Utolsó alkalom az Egri Képtárban

Az először 1958-ban, a Dobó István Vármúzeumban megnyílt Egri Képtár jelenlegi összeállításában megszűnik - tájékoztat Berecz Mátyás múzeumigazgató. A XVI-XVIII. századi európai és XIX. századi magyar festőművészek alkotásaiból válogatott állandó kiállítás 2014. november 2-ig tekinthető meg.
 
 

Utolsó alkalom az Egri Képtárban

Az először 1958-ban, a Dobó István Vármúzeumban megnyílt Egri Képtár jelenlegi összeállításában megszűnik - tájékoztat Berecz Mátyás múzeumigazgató. A XVI-XVIII. századi európai és XIX. századi magyar festőművészek alkotásaiból válogatott állandó kiállítás 2014. november 2-ig tekinthető meg.
 
 
 
 
 

Utolsó alkalom az Egri Képtárban

Az először 1958-ban, a Dobó István Vármúzeumban megnyílt Egri Képtár jelenlegi összeállításában megszűnik - tájékoztat Berecz Mátyás múzeumigazgató. A XVI-XVIII. századi európai és XIX. századi magyar festőművészek alkotásaiból válogatott állandó kiállítás 2014. november 2-ig tekinthető meg.
Egyelőre nem tudni,  mit jelent pontosan a "jelenlegi összeállításában megszűnik" kijelentés. Elképzelhető, hogy továbbra is látogatható lesz a kiállítás (még ha fele annyi képpel is), de az is lehetséges, hogy maradandóan bezárja kapuit a képtár. 

Ez nem derül ki a hivatalos tájékoztatóból, ahogy az sem, hogy november 2-a után hova kerülnek majd a képek. 

Meg nem erősített forrásaink szerint az egyház csapott le a megközelítőleg 30 darab festményre a gyűjteményből, amiket az egri Érseki palotában terveznek kiállítani. Kérdéses, hogy ha ez megtörténik, továbbra is szabadon megtekinthetők maradnak-e a művek a nagyközönség számára.

A kérdésekre igyekszünk minél előbb választ kapni.
 
Addig is néhány érdekesség a képtárról, az egrivar.hu oldaláról:
 
Egerben, a római katolikus egyház egyik ősi magyarországi székhelyén a múzeum létesítésének első gondolata is az egyház vezető személyiségeihez kapcsolódott. Eszterházy Károly püspök nyomtalanul eltűnt gyűjteményének létéről csupán a korabeli források tudnak. Pyrker János László, volt velencei pátriárka, majd egri érsek képtárának gazdagságáról azonban már pontos adataink vannak, melyet rezidenciáján, az egri püspöki palotában nyilvános kiállításon is bemutatott.

E remekműveket tartalmazó gyűjtemény nem maradt a városban, mivel a hazafias érzületű érsek, a reformkor nagyjaihoz csatlakozva, 1836-ban felajánlotta képtárát az akkor épülő pesti Magyar Nemzeti Múzeum számára.

A nagy elődök követése általánossá vált az egri egyházi személyiségek körében, így amikor Bartakovics Béla érsek 1872-ben megalapította a Líceumi Képtárat és a Líceum második emeletének termeiben elhelyezte a műveket, volt mire alapoznia.

A képtár alapját Aszalay László egri kanonok közel 100 darabból álló ajándékozása és Bartakovics Béla 1873-as vásárlásaként Bartakovics Flóris 50 darabos gyűjteménye alkotta. 1893-ban került a gyűjteménybe a hosszú évekig Egerben dolgozó Kovács Mihály festőművész több mint száz darabos hagyatéka. A képtár legértékesebb festményei Pánthy Endre címzetes püspök, egri nagyprépost, elsősorban Bécsben vásárolt gyűjteményével kerültek a kollekcióba. A Líceumi Képtár utolsó nagy gyarapodását Samassa József egri érsek, főként magyar festők műveiből álló ajándéka jelentette.
 
 
 

 
 

    Hozzászólások

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!