aláírtam volna, mert egyrészt csupa jó dolog volt benne. A Touronform irodairoda  bővítése, szolgáltatások fejlesztése. 30 millió jutott volna marketingre két évre, továbbá a Zsinagóga Galériában turisztikai információs pont kialakítására is sor kerülhetett volna ebből a pénzből. S további nagyon sok jó dolog még: például kapunyitás a Kossuth utca felé. Mennyivel jobb lenne nekem is. Ezen mindenki nyert volna, ha van önerő.


Egri Szín: Sokak szerint összemosódnak, átláthatatlanok a Művészetek Háza és a TDM pénzei.


Pataki Zsuzsa: A Művészetek Háza költségvetése egyértelmű, hiszen el kell készíteni az év végi elszámolást, az éves üzleti tervet, de negyedéves,  féléves, háromnegyed éves beszámolókat is kell készíteni. Ezeket a tagság, a felügyelő bizottság is vizsgálja és elfogadja. Ezekben részletesen látható a pénz útja. Szöveges és számszaki része is van. Minden látható az utolsó fillérig, hogy mit mire költünk. Ezt még az EVAT igazgatóságának is el kell fogadnia. Továbbá a Közgyűlésnek is.


Egri Szín: A pályázatnál az önkormányzat és a TDM tagok is ígéretet tettek arra, hogy előteretmtik az önrészt. Ön nem bízott ebben?


Pataki Zsuzsa: Sem a tagság, sem az önkormányzat nem tett ígéretet, hogy vállalja. A sokat emlegetett idegen forgalmi adó felajánlott 20 százaléka nem fordítható erre. A Művészetek Házának része a TDM. A turisztikai feladatokat végzi, a szakmai dolgokba én nem szólok bele. A Művészetek Háza nevéből is kiderül, hogy kiemelten közhasznú feladatokat is ellát, tehát az önkormányzathoz  is kötődik. Kértünk aláírás-halasztási kérelmet, de ezt a NORDA elutasította. Ezen felül az alapvető feltételek nem voltak meg. Például a 18 milliós önrész. Ügyvezetőként kértem a felügyelő bizottság álláspontját. Azt mondták, akkor írhatom alá a pályázatot, haa feltételek adottak. Az EVAT igazgatói tanácsa is felelőtlenségnek gondolta fedezet nélkül alárni a szerződést. És szerintem is: felelős vezető semmiféle szerződést nem ír alá, aminek nincs meg a fedezete. Egyszerűen azért, mert hűtlen kezelésnek nevezik, ha alákörmölsz egy szerződést, amire nincs pénz.


Egri Szín: Eger mennyire az Ön története még? Meg se fordult a fejében, hogy a botrány után itt hagyja a várost?


Pataki Zsuzsa: Szeretem a városom. 43 éve élek itt, diploma óta, 22 éve gyakorlatilag ugyanaz a munkahelyem. Eddig is a városért dolgoztam, így lesz ezután is. Nekem ez nem munka, hanem küldetés és hivatás. Itt olyan közösségben dolgozom, ahol a kollégák nem az órát nézik, hanem ugyancsak hivatástudatból, sokszor erőn felül dolgoznak a város érdekében.


Egri Szín: Mi lesz most a TDM-mel?


Pataki Zsuzsa: Nem tudom. Nincs működési költsége. Megoldásnak látnám, ha az önkormányzat a jelenlegi támogatáson túl plusz tízmillió forintot adna a MűvészeteK Házának, amit kizárólag a TDM működésére, fenntartására lehetne költeni. Ha ehhez a tagok befizetnék a 6-7 milliós tagdíjat, akkor a TDM életképes lehetne, és tudna működni. Mert ki kell mondani, jelen finanszírozási konstrukció mellett a TDM életképtelen.