Ha sokáig építik, végképp eltűnik?
Omlanak az egri vár falai
Orbán Viktor egy egri látogatásán fenyegetőzött azzal, hogy a várat XVI. századi állapotában újjáépítteti. Szerencsére abból nem lett semmi, de az egri vár helyén burjánzó betontorzó-építés így is remekül vitte a tízmilliárdokat. Ha a várra ránézünk, akkor szinte sehol nem látunk már eredeti követ. Mindenhol néhány évtizede felhúzott falak, beton erődítmények pótolják a romok látványát. Mivel ezeknek a célja nem más, mint a földmunka és a beton elhelyezése, amelyeket köztudomásúan a legnehezebb ellenőrizni műszaki tartalom szempontjából, így különösebb minőségi elvárások sem jelentek meg a vár felújításával kapcsolatban. Költődjön az a pénz - volt az elvárás.
Pedig az Egri vár csupán az Egri csillagok, és a hős várvédők sztorija miatt érdekes. Nem egy építészeti csoda. Nem nagyon képzelhető el az a beszélgetés, hogy mondjuk Sopronban a Kovács házaspár azt mondja, hogy úgy elmennék Egerbe, de hát annyira romos az a vár, hogy inkább válasszuk az Akropoliszt.
Szóval szó sincs arról, hogy az egri vár újjáépítést igényelne. Mondjuk azt nem igényelt a többi tönkretett műemlékünk sem, mint például a füzéri vár vagy a diósgyőri szörnyűség.
Máma már nem hasasodik tovább
Amiatt viszont, hogy különösebb szakértelem nem párosult a betonöntéshez, ezek a mutatványok nem is nagyon sikerültek. Már régóta világos volt, hogy a 70-es, 80-as években épült falak omlékonyak. „Korábban is láttuk, hogy valami történik a fallal, egyre csak hasasodott, boltosodott” – nyilatkozta az igazgató a Blikknek.
A pénzt természetesen nem a macerás, kevésbé látványos, biztonságot szolgáló állagmegóvásra költötték, hanem helyette a flancoskodó beton építményekre. Fogadóközpontra, amely nem fogadóközpont, hanem inkább útonálló központi ravatalozó, ami elállja az utat, hogy a hajdan közparkként működő vár mára egy bevehetetlen pénzlehúzós erőd legyen, elzárva az egriektől az egyszerű közlekedési átjárást is. Pedig a vár valaha, igaz, hogy romosan, de nyitottan és szépségesen várta a helyieket és a látogatókat.
A vármúzeum korábbi igazgatójának legszebb tevékenysége az úgynevezett Lenkey-ház félmilliárdos beruházása volt, ahol jutott 4,4 milliós piros műanyag lóra, ahol egy IKEA asztal összeszereléséért többet számoltak fel, mint amennyi az asztal ára, és ahol egy sarokszelep is több tízezer forintba került, amit egyébként az Obiban egy-két ezresért be lehet szerezni.
Hát ide ment el az a pénz, ami arra kellett volna, hogy a folyamatos állagmegóvást a vár gazdája, a múzeum biztosítani tudja.
Lázár János most egymilliárdocskát utalt át, persze egyáltalán nem erre a balesetre, de a fideszes vezetés úgy tesz, mintha Lázár János váteszként már előre átutalta volna a pénzt a majdan leomló várfal problémájának kezelésére.
Lassan eljutott oda az egri vár is, hogy már ahhoz kell plusz forrás, hogy a megkapott pénzekből okozott problémákat kezelni tudják.
Közben persze az alap infrastruktúra változatlanul rossz állapotban van. A falak életveszélyesek, a turisták fogadásához parkoló nincs. Tény, hogy az új vezetés sokkal szakmaibb, de képtelenség úgy minőségi muzeológusi, közgyűjteményi szakmai munkát végezni, hogy közben korrupcióval ékesített presztízs-beruházási kényszerzubbonyt, turisztikai attrakciós élményparkot és bármikor élesedő politikai selyemzsinórt kötnek az emberre.
A vár az egri belvárosban egy idegen test maradt. Ami fontos lett volna, a liftösszeköttetés a Dobó-térrel és az átjárhatóság, hogy integrálódjon a város szövetébe. Egyik sem valósult meg. Most pedig omlanak a falak. Természetesen nincsenek felelősök, visszamutogatás van. Most a várfal sétány le van zárva, és kegyesen megengedték, hogy napi kétszer reggel és délután két órán keresztül az egriek átmehessenek a váron. Értsük jól, nem a múzeumokba mennek, hanem csak egyszerűen átsétálnak azon a parkon, amerre egyébként évtizedekig vitt az útjuk, mert ott lehet lejutni a városba.
Ez a falomlás legnagyobb érdeme. Meg talán annyi, hogy légvárak helyett a meglévővel is érdemes lenne foglalkozni.
Ami fontos lenne, azt nem csinálják. A székesegyház faragott kövei már elporladtak, a kár jóvá tehetetlen, a pusztulás megállíthatatlan..
A várudvar murvával van felszórva (régebben folyami kavics sétáló utak voltak, virágágyásokkal). A várban lévő árnyat adó fákat egytől egyig gondosan kivágták.
Amikor esős az idő, gyalogszerrel nem lehet átjutni a gótikus palota előtti álló tengeren. A kazamaták bejárata felé vezető út csupa sár és pocsolya.
És ahogy a Szerző írja, egyetlen parkolóhely sem áll a látogatók rendelkezésére. Miközben az északi kapu közelében lévő sártengerben 30-40 autó áll. Állítólag mind a dolgozóké. Mikor én egy alkalommal kiállítás megnyitóra menet ott álltam meg, a kapuőr megfenyegetett, hogy elviteti az autót.
Szóval volna mire költeni azt a pénzt, de nálunk milliárdokat öntenek betonba, költenek kőre. Arra van pénz.