Palackozott víz, vagy csapvíz? – Mit igyunk a hőségben?
A hazai csapvíz általában jó minőségű, jogszabályi előírásaink gyakran szigorúbbak, mint a hasonló uniós előírások. Ugyanakkor vannak kérdőjelek is. Hazai civil szervezetek ugyanis több alkalommal tudtak kimutatni a csapvízben növényvédő szereket, vagy éppen hormonokat. És ott van még a deutérium kérdése is. Egyes elméletek szerint a csapvíz, vagy éppen a palackozott vízben lévő deutérium csökkentése a rák kockázatát is mérsékli. Éppen ezért már lehet kapni csökkentett deutériumtartalmú vizeket is.
A fenti érvek talán elriaszthatnak a csapvíztől, de ez csak az érem egyik oldala. A csapvízben kimutatott növényvédő szerek épp úgy megtalálhatóak külföldön is. Ezek a parti szűrésű kutak sajátossága. Ilyenkor egy nagy folyó természetes tisztítómechanizmusát felhasználva állítanak elő ivóvizet, ami sajnos a felszíni vizek elszennyeződése miatt nem tökéletes. Ennél jobb megoldásnak tűnhetnek a rétegvízből származó ivóvíz, de ez bizonyos esetekben a földtani körülmények miatt nem ajánlottak fogyasztásra. Jó példa erre az alföldi arzénos vizek.
Azt gondolnánk, hogy ezek a problémák nem érintik az ásványvizeket, de sajnos sok olyan „ásványvíz” is van a piacon, amelynek az alapja a csapvíz, amit aztán ásványi anyaggal dúsítanak. A csapvíz bármely problémája értelemszerűen megjelenik ezekben a palackozott vizekben.
A fentiek azonban ne riasszanak el a csapvíztől. Minden kérdés és kétely ellenére a csapvíz alapvetően jó minőségű és tökéletesen alkalmas emberi fogyasztásra. És van egy óriási előnye a palackozott vizekkel szemben.
A palackozott vizek ugyanis igen komoly környezeti terhet jelentenek. Egy liter palackozott víz előállítása nagyjából három liter vizet igényel, és a palackok előállítása is komoly környezeti terhet okoz, ráadásul fosszilis energiahordozókat használ alapanyagként. Sarkítva a dolgokat, azt is mondhatnánk, hogy a palackozott víz előállítása hozzájárul azokhoz a környezeti terhekhez, ami miatt a természetes vizek elszennyeződnek.
Több kutatás kimutatta azt is, hogy a palackokból vegyi anyagok, így például biszfenol-A (BPA) oldódhat a vízbe. Hogy mekkora mennyiség az attól is függ milyen hőmérsékletnek és napsugárzásnak van kitéve az adott palack.
Újabb kérdés az ásványvizek magas, vagy éppen túl alacsony ásvány anyag tartalma. A túl magas ásványi-anyag tartalom hozzájárulhat hosszú távon a vesekőképződéshez, míg a magas sótartalom a vérnyomásra lehet hatással.
Mi akkor tehát a jó döntés? A válasz nem egyszerű és sok tényezőtől függ, így egészségi állapotunktól, életkorunktól, vagy a helyi csapvíz minőségétől. Vannak térségek, ahol a csapvíz hosszú távon is jó megoldás. Bizonyos élethelyzetekben a magas ásványianyag tartalmú palackozott vizek is lehetnek jó megoldás rövidebb időtávra. Ha speciális problémánk van érdemes a különleges, például deutériummentes, vagy kifejezetten gyógyvizek fogyasztása is. Ha környezettudatosak vagyunk akkor a palackozott vizek hosszú távú fogyasztása kerülendő.
A kérdés és a döntés tehát összetett, a helyes döntés mindig nekünk kell meghoznunk életünk, egészségünk és a helyi viszonyok függvényében.