Automatikus csomagátvétel Egerben is

Egri Szín 2014.07.31.00:00

Tovább bővült a Magyar Posta Zrt. csomagautomatáinak száma: július végén 9 új automatát állítottak üzembe országszerte. Az egri autómatának leginkább a felsővárosiak örülhetnek, mert az ottani Tesco áruházhoz került a csomagkiadó gépezet.

Automatikus csomagátvétel Egerben is

Egri Szín 2014.07.31.00:00

Hirdetés

Automatikus csomagátvétel Egerben is

Egri Szín 2014.07.31.00:00

A Magyar Posta májusban a nemzetközi irányokat követve, a hazai logisztikai cégek közül elsőként a forgalmas budapesti csomópontokon és a nagyobb vidéki városokban 26, csomagokat kiadó automatát állított üzembe. Ez jelentősen megkönnyíti a csomagátvételt, hiszen 0-24 órában, sorban állás nélkül elérhető -írták.

Július végén Budapesten 2 új helyszínnel bővült az átvételi lehetőség, így már 10 helyszínen üzemel csomagautomata a fővárosban. Debrecenben, Miskolcon és Szegeden egyaránt kettőre bővült a számuk, és ebben a fejlesztési ütemben telepítettek Egerbe, Szombathelyre, Kecskemétre és Sopronba is automatákat.

A Magyar Posta az igénybevételétől függően további csomagautomaták telepítését tervezi.

A közlemény szerint az e-kereskedelem bővülésével a cég stratégiai célja, hogy a csomagküldési piac legjelentősebb szereplője maradjon. A társaság az elmúlt időszakban ezért rugalmasabbá tette a küldeményátvételt: igény esetén szombaton is házhoz viszi a csomagokat, illetve folyamatosan bővíti alternatív átvevőpont hálózatát. Az ügyfelek ma már összesen több mint 2700 helyen vehetik át a csomagokat.

Tavaly minden eddigi rekordot megdöntve, a Magyar Posta által kezelt csomagküldemények száma csaknem 11,5 millió darab volt, ami több mint 10 százalékos emelkedést jelent a 2012-es évhez képest.

A csomagautomata kézbesítésről bővebb információ az automaták hivatalos weboldalán: www.csomagautomata.hu, illetve a www.postapont.hu oldalon olvasható.

(MTI)

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.

Lenkey-ház, az egri lombkorona sétány

Cseppben az állatorvosi ló az egri Lenkey-ház története. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem épít napelemparkot, hanem részben az arra szánt pénzből felújít egy rossz helyen és rossz állapotban lévő jellegtelen házat, aminek egyetlen története, hogy valaha Lenkey János, az Egerben országos hírű honvédtábornok ott látta meg a napvilágot. Értsük jól, a ház semmilyen jelentőséggel nem bírt a város életében, nem volt szalon, az ellenállás fészke stb. Egyszerű lepukkant lakóház volt, ahol egy gömöri közszolga családja lakott, és itt született gyermekük, aki később tábornok és derék honvéd lett. Nem építészeti és nem várostörténeti csoda. Most meg csaknem négymillióért újítják fel négyzetméterenként, ráadásul tapintható némi összefonódás a mostani polgármester és a nyertes cég között. El sem készültek vele határidőre, bár a város átvette, ami pedig elkészült, az kívülről is jól láthatóan trehány munka, a Fideszes várigazgató és a durcás városvezetés meg nem adja ki a szerződést, mondván üzleti titok.

Harminc éve a „lokálpatriótákról”

Az Egri Est-et több mint harminc éve alapítottuk. Olyan akkori fiatalok, akik azt gondoltuk, hogy erős demokrácia, csak szabad nyilvánossággal karöltve létezik. Igazunk volt. A választás szabadságához hozzátartozik az információhoz jutás szabadsága is. Az alábbi cikk 1993. áprilisában jelent meg. Szereplőinek egy része még ma is aktív. Sokan persze már meghaltak.

Amiért mégis fontos, hogy ilyen távlatból újra olvassuk, az azért van, mert ma lényegében ugyanazok a populista szólamok öntik el az egri közéletet, amelyek végül a helyi politika kiüresedéséhez, a tehetségtelen akarnokok masírozásához vezettek. Érdemes megfigyelni, hogy az antiparlamentáris retorika egy bő emberöltő távlatából hogyan köszön vissza, hogy a demokratikus pártok hogyan lettek egy azóta a klerikálfasizmus irányába tartó rendszer kipécézett ellenségei. És láthatjuk az EVAT Zrt. bölcsőjét, amiben egy gazdasági-hatalmi torzszülött ringott.

Állampolgári Részvétel Hete Egerben

Egerben két helyszínen is összetanakodhatnak a polgárok, hogy megbeszéljék az őket érintő ügyes-bajos dolgaikat. Október 6-án a Laborban Rázsi Botond igazgató úrral beszélgetnek arról, hogy a diákokat távol tartja-e az iskola a közélettől, október 8-án a Civil Közösségi Házban pedig a Családok a családokért aktivistái várják az érdeklődőket.

Üdvözlégy, húsos zsömle

Egerben, a „papok városában” is jelentősen zuhant a magukat vallásosnak vallók száma. Heves megyében még jól tartották magukat, de Heves vármegye már elesett a lelkekért folyó küzdelemben. Pedig az elmúlt években rendesen felpörgött a köz javainak az egyházaknak történő osztogatása. Állam és egyház kéz a kézben fosztogatta Egert, tíz- de inkább százmilliárdos közvagyont íratva a vatikáni és egyéb főkönyvekbe.