Az más kérdés, hogy a helyben élők természetesen nem valami dödöllét szeretnének az éttermekben mindennap enni, nekik jár a világkonyha, de a turisták egyik ismérve, hogy keresik a Couleur Locale-t, a helyi ízeket, és nem árt, hogyha elmondjuk, hogy ilyenek vannak nálunk is.

Hát ezt lenne hivatott betölteni a Hevesi Ízlelő. A dolog lényege, hogy helyi alapanyagokból, ha lehet helyi ételeket készítenek a helyi éttermek, majd ezt megjelölik az étlapon is. Elég egyszerű gondolat, de egészen biztosan jó ötlet.

Persze kell némi türelem, hogy lehámozzuk a kivitelezésre öntött provinciális mázat, észosztó doktrínerséget, de egy edzett honfitársnak ez nem jelenthet gondot. A verdikt így:

„Olyan étel, ételek megalkotását szeretnénk az induló séfektől kérni, amely:

• meghatározott, Heves vármegyére történelmileg is jellemző helyi alapanyagokból készül,
• kizárólag Magyarországon belül termelt hozzávalókat tartalmaz
• és egyáltalán nem tartalmaz mesterséges íz-, és adalékanyagot.

A Hevesi ízlelő minősített tájételek 2025-ben meghatározott alapanyagai

• a szarvas,
• a pisztráng
• és egy tányérdesszert. (A tányérdesszert alapanyag különösen pikáns.)

Ezek elkészítéséhez az alábbi meghatározott minimum 5 alapanyagot kell felhasználni:

A pisztránghoz felhasználandó további 5 alapanyag:

• gomba
• torma
• gyökérzöldségek
• almafélék
• Egri Csillag bor, vagy a tájegységre jellemző fehérbor

A szarvashoz felhasználandó további 5 alapanyag:


• gomba és/vagy erdei gyümölcsök
• burgonya
• káposzta
• gyökérzöldségek
• Egri Bikavér bor, vagy a tájegységre jellemző vörösbor

Hevesi ízlelő édes fogása egy tányérdesszert, amelynek 5 alkotóeleme:

• gyümölcsök: szilva / dió / szőlő / almafélék / erdei gyümölcs (minimum 1 gyümölcs)
• tojás
• tejtermék
• méz
• Egri Csillag vagy Egri Bikavér bor, vagy a tájegységre jellemző bor
• opcionális: szezonális gyümölcs és zöldfűszerek

Valamennyi étel opcionális eleme lehet:

• az adott tájegységre/településre jellemző jellegzetes maximum 1 alapanyag beépítése.

Az alapanyagok közül legalább 3 alapanyagnak helyi termelőtől megjelölten kell származnia és a további alapanyagoknak is Magyarországról.

Itt már látszik, hogy mintha Laci Bácsi gemifikálta volna az ötletet és a Pető-féle ételkészítési kőtáblákról másolták volna manírt. De tényleg nem az a lényeg. A lényeg az, hogy olyan valóban korszerű és sikres mesterek adták a nevüket a kezdeményezéshez, mint Macsinka János - Macok Bisztró, Balogh Bence - Fázis, Eger, Balogh Barbara, Tóth Berecz Ádám - 1552 Étterem, Takács Péter – Magtár Fogadó, Noszvaj, Gyűjtő Ádám - Lumen Étterem, Dr. Lőrincz György – St. Andrea, Thummerer Éva és még sok valóban kiváló és elismert szakember.

Az Iszkor (Mályinka) sikere megmutatta, hogy a környéken, ha nem is könnyen, de beszerezhetőek elviselhető minőségű alapanyagok. Persze ne legyenek illúzióink. Heves megye nem az a környék, ahol hajnalanta a bécsi és pesti Michelin éttermek anyagbeszerzői licitálnak az alapanyagokra. De a gasztro-turizmus, köszönhetően a helyi vendéglátósoknak, igen is jelen van a térségben. A gurmé utazó pedig tényleg szeretne helyit enni. Fontosabb neki a helyi holmi, mint a flancos fine dining standard.

Hevesi Ízlelő Fotó: egriszin.hu

Ha pedig ilyen logót tudunk kitenni a hevesi ízlelés mellé, amit a megalkotója nyilván sok liter intravénásan bekötött Meggy Márka beadás után ötlött ki, akkor ez van. Ezt szeretjük.

Keressék, rendeljék, élvezzék!