KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

NEA-KK-17-SZ-0099

Egri Újságíró Egylet Egyesület

NEA-KK-17-SZ-0099

ÖSSZEFOGLALÓ

A kutatás legfontosabb eredményei:

A megkérdezett szervezetek 50%-a közhasznú, jellemzően több mint 10 éve működnek. 50%-uk 1-3millió forint körüli bevétellel bír, 15%-nak csupán néhány tízezer forint bevétele van, míg ugyanennyinek van 15 millió feletti bevétele. Bevételük jelentős részét különféle támogatások teszik ki, magán, vagy céges adományozók csupán 1%-ban járulnak hozzá a bevételhez. A megszólaló szervezetek fele gyűjt SZJ 1%-t, és az a bevételük 3%-t teszi ki. Fontos megállapítás, hogy a jelentősebb bevételű szervezetek életében elhanyagolható részt tesz ki az 1%-os bevétel, míg a kisebb szervezetek esetében relevánsabb ennek összege.

A megszólaló szervezetek 55%-ának nincsenek munkavállalói, 22%-uk 1-2 dolgozóval, 23% pedig 3-5 munkaerővel dolgozik. Érdekesség, hogy a Közösségi önkéntes szolgálat és az EVS előnyeit nem használják ki, vagy nem tudják kihasználni, mivel előbbi programban csak 10%, utóbbiban senki sem vesz részt. 38%-uk jelölte meg, hogy több mint 10 önkéntese van, 22% 6 fő feletti önkéntessel bír, 38% további 1-5 önkéntessel rendelkezik, csupán 2% nem rendelkezik önkéntesekkel.

A szervezetek széles spektrumon dolgoznak, úgy mint (legtöbbször említett kerül a sor elejére): szabadidő-szervezés, turizmus, ismeretterjesztés, szociális, kulturális, oktatási tevékenység, környezetvédelem, közösségfejlesztés, közélet, vállalkozásfejlesztés, adományozás, érdekképviselet, integráció, ifjúság, sport.

A megszólaltatott civil szervezetek kétharmada nem rendelkezik kommunikációs stratégiával. Akik igen, azok a nagyobb érdekképviseleti szervek (ÉFOÉSZ, Mozgássérülteket támogató helyi szervezet, Kárpátok Alapítvány), valamint néhány kisebb szervezet (pl. Farkaskő, Labor Egyesület, Újságíró Egylet). A kommunikációs stratégiával rendelkezők közül két szervezet vont be külső szakértőt a stratégiaalkotási folyamatba.

KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK: Egy híján minden szervezet rendelkezik közösségi média jelenléttel, a legnépszerűbb a facebook. Instagram és LinkedIn jelenléttel csupán 1-1 szervezet bír. Weboldalt 83%-uk üzemeltet, 55% ráadásul dinamikus folyamatosan frissülő weblapot gondoz. Figyelembe véve, hogy mind a közösségi felület, mind pedig a dinamikus oldal folyamatos frissítést igényel, s többségük nem rendelkezik munkavállalóval, így ezen kommunikációs feladatok ellátása is az önkéntesek és a tagság feladata. Ezen túl elenyésző számban működtetnek még youtube, illetve soundcloud csatornát.

A klasszikus médiaeszközök közül a legnépszerűbbek és a megkérdezettek adott százaléka használja:

A teljes költségvetésük arányában a szervezetek átlagolva 6%-t fordítanak kommunikációs kiadások fedezésére, aminek nagy részét grafikai és nyomdai munkák teszik ki. A teljes bevétel 10%-t, vagy több mint 10%-t fordítja kommunikációs kiadásokra az Újságíró Egyesület, a Kaptárkő és az Egri Gyógyturisztikai Egyesület, valamint az Egri Norma és Kárpátok Egyesület. Mint már utaltunk rá ugyan erőforrás hiányosak a szervezetek, ám aktív kommunikációs munkát végeznek. Összesítésünk szerint az összes megjelenésük csupán 3%-a fizetett hirdetés, azaz minden más megjelenés saját, vagy más felületen önkéntes munka eredménye. A kommunikációs feladatok ellátására sehol sincsen külön munkavállaló felvéve, 20%-ban egyik önkéntesük látja el a feladatot, 25%-ban egy más feladatokat is ellátó munkatárs teszi ezt, 55%-ban pedig egyik tagjuk vállalja a kommunikációs munkát. Vizsgáltuk a kommunikációs eszközök használatának gyakoriságát is:

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy abban az esetben, ha szükséges külső szakértő, vagy szolgáltató bevonása, akkor milyen területek azok, ahol külső erőforrásigény felmerül. 45%-uk von be alkalmanként külső szakértőt, az alábbiak szerint: 33%-ban grafikust, 17%-ban fotóst, 1-1 esetben webszerkesztőt kérnek fel a feladatra.

A megkérdezettek 2/3-a belső kommunikációs csatornákat is használ (nem eseti jelleggel, hanem szervezetten). Legkedveltebb a FB zárt csoport, körlevelek, gmail csoportok létrehozása a saját belső munkamenet szervezése céljából. Megjelenik elvétve a Skype, Slack, Trello, Dropbox is mint opció.

