Ünnepi műsor és koszorúzás

Pócsik Attila 2008.10.23.00:00

Térzenére érkeztek az ünneplők a Hatvani kapu térhez, majd 11 órától bárki megtekinthette a városi ünnepséget a színházban. Az egyórás műsor után koszorúzásra várta a város mindazokat, akik emlékezni akartak 56 hőseire.

Ünnepi műsor és koszorúzás

Pócsik Attila 2008.10.23.00:00

Hirdetés

Ünnepi műsor és koszorúzás

Pócsik Attila 2008.10.23.00:00

Félórás térzenét hallhattak a Hatvani kapu téren az arra járó ünnepelni vágyók. Valamiért nem 56-os emlékműnél, hanem a mellette lévő Hatvanasezrednél, persze ez semmit nem von le a Felsőtárkányi Fúvószenekar műsorából.

Video: Térzene

11 órától a Gárdony Géza Színházban kezdődött a városi díszünnepség. Habis László polgármester beszélt az 56-os események tisztázatlanságáról, azokról az időkről, amikor még egymás között is csak suttogva lehetett megemlíteni a forradalmat és szabadságharcot. A városvezető után Tóth Sándor, az egri '56-os Szövetség elnökségi tagja idézte fel az 52 éve történteket. Kiemelte: a magyar történelemben mindig volt valaki, aki felemelte a sárba tiport lobogókat. Akkor nekik jutott ez a feladat. Elmondta, hogy 1956 nem magánügy, hanem az egész magyar nép ügye, hiszen akkor nem csak Magyarországért, hanem Európa szabadságáért is harcoltak.

Habis László gyerekkorát idézte Fotó: Egri Szín

Ezt követően Nádasi Erika, Fehér István, Horváth Ferenc, Kelemen Csaba és Pálfi Zoltán színművészek ünnepi műsorral emlékeztek.

A Hatvani kapu téren déltől koszorúzási ünnepség kezdődött. A Himnusz után Réti Árpád szavalta Radnóti Miklós és Wass Albert egy-egy versét. Őt Csáki Zoltán, a Szilágyi Erzsébet Gimnázium tanulója követte, aki - a városi pályázatíró verseny győzteseként - saját szavaival szólt 1956ról. Egyesületek, politikai és civil szervezetek és intézmények helyeztek el koszorút a téren álló emlékműnél, összesen 53-an.

Réti Árpád szavalt a téren Fotó: Egri Szín

A megjelentek véleményt nyilvánítottak a koszorúzókról. A legnagyobb tapsot az Összefogás egy JOBB Egerért, a legharsányabb kifütyülést az MSZP képviselői kapták.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

Tilos az Á…

Vágner Ákos polgármester úr egy Facebook posztban jelentette be, hogy lezárja a társasház azt a kis közt, ami a postai buszmegállót összeköti a piaccal. A poszt arról elmélkedik, hogy az a kapualj magántulajdon, így ez egy teljesen rendben levő döntés a ház lakóitól, akiket nagyon zavartak azok az állapotok, amelyek ott uralkodtak. A hozzászólásokból az derül ki, hogy már a hatvanas években is ott jártak át az egriek, ahol egyébként egy kis aszfaltozott járda is készült, egyértelműsítve, hogy ez egy köz. Az is igaz, hogy a belváros áldatlan állapotai (bódult alakok, szenny, graffiti…) érthetően sarkalták a lakóközösséget erre a döntésre. A polgármesternek azonban egy egész város érdekét kell képviselnie, ami jelen esetben nem a kényelmesebb út, főleg úgy, hogy a gazda nélkül maradt főállású hőzöngők, a feketeöves digitális harcosok most ilyen témákon élik ki magukat. Pedig ez az ügy szép példája annak, hogy az önzéssel szemben a meghunyászkodáson kívül létezik jó megoldás is.

Jónás Zoltán (1947-2026)

Jónás Zoltán Fotó: VTV Eger

Elment az egri kulturális élet egyik meghatározó alakja. Jónás Zoltán, Zoli, maga volt a vers. Nem a költő, hanem a költészet. Nem a rímeket, a formát, hanem a harmóniát képviselte. Amikor a kakofónia kicsit hangosabb volt, akkor hátrébb húzódott, amikor a hangzavar alábbhagyott, akkor sem jött előre, de mégis kitűnt. Halálával a város egy olyan építőkövét vesztette el, amelyik arra emlékeztetett minden polgárt, hogy mennyire megfér egymással az örök és a múlandó.

Jónás Zoltánra fia, Jónás Péter költő, dramaturg emlékezik.

Jelen fesztivál és közösségi alkotás a Széchenyi utcában

A Művészeti Kar új otthona. Meg van áldva. Fotó: EKKE Facebook

Élettel telik meg a Művészeti Kar új épülete, a kurtán-furcsán egyházi kézre került hajdani városi ingatlan, a volt Ifiház, későbbi Kepes Központ. A ház évtizedes agóniáját követően – miután sikerült elkerülni, hogy az MCC, a Fidesz janicsárképzője megkaparintsa – a katolikus egyház úgy döntött, hogy az EKKE Művészeti Karának otthona legyen a „Végzet Háza” feliratot viselő épület. És a kar minden jel szerint meghálálja, hogy új otthonra lelt, mert azóta az „M” épület tele van élettel, programmal, kiállításokkal. Ezek jó része nyitott, azaz a városlakók is élvezhetik őket.

PANASZDÉLUTÁN – Az egri színház elmúlt időszakának legsikeresebb előadása

La Divina comedia Fotó: egriszin AI

Elképesztő előadást láthatott a publikum Vágner Ákos rendezésében a minap. A Városháza színpadán a közgyűlés tánckarával előadott produkció olyan erősre sikeredett, hogy Molière úr sírva könyörögne a receptért, Spiró György minden bizonnyal az összes drámáját odaadná ezért a szüzséért, Shakespeare mester pedig csüggedten hagyta volna abba az írást, ha látja, hogy művei miként foszlanak ócska kis szappanoperákká az egri PANASZDÉLUTÁN bemutatója után. Pedig a főszereplő, Blaskó direktor úr még csak meg sem jelent testi valójában, ám szellemi jelenléte így is akkora űrt volt képes teremteni, hogy annak betöltését hiánya sem tudta pótolni.

A Fidesz önkormányzati végvárai

A kriszkésit! Fotó: egriszin.hu

Na, ez tényleg jó mulatság, ifjú munka volt. A fiatalok elzavarták az időseket szavazni, aztán meg elzavarták Orbán Viktort és a Fideszt is. Az idősek ennek nem álltak ellen, a gazemberek és az Orbán-valláskárosultak meg kevesen voltak. Sőt, még az erre a pár órára feltámasztott agyhalottak sem húzták ki őket a csávából. Szóval – ó borzalom – a „haza ellenzékbe került”, mielőtt börtönbe, Dél-Amerikába és egyéb meleg és hűvös helyekre tenné át a székhelyét néhány „haza”. A „gondolkodj globálisan” penzumot megoldottuk. Ez az írás a „cselekedj lokálisan” kérdéséről fog szólni. És hosszan.