Lényegében persze mindegy. A nénik azzal védekeztek, hogy ők szimplán hülyék, nem nácik. Ez méltánylandó, ám azért ebből következik egy-két dolog. Például, hogy ha hülye tetszik lenni, akkor nem kéne gondozó nélkül szaladgálni ebben a veszélyes, betűkkel teli világban. A futtatóiknak meg nem kéne fegyvert adni a kezeikbe, de főleg nem magukra hagyni szerencsétleneket a maguk által fakasztott vérzivatarban.

 Csakhogy pont azért adták rájuk a becsületes hülye helyett a gyáva náci gúnyát és zavarják őket maratoni vesszőfutásra (v.ö.:tátottszájjal-faszerdőbe), hogy a sajátjaiknak üzenjenek. Azt üzenik, hogy ezek a tudjukik ilyenek. A mienk csak hibázott, upsz, kiszaladt egy kis büfi, de ezek sugárban hánynak. Semmilyen látszat bűnbánat nem elég nekik. Ránk rontanak, széttépnek, nem ismernek sem Istent se Hazát. Ha egy tisztességben megőszült bajtársunkkal ezt teszik, akkor mi lesz, ha elszabadul a pokol? Az akol melege egyedül az, ami megvéd! Jobb lesz egy kicsit összébb húzódni, zárni, nem gondolkodni, nem lamentálni azon, hogy ez a szöveg azért mégiscsak a Sátán dumáihoz áll közelebb, mint a szeretet és megbocsátás gondolatához.

Időzített Bambák Fotó: egriszin.hu

Így juthatott el az egri katolikus egyetem fideszes tanszékvezetője szellemi bakugrásokkal odáig, hogy a Rák Sándorné tettét elítélni akaró nyilatkozatot bélyegezte „gyűlöletkeltőnek” és „kirekesztőnek”. Dr. Hadnagy József (Fidesz) Hermann István díjas felszólalásában (lábjegyzet: Hermann István† rendszerváltáskori egri politikus, aki SZDSZ-Lokálpatrióta-MDF-Fidesz stb. színekben pompázott. A politikai beszédek irodalmi színtű képzavarosítója. Felszólalásainak debilitása politikai generációkon átívelő hatással bír. Pl.: ”Légüres térben nem lehet lovagolni”; „A Közgyűlés egy olyan kígyó, amely a saját farkába harap.”  stb.)

A polgármester a maga részéről lezártnak tekinti az ügyet, mint az ügyeletes orvos a kalmopyrinnel hazaküldött infarktusos esetet. „Történt, ami történt, de mi nem hagytuk magunkat!” – vágja ki Virág elvtárs. Pedig a nem is olyan régmúlt történelméből akár tanulhattak is volna azok, akik képesek még felfogni a körülöttük lévő világot. Merthogy pontosan ezek az időzített bambák robbantották darabjaira az előző közgyűlést, és teszik naponta földdel egyenlővé a közéletet. Tele van velük a politika. Ülnek a testületekben, bizottságokban, igazgató tanácsok és felügyelőbizottságok székeit melegítik. Az időzített bambát elhelyezik, felkérik, hogy védelmezze a jót, üsse, rúgja, harapja a gonoszt az igazosztó-kalimpáccsal. És persze megfelelően szavazzon. Csakhogy, amint kiesik a járókeretből, saját lábra kap. Ötletei lesznek, hogy kit, mit, hogyan. Akinek meg igazosztó-kalimpács van a kezében, az mindent ellenségnek néz. Így aztán az időzített bambák előbb-utóbb ütni kezdik az arra járót, a postást, a rendőrt, a balett táncost, a gazdájukat és persze egymást. Ha elszakad a marionett zsinór, már kószálnak is a kalimpácsukkal.

Arra vannak kitalálva, hogy totális kontroll alatt szolgálják a zsarnokot. Amikor pedig a zsarnoknak elmegy az esze (mindegyiknek elmegy) és meztelen királyként rohangál a pályán kiabálva, hogy „Sziasztok Harcosok!”, akkor az időzített bambák autonóm módon felrobbannak.

Eger magára maradt. A gyenge legitimitású, de nagy többségű fideszes vezetés (köszi megbütykölt választási törvény, gerrymandering, propaganda monopólium stb.), egyetlen feladata mára a pénzbehajtás lett, sarc a végsőkig, hogy legyen cucc a Bentleybe, jachtba, meg a privát jetbe. A „felelős működtetés” számukra azt jelenti, hogy elő kell teremteni helyben az állami alapfeladatokhoz szükséges pénzt, amit elloptak az államkincstárból. Ez meg úgy megy, ha kiszolgálják a NER tőke (lopott pénz) befektetési igényeit, azaz eladják a mozdíthatót, illetve drasztikusan megvágják a kiadásokat (megszüntették a gyerekek kullancs oltását, bezáratták a gyerektábort, kivéreztetik a turizmust, a kultúrát stb.). Mindezt hangsúlyosan a „felelős gazdálkodás” nevében. Mellette persze csurran-cseppen haveri sport projektekre, ner-ripacsokra, a trón és az oltár kapcsolatának melegen tartására, agitpropra.

A kifosztott elindul kizsebelni

Ezzel szemben a valóság persze az, hogy a korrupt és szétlopott állam rabol szakmányban szerte e vidéken. A „védelmi pénz” jellegű maffiás szolidaritási adó, az iparűzési adó és a gépjárműadó elvonásai és más állami fosztogatások okozzák azt a helyzetet, ami ellehetetleníti a normális működést Egerben is. Erre felelős városvezetőnek nem lehet az a válasza, hogy akkor tovább delegálja a sanyargatást. Még akkor sem, ha ezért nyilvánvalóan megvesztegetési szándékkal duplájára is emelték a fizetését. (Persze úgy emelték, hogy azt is az egriektől kell neki beszednie.) A felelős vezető ilyenkor felemeli a szavát, szurkot melegíttet, összehívja a sokaságot, és segítséget, támogatást, együttműködést kér. Cserébe pedig azt ígéri, hogy minden eszközzel megvédi a közösséget a meghülyült királlyal, az őt támogató vallási fanatikusokkal és számító gazemberekkel szemben.

Ebben a helyzetben a kontrollvesztett időzített bambákkal is nehezedik a mutatvány. Ez egyik rácsavarodik a havi cca. 10 órán át tartó régiségvásárra, a másik olyan hülye, hogy inkább nyáladzó idiótának álcázza magát, nehogy be kelljen vallania, hogy egy gyűlölettől fortyogó boszorkány, a harmadik bárkit hátba döf, csak mutassák meg neki melyik a hát és melyik a has, a negyedik kicsomagol egy darab véres húst és közli, hogy ez nem az ő pecsenyéje, de csak meg kéne sütni, ésígytovább… Sokan vannak és elegen. Szívós munkával lettek kikukázva különböző alkalmatlansági teszteken.

Néhány évtizede az a mondás járta, hogy Magyarország kis ország, egy politikai elitünk van és egy söpredékünk. Mára a helyzet annyiban változott, hogy nincs már politikai elitünk.

Na, dőljünk hátra.