Volt vita
Lakást, vagy pénzt! Vegzálják a polgármestert. Lesz-e működő városunk?
2026.10.07.09:27
Ezt is megértük. Az egri önkormányzatban politikai vita zajlott, méghozzá érdemi, szenvedélyes és felelősségteljes. A vita lényege, hogy a Békafütty - Egri Úszó Klub a korábban kapott 69 milliós támogatás mellé még kért 20 milliót, mert úgymond korábban megígérték nekik, meg annak egyébként is helye van. Igaz, néhány éve még csupán néhány milliós volt a támogatás, de közben Bódi Zsolt képviselő úr (korábban Fidesz, most független), aki nem mellesleg klubelnöki apatigrisként is tevékenykedik, felpimpelte a klubot, és mára nagysikerű sport vállalkozásként sikert, sikerre halmozó közpénzfelhasználója lett városunknak. Csakhogy elfogyott a pénz.
És a fideszes városvezetés a homlokára csapott, hogy milyen jó lenne, ha a közpénzekből a rászorulókat támogatnák és nem magánintézményeket, egyesületeket, ha nem lehetne érv a versenyzők százas létszáma és eredményei a támogatásra, hanem mondjuk a gyerekek úszásoktatását, létesítményhasználatát támogatnánk a közösség pénzéből, és nem az utaztatást-versenyeztetést. Szóval a városvezetés paradigmát váltott, legalábbis most ebben az egy ügyben. Hogy aztán az agyukat is átállították-e, az majd a jövő zenéje, hiszen egyébként más hasonló kérdésekben nem tartották magukat ezekhez a magasztos elvekhez.
Mindenesetre ez egy merész, népszerűtlen lépés volt, és Vágner polgármester úr kétségbeesését, felfokozott idegállapotát elnézve valóban elege lehet abból, hogy ahogy mondta, az utcán mindenki „vagy lakást, vagy pénzt kér tőle.” Persze az egésznek ad egy vajszínű árnyalatot, hogy a város kifosztásában pontosan saját pártja, a Fidesz jeleskedett, amely például a szolidaritási adóval döntötte be a város költségvetését. És bizony Orbán rendszerének paternalizmusa élesztette fel azt a kádári mechanizmust, hogy mindenki a hatalomtól vár boldogítást, lakást, ugrókötelet, úszógumit és borkóstolót. Ennek megfelelően Bódi képviselő úr is kifakadt, hogy most mit mondjon a gyerekeknek és szüleiknek? „És én mit mondjak az egrieknek?” – replikázott a polgármester.
Az ellenzék végre a populista pénisznek azon az oldalán foglalhatott helyet, ahol ritkán adatik meg nekik, mert ott a fideszeseknek eddig bérelt helyük volt. Most kiélvezték a helyzetet, hogy partra vetett úszóárvákat vizionáljanak, a városvezetést pedig gonosz népnyúzóknak, a közjó, a gyerekek, a sport és az egriek ellenségének mutathassák be. Orbánkodhattak egy kicsit. Spongyát reá.
Sokan esetleg kínosnak érezhették ezt a hosszú és vehemens vitát, ám a valóság az, hogy ennél jobb dolog régen történt az egri közéletben. Domán képviselő úr szerint a város teljes működésének képtelensége okozta ezt a problémát, és ideje lenne átgondolni a hatalomgyakorlás mechanizmusait. A fideszes képviselők képességeiknek megfelelően próbáltak racionális érveket felhozni, de a formális logikával folytatott heroikus küzdelmükben rendre alulmaradtak. Mindenesetre jó volt látni a törekvést, hogy érvelni próbáltak, annak ellenére, hogy láthatóan korábban még nem csináltak ilyet.
Vágner Ákos polgármester úr még nem bírta ki, hogy ne azzal riogasson, hogy ha most megadják a Békafüttynek a kért 20 millát, akkor másnap elszabadul a kérelem-pokol, de azt már egyértelművé tette, hogy felhagy a népszerűségére való vigyázással, és nem fog engedni a populista zsarolásoknak. Meglátjuk, hogy mennyire erős az elhatározás és mennyire lesz képes a százmilliókból működtetett propagandagépezet békát nyeletni a választókkal. Gyaníthatóan sok egri, aki csendben figyelte a vitát, mert vagy nem volt érdekeltsége a gyerekversenyző-farm működésében, vagy szkeptikus volt az érvek mentén történő döntéshozatallal szemben, most nyugtázhatta, hogy valódi vita során született egy döntés. Nem gyerekellenesek és gyermekpártiak feszültek egymásnak, hanem különböző érdekek mentén megosztott képviselők demokratikusan döntöttek. Mellesleg nem volt meggyőző az eredmény. Sokan gátlástalanul simán újra rálőcsölték volna az úszóklub finanszírozását a strandra, amely strandot pontosan az úszósport ész nélküli támogatásra kötelezése változtatta lerohadt sakáltanyává. Ettől éppen most szabadultak meg, de a képviselők jelentős része ezt újra bevezette volna.
