Valaha az autózás komoly műszaki ismereteket követelt meg. A jogsitulajdonosok nagy része még vizsgázott gyertyacseréből, izzó piszkálgatásból, meg karburátorból. A kocsikhoz meg szerszámkészlet dukált. Minél vastagabb táskában, annál komolyabb volt a bringa.

Ma izzót cserélni is csak szervizben tud a legtöbb autós, a motorháztetőt meg nem szokás felnyitni, csak kíváncsiságból. Európában nem, de Amerikában nagy divatja volt az autók házi buherjának. Motorokat cserélgettek, fékeket, váltókat piszkáltak, hogy jobban menjen a gép. Aztán ennek ott is vége szakadt, mint társadalmi sportnak. Megveszik és tolják neki. A kézi-váltóról vagy ötven éve leszoktak.

Ha az autó történetét figyeljük, és nem mulasztjuk el az analógiát a személyi számítógépek sztorijával, akkor hamar rájöhetünk, hogy mobil kommunikáció előtt is hasonló az út.

Erre jött rá a Google is. A telefonnak telefonálni kell tudnia. Az, pedig, hogy mi a telefonálás további vizsgálat tárgya lehet. A XXI. században egészen biztosan nem csak hangok általi kommunikáció egy másik lénnyel. Ha megvizsgáljuk a célját, akkor kiderül, hogy jócskán akad benne például információszerzés a környezetünkről (hol találom, hogy működik, milyen műsor stb.), információ adás a környezetünkről („…gyere balra, majd jobbra…”,  „…itt nincs olyan…”, „…nálam jól megy…” stb.), beszélgetés egy közös témáról (autó, zene, épület stb.), ami rengeteg olyan információt igényel, amihez célszerű adatokat, adatbázisokat rendelni, némelyiket képszerűen is megjeleníteni.

A jelenlegi mobilok mindenféle technológiával rendelkeznek, de egy számot elmenteni, egy weboldalt beszélgetés közben előcsalni, egy képet traccsolás közben megosztani szinte lehetetlen velük. Menürendszerük avíttas programozói logikát követ, testreszabásuk lehetetlen.

A Google Androidja – ez az új rendszer fantázianeve –, ezeknek a kihívásoknak igyekszik megfelelni. Az Android egy olyan mobiltelefonos operációs rendszer, amely nyílt kódokat alkalmaz, azaz bárki, akinek kedve és tehetsége van fejleszthet hozzá alkalmazást. Ezeket a felhasználó szabadon használhatja, elkészítheti az egyedi igényeinek megfelelő telefonját.

A rendszer fejlesztését támogatják a nagy mobilos cégek is, a T-Mobile, HTC, Qualcomm és a Motorola. A Google térképalapú adatbátisa, az Interneten található irodai alkalmazásai gyaníthatóan mind elérhetőek lesznek a legkorábban a jövő év második felében debütáló Android-telefonokról.

Elemzők szerint az Android kísértetiesen hasonlítani fog az Apple Iphone-jára, mert az egyetlen hatalmas érintőképernyőből álló, kényelmi funkciók  garmadájával ellátott  Iphone, olyan ösvényt vágott a „Felhasználóbarát telefon” felé, amelyiken nincs visszaút. A kérdés, hogy az Apple, a Google, a Microsoft, vagy valaki más ér-e a végére hamarabb. Mert a győztes sokat visz.

Az Android megjelenése után egészen biztos, hogy máshogy fogunk tekinteni mobiljainkra.

Weil Zoltán