Az egyik legköltséghatékonyabb megoldás a megjelenésre médiapartnerek megnyerése. Él is ezzel a lehetőséggel a válaszadók pontosan fele. A leggyakrabban említett együttműködő a heol.hu és print formája a Heves Megyei Hírlap, ezt követi az említés gyakorisága szerint: FM7, TV Eger, egriprogramok.hu, Egri Ügyek FB csoport, egriszin.hu, Líceum Tv, Szuperinfo, Katolikus Rádió. Ugyanilyen előnyös, ha más civil szervezettel állapodnak meg a posztok/hírek kölcsönös megosztásában. A szervezetek egy kivétellel élnek is ezzel a lehetőséggel, ugyanakkor többségük csak eseti jelleggel. A megszólalónak 17%-a rendelkezik stabil civil partnerrel, akivel kölcsönös a kommunikációs együttműködés (nem volt feltétel, hogy erről legyen írásbeli megállapodás is, csupán a kölcsönösség volt a kérdés fókuszában).

Mint már utaltunk rá a szervezetek fele igyekszik SZJA 1%-t gyűjteni. Akik évek óta szervez-nek gyűjtést érzékelik, hogy évről évre csökkent a felajánlott összeg. Van, aki abba is hagyta a kampányolást kapacitáshiány miatt, csak 1-2 Fb posztot közöl a gyűjtéssel kapcsolatban. Akik évek óta figyelmet fordítanak a kampányra és az jelenleg is fut azok elmondták, hogy a befektetett ráfordítás (szórólap, fizetett poszt, hirdetés) arányában igencsak megtérül a munka. A ráfordítás bevétel arány 1 – 100-hoz, de legrosszabb esetben is 20 – 100-hoz, azaz még utóbbi esetben is ötszörös a megtérülés. Természetesen mindez rengeteg önkéntes munkával jár (szórólapozás, posztszerkesztés, körlevelek írása, megosztások kezelése, stb.), ami nem, vagy csak nehezen forintosítható. Akik feladták a kampányolást, ők feltehetően éppen az önkéntesek hiánya, vagy személyi kapacitáshiány miatt tették.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a szervezetek legutóbbi média megjelenése mi volt. A visszaemlékezők 58%-a esetében egy rendezvényükről, míg 42%-uknál működésükkel összefüggő általános kérdésről tudósított utoljára a média. A megszólalók a beszélgetés során többször jelezték, hogy eseményekkel a legkönnyebb bejutni a helyi médiumokba, amit ez a szám elsőre nem támaszt alá, viszont fontos tudni, hogy sokszor a rendezvény beharangozója is megjelenik, majd a programajánlóban röviden tényként a helye, ideje, illetve az eseményre a helyi sajtó ellátogat és így be is számol róla több cikkben. Azaz egy-egy esemény 4-5 cikket/riportot eredményez. A szervezetek évi szinten átlagosan 6-7 alkalommal kapnak helyet a megyei lapban, illetve az online sajtóban, 6-szor a rádióműsorokban és 2 alkalommal a helyi TV-ben.

Egerben működik Civil Kerekasztal, rendezvényeiket, közgyűlésüket a helyi civil információs központ koordinálja. A megkérdezett szervezetek 39%-a nem válaszolt arra a kérdésre, hogy tagja-e a kerekasztalnak, 39% jelezte, hogy nem tagja és 22%-uk tagja a szervezetnek. Érdemes volna egy külön vizsgálat tárgyává tenni a kerekasztal működését, a résztvevők elégedettségét, ám jelen vizsgálatnak nem ez volt a fókuszában.

Rákérdeztünk arra is, hogy a helyi civil szervezetek médiajelenlétéről hogyan vélekednek a megszólalók. Mit tapasztalnak saját sajtókapcsolataikon és a médiában megjelenő további civil szervezeti megjelenésről.

Végül rákérdeztünk, hogy mely szervezetet tartja megkérdezett a helyben legjelentősebb civil erőnek (5 válaszlehetőség volt, de többen csak 1-2, vagy 3 szervezetet jelöltek meg). Az adatok összesítése alapján a legnépszerűbbek (abban a sorrendben, hogy hány említést kaptak): Kaptárkő Egyesület (kiemelkedően a legtöbb említés birtokosa). Cukorbetegek Egri Egyesülete, Szegényeket Támogató Alap Eger, Kárpátok Alapítvány – Magyarország, Spartacus SE Eger, Part Egyesület, ÉFOÉSZ Eger, Kárpát Egyesület Eger, Egri Újságíró Egylet Egyesület, Egri Idegenforgalmi Egyesület, Forrás Fogyatékkal Élő Fiatalok Alapítványa, Dobó Katica Nyugdíjas Szervezet, Vakok és Gyengénlátók Heves Megyei Szervezete, Vakok Heves Megyei Sport Egyesülete, Agria Speciális Mentők és Tűzoltók, Egri Norma Alapítvány, SINOSZ Eger. 1-1 szervezet említette őket, mint helyben fontosak: Labor Eger Egyesület, Belvárosi Kereskedők Egyesülete, Egri Lokálpatrióta Egylet, Észak-magyarországi Gyógyturisztikai Egyesület, Cantus Agriensis Kulturális Egyesület, Magyar Madártani Egyesület Bükki Helyi Csoport, Egri Triatlon Klub, Felnémeti Civil Társaság, zöld Panel Egyesület, Civil Érték Nonprofit Közhasznú Egyesület, Mozgássérültek Heves Megyei Egyesülete, Egri Fertálymesteri Testület, Rotary Klub, Vöröskereszt helyi csoportja, Karitasz Eger, Heves Megyei Népművészeti Egyesület, Állatokat Védjük Alapítvány, Egri Autista Alapítvány, Agria Polgárőr Egyesület, Farkaskő Egyesület, Szederinda Néptánc Egyesület.

A program és a rendezvény az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő közreműködésével és a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával valósult meg.