Bár nem kapott többséget a Békafütty többletigénye, ám a polgármester sajnálkozásából az derült ki, hogy mindez csupán a pénzszűke miatt van így. Fel sem merült, hogy esetleg lenne a városban most fontosabb probléma is, mint úszóversenyzők mikrobusz benzinköltségének fizetése közpénzekből. Még ha nagyon cuki és tehetséges gyerekekről is van szó. Az elutasítás ráadásul úgy szólt, hogy azért decemberben visszatérnek a témára, azaz, ha Bódi képviselő úr szavazatára szükség lesz, akkor elképzelhető, hogy a jövőben is menőzhet a megszerzett támogatással.
Érdekes volt látni, hogy a mézes-mázos passzív-agresszív fideszes képviselők, még amikor lennének is valódi érveik sem képesek anélkül hozzászólni, hogy ne inszinuáljanak, ne próbálják meg utolsó gazember, tolvaj, népnyúzó csirkefogónak beállítani ellenfelüket. Volt itt egy csomó homályos célozgatás nyugta nélküli tagdíjbevételekre, adóbizonylatok hiányára, követhetetlen gazdálkodásra stb. Képtelenek voltak kimondani, hogy agyrém, hogy amikor épp csődbe megy a város, akkor a versenysport többletigénnyel áll elő, mert az egyesületi elnök politikai potentát, még ha szegről-végről az ő kutyájuk kölke is.
Bódi képviselő úr azonban csalódottságában megint csak az Orbán-rendszer reflexeit villantotta, és egyenként listázta azokat a képviselőket, akik nem szavazták meg a javaslatát. Mindegyik név mellé valami komoly vádat/sejtetést is kanyarított, aminek ugyan sok köze nem volt a döntéshez, de pofánverésnek megtette.
Hát így tanulgatják a vitát, a demokratikus döntéshozatalt városunk anyái és atyái. Nagy lépés ez nekik, kis lépés az emberiségnek. Nézzék meg. Izgalmas, érdekes, tanulságos. És a politikai perverzeknek szórakoztató is.
Mindenesetre ez egy merész, népszerűtlen lépés volt, és Vágner polgármester úr kétségbeesését, felfokozott idegállapotát elnézve valóban elege lehet abból, hogy ahogy mondta, az utcán mindenki „vagy lakást, vagy pénzt kér tőle.” Persze az egésznek ad egy vajszínű árnyalatot, hogy a város kifosztásában pontosan saját pártja, a Fidesz jeleskedett, amely például a szolidaritási adóval döntötte be a város költségvetését. És bizony Orbán rendszerének paternalizmusa élesztette fel azt a kádári mechanizmust, hogy mindenki a hatalomtól vár boldogítást, lakást, ugrókötelet, úszógumit és borkóstolót. Ennek megfelelően Bódi képviselő úr is kifakadt, hogy most mit mondjon a gyerekeknek és szüleiknek? „És én mit mondjak az egrieknek?” – replikázott a polgármester.
Az ellenzék végre a populista pénisznek azon az oldalán foglalhatott helyet, ahol ritkán adatik meg nekik, mert ott a fideszeseknek eddig bérelt helyük volt. Most kiélvezték a helyzetet, hogy partra vetett úszóárvákat vizionáljanak, a városvezetést pedig gonosz népnyúzóknak, a közjó, a gyerekek, a sport és az egriek ellenségének mutathassák be. Orbánkodhattak egy kicsit. Spongyát reá.
Sokan esetleg kínosnak érezhették ezt a hosszú és vehemens vitát, ám a valóság az, hogy ennél jobb dolog régen történt az egri közéletben. Domán képviselő úr szerint a város teljes működésének képtelensége okozta ezt a problémát, és ideje lenne átgondolni a hatalomgyakorlás mechanizmusait. A fideszes képviselők képességeiknek megfelelően próbáltak racionális érveket felhozni, de a formális logikával folytatott heroikus küzdelmükben rendre alulmaradtak. Mindenesetre jó volt látni a törekvést, hogy érvelni próbáltak, annak ellenére, hogy láthatóan korábban még nem csináltak ilyet.
