Erre az a válasz érkezett, hogy a felnémetieket félretájékoztatták, mert szerintük a lakók arról értesültek, hogy a Pásztorvölgy területére költöznének a hontalanok, de ez nem így van. Az aláírásgyűjtő íveken azonban nem szerepelt konkrét hely, csak hogy Felnémet.Az érintett lakosság és a döntéshozók között kialakult feszültség érezhetően nem is kicsi. A „kudarc” ellenére ismét aláírásgyűjtések folynak, sőt a lakosság vagy a közös képviselő-nem derült ki pontosan- felvetette a helyi népszavazás gondolatát arról, hogy Felnémet szakadjon el Egertől. Rendelet szerint helyi népszavazást meghatározott számú települési (megyei) önkormányzati képviselő, az önkormányzat bizottsága,  helyi társadalmi szervezet, továbbá meghatározott számú választópolgár kezdeményezhet.
A helyi referendumok egyik típusa a településszerkezetei kérdésben szervezett választás. A kilencvenes évek elején különösen sok helyen döntöttek településrész kiválásáról, és új község alakulásáról, lévén, hogy ebben az időszakban váltak szét azok a települések, melyeket a 60-70-es években akaratuk ellenére egyesítettek. 1990 és 1993 között 79 helyi népszavazásból 52 területszervezési kérdésről szólt. Az elmúlt években térségünkben Ózdon, az Egertől 2001-ben elszakadó Szarvaskőben és a Gyöngyöstől elváló Mátraházán volt ilyen eset.  
Egy ötlet könnyen eszünkbe juthat, ám a megvalósítás és a véghezvitel más kérdés. Egy népszavazást nem lehet olyan könnyen hivatalosan is elindítani. Dr. Estefán Géza jegyző elmondta, Egerben körülbelül 46 ezer szavazásra jogosult polgár él. Mivel Felnémet városrész és nem egy önálló település (mint Szarvaskő volt),  nem elegendő csupán az érintett terület lakosságának részvétele, a szavazáson az egész városnak meg kell jelennie ahhoz, hogy érvényes lehessen a referendum. A jogszabály szerint abban az esetben, ha a választásra jogosultak 20%-a (ebben az esetben kb. 9200 fő) kezdeményezi a népszavazást, akkor elrendelhető az. Viszont, ha a 25% (kb. 11.500 fő), akkor kötelező kiírni az időpontot.
De gondoljunk bele: mekkora esélye van az aktuális kérdésben egyrészt a kiírásnak, másrészt a sikerességnek? Mivel ez a probléma leginkább a kérdéses terület lakóit érinti, a Lajosvárosban élők miért szavaznának?. Ez fölveti a kérdést, érdemes-e belefogni a lakosok számára kedvezőtlen jövőbeni közgyűlési döntés esetén. Érthető ugyan az aggodalom, az emberek előítéletesek, félnek, ám Dr. Juhász István megyei rendőrkapitány korábban úgy nyilatkozott a kérdéssel kapcsolatban, hogy a hajléktalanszálló jelenlegi környezetében nem voltak kirívó bűnesetek, szabálysértések, de föl vannak készülve arra, hogy adott esetben Felnémeten fokozottabban járőrözzenek, felügyelve ezzel a közbiztonságot.