Az Old Jack’s meglepő helyen, a panel környezetű Csebokszári lakótelepen kezdte civilizációs ténykedését. Marján úr számítása láthatóan bevált a helyet illetően, mert míg a hangzatos belvárosi éttermek gyakorlatilag megközelíthetetlenek, addig itt könnyű parkolni, hamar elérhető a város minden pontjáról. A benzinkút, kocsma és videotéka közé szorult intézmény helyzete egyáltalán nem befolyásolta megítélését. Járnak ide képviselők, miniszterek, sportcsapatok és szomszéd lakók egyaránt. Mindennek persze titka van: Az Old Jack’s baromi kedves hely. A személyzet tette-teszi kedvessé.

Ezen a napon rendelünk Angolos húslevest, gyömbéresen, Fokhagymalevest sajtos pirítóssal, Normandiai csigát, amit rejtélyes módon töltöttnek nevezett el a shéf. Volt aki „csak” egy tatár bifszteket vállalt be, de került az asztalra Citromfüves fogas filé fűszervajjal, grillezett zöldbab, bébirépával, Pulykamell nyárs és egy eltévedt Érlelt grillezett libamáj Calvados módra pommes frittes-szel(!). Igen, a külföldieskedő szóhasználat bájos idiotizmussal dívik ezen a helyen, amit mi kifejezetten szeretünk.

kép Fotó: Egri Szín

Az étel annyira illik a hely megcélzott angolos hangulatához, hogy az már-már kétségbeejtő. Semmi élvezetes, semmi extra, csak minden szolidan, megbízhatóan „ott van”. A levesek kifejezetten levesszerűek, a csiga oly tökéletes, amennyire csak egy fagyott puhatestűtől elvárható, ha csőben sütik. A fogasnál megingunk, mert az csaknem ízletes, de aztán megállapítjuk, hogy korántsem arról van szó, csupán végtelenül korrekt. A tatárt nem bekeverve kérjük, így elfröcskölgetünk vele. A hús érett, a fűszer-patika kínálata több mint elég. A végeredmény ugyan minket dicsér, de baromi jó. Meleg pirítósból is kapunk bőven, kérés nélkül. Libamájat ne egyenek itt, nem erőssége a helynek, csak a drágaság után ácsingózó menedzseralkatúaknak firkálták az étlapra. Amúgy száraz, kicsi és jelentéktelen holmi. A pulykamell nyárs szintén rendben. Olyan harmonikusan semmilyen, hogy szinte tanítani lehetne. Látszik jól az Old Jack’s titok: kitűnő alapanyagokat nem elrontani!

A desszert Somlói-ra nem véletlenül büszkék. Megint semmi extra, „csak” finom, lágy. Látszik, hogy a tészta hozatott, de a minőség remek, csakúgy, mint a Sherwoodi túrós szelet, vanília fagylalttal és szósszal, őszibarackkal. A kávé valamilyen okból kilóg a sorból, lehet, hogy a pultos lányok miatt, ugyanis az fennkölt, szívvel díszített, és azonmód feledteti a pubos hangulatot.

Pub lévén söröket iszunk, van aki Guinniess-t, csapolva. Gyönyörűek és drágák, de kit érdekel! Egy másik alkalommal még pizzát is kértünk, mert ha hiszik, ha nem, van, aki az itteni pizzára esküszik. Mielőtt szöget ütne a fejünkbe, hogy mit keres itt pizza – és a lakótelep junkfood majszoló igénytelenségét kárhoztatnánk –, fontos leszögezni, hogy annyi a köze az itt kapható tésztára halmozott ragunak a pizzához, mint a Csebokszárinak a Westminsterhez. És mégis, ez a magyaros falánkságra apelláló brutalitás olyan ütős, mint a kenyérben sült Pékné csülök. Mert van egy gyúrjunk-vazze arca is a helynek a vállalkozók nagy örömére – és ez is rendben van.

Kellemesen megfér itt minden furcsaság egymással, sőt a végén egységes Old Jack’s hangulattá áll össze: kiszámítható, nyugodt, polgári. Majimagyar.

Fejenként 3-5 darab ezrest készítsünk egy kiadós pubozásért, ami figyelembe véve a kapott szolgáltatást, rendben lévőnek látszik.

-EVŐ