Az eltörölt múlt sikerei

Nem volt ez mindig így. Mára a színház honlapjáról mindent eltöröltek, ami a teátrum fénykorára emlékeztetne. Annyi biztos, hogy a Csizmadia Tibor vezette, és a legendás Máté Gábor osztályra alapozott társulat az ország legmenőbb színházai közé emelte az egrit az évezred elején. Az akkori színészek ma az ország legnagyobb sztárjai, és kivétel nélkül azt nyilatkozzák, hogy életük nagyszerű korszaka volt Egerben játszani. (Néhány név, az akkori társulatból: Jordán Adél, Kovács Patrícia, Járó Zsuzsa, Schruff Milán, Mészáros Máté, Mészáros Sára, Nádasy Erika, Vajda Milán, Anger Zsolt, Görög László, Kaszás Gergő, Ötvös András – a teljesség igénye nélkül.)

Az egri közönség nagyon hálás. Talán túlságosan is az. A rendszerváltáskor annyira szerette volna a város, hogy legyen társulata, hogy lényegében komoly kritika nélkül elfogadta a középszert és eltűrte a talmit. A színházszerető és -csináló utolsó első titkár, Kiss Sándor a rendszerváltás előtti pillanatokban „intézte el”, hogy legyen Egernek saját társulata, addig ugyanis befogadó színházként működött az intézmény. Általában a miskolciak „tájoltak” Egerben, de volt egy igazi fesztivál az évad végén, amikor a legjobb országos darabokat elhozták az egrieknek is megmutatni, köztük nem egy, ma már kultikus előadást. Talán ennek is köszönhető, hogy ilyen hálás az egri publikum.

Aztán a Csizmadia időszak elkényeztette és elkényelmesítette a közönséget. A szárnyalás azonban Blasó alatt mélyrepülésbe csapott. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne ismerték volna fel a szenzációs előadásokat, hiszen olykor-olykor erre tévedt egy-egy Pintér Béla (Titkaink, Parasztopera), vagy néhány határon túli kiváló előadás. Olyankor az ováció sem maradt el.

Imposztor a színházban

A senki által meg nem választott Blaskó Balázst a Fidesz tette a covidra hivatkozva ismét az igazgatói székbe zsarolással, fenyegetéssel. Történt, hogy Eger népképviseleti szerve, a Közgyűlés Szőcs Artúrt választotta direktornak, ám a minisztérium közölte, hogy akkor egy fillért nem kap a színház a központi költségvetésből, sőt még vissza is követelik az eddig adott támogatást. Azt kívánták, hogy a Fidesz lelkes híve, Blaskó legyen az igazgató. Az akkori polgármester engedett a zsarolásnak, és a járványügyi vészhelyzet miatt kapott rendkívüli felhatalmazással élve, Blaskót helyezte a színház élére. Így lett Blaskó Balázs az egriek ellenében igazgató. Ez a mandátum járt most le.

Azonban a Fidesz nem lenne Fidesz, ha nem szeretnék meghosszabbítani Bicskéig az előadást, így a már számukra is kínos Blaskó helyett az intenzíven direktori széket kereső fideszes Szarvas Józsefet nézték ki a posztra. Nem lesz nehéz dolguk, hiszen Szarvas József Orbán Viktor kötcsei bográcsának fogyasztója, az egri közgyűlésben a többséget a Fidesz adja és a Kulturális bizottságnak is oszlopos tagja még a korábbi elnök, a fasiszta szövegeket publikáló Rák Sándorné. Ráadásul Szarvas telekürtölte a NER propaganda médiát az indulási szándékával, nem elmulasztva megemlíteni, hogy őt a kurzus színház-pápája, id. Vidnyánszky Attila is támogatja. Szarvas József pályázott Zalaegerszeg színházi igazgatójának is, amely pályázatot a sajtó leginkább viccesnek és népi kiszólásokkal tarkítottnak minősítette. Nem is lett belőle igazgató, igaz ott a kormánypárt nem mert szembe menni a helyiek akaratával. Nem nehéz kitalálni, hogy Egerben ez nem így lesz. Mármint nem kell senkivel sem szembe menni. A másik három pályázó (két színész és egy színházmenedzser) nem valószínű, hogy labdába rúgnak. Ha mégis, akkor az olyan belső konfliktusokra utalna, amiket külső szemlélő most még nem láthat.

De mi várható?

Szeptember 18-án meghallgatják a jelölteket, aztán Orbán Viktor vagy valamelyik alvezére dönt. Hivatalosan a minisztérium, illetve egy olyan bizottság, ahol a minisztérium többségben van, szóval a Fidesz, szóval Orbán. Aztán az egri közgyűlés kinevezi az új igazgatót, aki majd jövő februártól befejezi a mostani évadot. A következő évad lesz az, amit már az új direktor fémjelez.

Ami megnyugtató. Az egri színház nem lesz pocsékabb. Szarvas József bár NagyFeró-díjas Kossuth-díjas színész, amit Feróval egy időben kaptak és ér amennyit ér, ennek ellenére valódi színházi ember, valódi színházakban, valódi teljesítményt nyújtva jutott el idáig. Ráadásul tandemben pályázik Szabó Sebestyén Lászlóval, aki szerződést bontott a Nemzetiben történt baleset után id. Vidnyánszkyval, és kötődik, ha lazán is, a budapesti művész színházak hangütéséhez. Szarvas nem győzi hangsúlyozni, hogy művészeti vezetőnek Szabó Sebestyén László-t képzeli el, ami a hírek szerint rémülettel tölti el Blaskó Balázsékat. Rossz nyelvek szerint mind a „művészet”, mind a „vezető” szavak komoly traumát okoznak nekik.

Mindezek ellenére a türelmes egri publikumnak nincs más választása, mint tűrni, hogy továbbra is fát vágjanak a hátán, és reménykedni, hogy talán egy kicsit szabadabb, egy kicsit kevésbé kínos, egy kicsit jobb színháza lesz a városnak. Jó lenne, ha nem kellene tízezer forinttal és három óra utazással többet költeni egy valódi színházi élményre. Erre garancia nem, csak egy kis esély adódhat.