Bródy és Gárdonyi kalákában fesztiváloznak

Egri Szín Információ 2013.01.06.00:00

Az idei Kaláka fesztivál (június 28 - 30) érdekessége lesz, hogy a szervezők a két nagy egri író, Bródy és Gárdonyi szellemét megidézve tematizálják a műsort, derül ki a Kaláka Fesztivál Facebook bejegyzéséből.

Bródy és Gárdonyi kalákában fesztiváloznak

Egri Szín Információ 2013.01.06.00:00

Hirdetés

Bródy és Gárdonyi kalákában fesztiváloznak

Egri Szín Információ 2013.01.06.00:00

"Eger két írónagyságának munkásságával az idei Kaláka Fesztiválon kiemelten foglalkozunk.

Mindkettőjüket szoros szálak kötötték Egerhez. Bár a Líceum diákjai voltak, de barátságuk nem ott kezdődött - talán nem is ismerték egymást -, hanem íróként találkoztak, Budapesten, valószínűleg valamelyik kávéházban, ami akkoriban a művészek kedvelt tartózkodási helye volt.

Bródy Sándor Egerben született, s haláláig nagy szeretettel, igazi lokálpatriótaként ragaszkodott városához. Számos műve játszódik Egerben, vagy környékén.

Egyik legjobb barátja Gárdonyi Géza volt, akinek – amikor el akart menekülni a nagyvárosi élet elől – azt ajánlotta, költözzön Egerbe. Együtt mentek kiválasztani a házat, találtak is megfelelőt a vár fölött, amelyben Gárdonyi élete végéig lakott, s ma a Gárdonyi Géza Emlékmúzeum. Negyedszázadot élt itt, s ekkor születtek legismertebb művei, többek között a csaknem 20 nyelvre fordított „Egri csillagok”.

Az Érsekkertben - az egriek közkedvelt parkjában - áll a Bródy-Gárdonyi szoborcsoport, Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész alkotása."

Hozzászólások

1Bekiabáló2013január06.10:41ÚjVálasz
Milyen jó, hogy Egerbe költözött a Kaláka! A kívülről látó ember egyből észreveszi azokat az értékeket, amiket mi természetesnek tartunk, és talán nem is becsülünk annyira.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.

Lenkey-ház, az egri lombkorona sétány

Cseppben az állatorvosi ló az egri Lenkey-ház története. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem épít napelemparkot, hanem részben az arra szánt pénzből felújít egy rossz helyen és rossz állapotban lévő jellegtelen házat, aminek egyetlen története, hogy valaha Lenkey János, az Egerben országos hírű honvédtábornok ott látta meg a napvilágot. Értsük jól, a ház semmilyen jelentőséggel nem bírt a város életében, nem volt szalon, az ellenállás fészke stb. Egyszerű lepukkant lakóház volt, ahol egy gömöri közszolga családja lakott, és itt született gyermekük, aki később tábornok és derék honvéd lett. Nem építészeti és nem várostörténeti csoda. Most meg csaknem négymillióért újítják fel négyzetméterenként, ráadásul tapintható némi összefonódás a mostani polgármester és a nyertes cég között. El sem készültek vele határidőre, bár a város átvette, ami pedig elkészült, az kívülről is jól láthatóan trehány munka, a Fideszes várigazgató és a durcás városvezetés meg nem adja ki a szerződést, mondván üzleti titok.

Harminc éve a „lokálpatriótákról”

Az Egri Est-et több mint harminc éve alapítottuk. Olyan akkori fiatalok, akik azt gondoltuk, hogy erős demokrácia, csak szabad nyilvánossággal karöltve létezik. Igazunk volt. A választás szabadságához hozzátartozik az információhoz jutás szabadsága is. Az alábbi cikk 1993. áprilisában jelent meg. Szereplőinek egy része még ma is aktív. Sokan persze már meghaltak.

Amiért mégis fontos, hogy ilyen távlatból újra olvassuk, az azért van, mert ma lényegében ugyanazok a populista szólamok öntik el az egri közéletet, amelyek végül a helyi politika kiüresedéséhez, a tehetségtelen akarnokok masírozásához vezettek. Érdemes megfigyelni, hogy az antiparlamentáris retorika egy bő emberöltő távlatából hogyan köszön vissza, hogy a demokratikus pártok hogyan lettek egy azóta a klerikálfasizmus irányába tartó rendszer kipécézett ellenségei. És láthatjuk az EVAT Zrt. bölcsőjét, amiben egy gazdasági-hatalmi torzszülött ringott.

Állampolgári Részvétel Hete Egerben

Egerben két helyszínen is összetanakodhatnak a polgárok, hogy megbeszéljék az őket érintő ügyes-bajos dolgaikat. Október 6-án a Laborban Rázsi Botond igazgató úrral beszélgetnek arról, hogy a diákokat távol tartja-e az iskola a közélettől, október 8-án a Civil Közösségi Házban pedig a Családok a családokért aktivistái várják az érdeklődőket.

Üdvözlégy, húsos zsömle

Egerben, a „papok városában” is jelentősen zuhant a magukat vallásosnak vallók száma. Heves megyében még jól tartották magukat, de Heves vármegye már elesett a lelkekért folyó küzdelemben. Pedig az elmúlt években rendesen felpörgött a köz javainak az egyházaknak történő osztogatása. Állam és egyház kéz a kézben fosztogatta Egert, tíz- de inkább százmilliárdos közvagyont íratva a vatikáni és egyéb főkönyvekbe.