Az egész Európában egységesen alkalmazott módszer lényege, hogy a tavaszi átállításkor hivatalosan áttérnek a nyári időszámításra, amely a nap járásához képest egy órát csal. A tavaszi és az őszi átállítás célja, egyaránt az, hogy az emberek szokásos ébrenléti ideje - a reggel 7 és este 10 óra közötti időszak - minél jobban egybeessen a természetes nappali világosság idejével. A tavaszi óraigazításkor tehát egy órával kevesebbet alhatunk, ezt hozzuk be az őszi visszatekeréssel.

Talán kevesen tudják, hogy a nyári időszámítás (melyet most elhagytunk egészen tavaszig) története egészen a  20. század elejére, még az első világháború időszakára, majd az elmúlt század hetvenes évtizedének első felére. Már az első világégés időszakában is energiatakarékossági okok miatt vezették be az alternatív időszámítást, elsőként az USA-ban, 1916-ban. Ezt Magyarország is átvette.

A nyári időszámítás lényegében egy olyan megoldás, amikor a helyi időt 1 órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest. Maga az elnevezés azért alakult át, mert ez az időszámítás nagyrészt a nyári időszakra esik – legalábbis a Földbolygó északi féltekéjén. Magyarországon is hosszú évtizedek óta alkalmazták és alkalmazzák a nyári időszámítást, bár voltak évek, amikor ez szünetelt. Az ötvenes években még az akkori kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták, míg a későbbi időben az óraátállítási megoldásnak már villamosenergia-megtakarítási célja lett.
Hazánkban energetikával kapcsolatos célból 1954-57 között alkalmazták először a nyári időszámítást. Ezen megoldásnak az ötvenes években elsősorban az volt a célja, hogy az akkori villamosenergia-rendszer szűkös teljesítőképessége miatt jelentkező kapacitás-gondot enyhítse. Akkor arra törekedtek, hogy ne kényszerüljenek az egykori áramszolgáltató vállalatok a fogyasztás korlátozására. (Elsősorban a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkeztek teljesítőképesség-gondok.) Magyarországon 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, míg a villamosenergia-megtakarítási célból történő bevezetése 1980-ban történt.
A ma hajnalban életbe lépett téli időszámítás a közlekedésben leginkább a vasúti és légi közlekedést érinti, hiszen ezen utazási formáknál a legproblémásabb az időhöz való alkalmazkodás. A számítógépek, és a modern mobiltelefonok, digitális órák nem kívánnak meg manuális beavatkozást. Automatikusan átállnak az új időpontra.