Vágner Ákos polgármester úr még nem bírta ki, hogy ne azzal riogasson, hogy ha most megadják a Békafüttynek a kért 20 millát, akkor másnap elszabadul a kérelem-pokol, de azt már egyértelművé tette, hogy felhagy a népszerűségére való vigyázással, és nem fog engedni a populista zsarolásoknak. Meglátjuk, hogy mennyire erős az elhatározás és mennyire lesz képes a százmilliókból működtetett propagandagépezet békát nyeletni a választókkal. Gyaníthatóan sok egri, aki csendben figyelte a vitát, mert vagy nem volt érdekeltsége a gyerekversenyző-farm működésében, vagy szkeptikus volt az érvek mentén történő döntéshozatallal szemben, most nyugtázhatta, hogy valódi vita során született egy döntés. Nem gyerekellenesek és gyermekpártiak feszültek egymásnak, hanem különböző érdekek mentén megosztott képviselők demokratikusan döntöttek. Mellesleg nem volt meggyőző az eredmény. Sokan gátlástalanul simán újra rálőcsölték volna az úszóklub finanszírozását a strandra, amely strandot pontosan az úszósport ész nélküli támogatásra kötelezése változtatta lerohadt sakáltanyává. Ettől éppen most szabadultak meg, de a képviselők jelentős része ezt újra bevezette volna.
Az irány jó, a lépések kuszák
Bár nem kapott többséget a Békafütty többletigénye, ám a polgármester sajnálkozásából az derült ki, hogy mindez csupán a pénzszűke miatt van így. Fel sem merült, hogy esetleg lenne a városban most fontosabb probléma is, mint úszóversenyzők mikrobusz benzinköltségének fizetése közpénzekből. Még ha nagyon cuki és tehetséges gyerekekről is van szó. Az elutasítás ráadásul úgy szólt, hogy azért decemberben visszatérnek a témára, azaz, ha Bódi képviselő úr szavazatára szükség lesz, akkor elképzelhető, hogy a jövőben is menőzhet a megszerzett támogatással.
A politikai kultúra hiánya ilyenkor megcsillan
Érdekes volt látni, hogy a mézes-mázos passzív-agresszív fideszes képviselők, még amikor lennének is valódi érveik sem képesek anélkül hozzászólni, hogy ne inszinuáljanak, ne próbálják meg utolsó gazember, tolvaj, népnyúzó csirkefogónak beállítani ellenfelüket. Volt itt egy csomó homályos célozgatás nyugta nélküli tagdíjbevételekre, adóbizonylatok hiányára, követhetetlen gazdálkodásra stb. Képtelenek voltak kimondani, hogy agyrém, hogy amikor épp csődbe megy a város, akkor a versenysport többletigénnyel áll elő, mert az egyesületi elnök politikai potentát, még ha szegről-végről az ő kutyájuk kölke is.
A jegyző is kivette a részét a show-ból
Amikor Bódi Zsolt képviselő úr bejelentette, hogy nem fog a napirendnél szavazni, mert összeférhetetlen lenne, akkor ezt mindenki tudomásul vette. Ugyanis bármelyik képviselőnek elidegeníthetetlen joga, hogy ne vegyen részt a szavazásban. De mit hozott össze Barta Viktor jegyző úr, aki nem mellesleg általában nem a sületlenségeiről híres? Hogy szerinte erről szavaznia(!) kell a közgyűlésnek. Meg is szavazta a közgyűlés, hogy Bódi képviselő úr, aki nagyon helyesen bejelentette elfogultságát, szavazhat az egyesülete ügyében. És szavazott is. Ha már a többség ilyen szépen felszólította erre. Érdekes lett volna, ha ezzel a szavazattal megy át a saját előterjesztése, amit a saját klubja érdekében nyújtott be, és amely szavazásról ő maga jelentette be percekkel ezelőtt, hogy elfogult lenne.
Amikor Bódi Zsolt képviselő úr bejelentette, hogy nem fog a napirendnél szavazni, mert összeférhetetlen lenne, akkor ezt mindenki tudomásul vette. Ugyanis bármelyik képviselőnek elidegeníthetetlen joga, hogy ne vegyen részt a szavazásban. De mit hozott össze Barta Viktor jegyző úr, aki nem mellesleg általában nem a sületlenségeiről híres? Hogy szerinte erről szavaznia(!) kell a közgyűlésnek. Meg is szavazta a közgyűlés, hogy Bódi képviselő úr, aki nagyon helyesen bejelentette elfogultságát, szavazhat az egyesülete ügyében. És szavazott is. Ha már a többség ilyen szépen felszólította erre. Érdekes lett volna, ha ezzel a szavazattal megy át a saját előterjesztése, amit a saját klubja érdekében nyújtott be, és amely szavazásról ő maga jelentette be percekkel ezelőtt, hogy elfogult lenne.
A bosszú
Bódi képviselő úr azonban csalódottságában megint csak az Orbán-rendszer reflexeit villantotta, és egyenként listázta azokat a képviselőket, akik nem szavazták meg a javaslatát. Mindegyik név mellé valami komoly vádat/sejtetést is kanyarított, aminek ugyan sok köze nem volt a döntéshez, de pofánverésnek megtette.
Hát így tanulgatják a vitát, a demokratikus döntéshozatalt városunk anyái és atyái. Nagy lépés ez nekik, kis lépés az emberiségnek. Nézzék meg. Izgalmas, érdekes, tanulságos. És a politikai perverzeknek szórakoztató is.
