Az Agria Média díjazottjai

Liktor Judit 2008.10.28.00:00

Az Agria Média Nemzetközi Konferencia vendégeit október 27-én este az egri várban, a magyar történelem egyik legpatinásabb helyszínén, az Egri Vitézlő Oskola vitézei és az egri Szilajdobkör fogadta igazi magyaros hangulattal, amelyet a szokásos Agra Média Party követett a Dobó Bástyában.

Az Agria Média díjazottjai

Liktor Judit 2008.10.28.00:00

Hirdetés

Az Agria Média díjazottjai

Liktor Judit 2008.10.28.00:00

A fogadás elején ünnepélyes keretek között díjakat, elismeréseket adott át dr. Hauser Zoltán rektor és Kis-Tóth Lajos általános és fejlesztési rektor-helyettes.

2006-ban az Agria Média szervező és programbizottság úgy döntött, hogy AgriaMédia Díj néven díjat alapít mely kétévente kerül átadásra. A díjat azok a személyek kapják, akik az Információs és kommunikációs technológiákkal kapcsolatos kutatások integrálását segítik azzal, hogy nemzetközi szinten kapcsolódnak az Agriamédia konferencia törekvéseihez, és tesznek annak érdekében, hogy Eger város, az Eszterházy Károly Főiskola, e tudományterület révén ismertebb legyen.

2008-ban az Eszterházy Károly Főiskola AGRIA MÉDIA DÍJBAN részesítette Dr. Nádasi Andrást a HunDidac Szövetség főtitkárát, aki oktatástechnológiával, taneszköz elmélettel és- történettel, tanárként az IKT oktatásával foglalkozik.

Emellett a rektor a 2007-ben alapított Eszterházy Károly Főiskola díszpolgári címét adományozta Dr. Mohamed Rabie Nasser Khalifa úrnak, a Mansurában működő Delta Academy of Science rektorának. Az Eszterházy Károly Főiskoláért díj arany fokozatában Tompa Klára, Dr. Tan Sri Anuwal Ali és Pavel Bohony részesült.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

Jelen fesztivál és közösségi alkotás a Széchenyi utcában

A Művészeti Kar új otthona. Meg van áldva. Fotó: EKKE Facebook

Élettel telik meg a Művészeti Kar új épülete, a kurtán-furcsán egyházi kézre került hajdani városi ingatlan, a volt Ifiház, későbbi Kepes Központ. A ház évtizedes agóniáját követően – miután sikerült elkerülni, hogy az MCC, a Fidesz janicsárképzője megkaparintsa – a katolikus egyház úgy döntött, hogy az EKKE Művészeti Karának otthona legyen a „Végzet Háza” feliratot viselő épület. És a kar minden jel szerint meghálálja, hogy új otthonra lelt, mert azóta az „M” épület tele van élettel, programmal, kiállításokkal. Ezek jó része nyitott, azaz a városlakók is élvezhetik őket.

Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.

Város a szőnyeg alatt

Kiderült, hogy a 2023-as középiskolai rangsorban az első száz iskola között mára nincs egri. Az első száz között. Még a rendszerváltás utáni oktatási koncepciók is a „magyar Athén” eposzi jelzővel illették városunkat, utalva annak oktatási és kulturális központ jellegére. Innen küzdötte le magtát a „magyar Eger” rangig, ami ellentétben a cseh Egerrel (Cheb), mára szellemileg és kulturálisan jelentéktelen skanzenné vált. Erről már papírja is van.

Biztonságos a ZOOM?

Amit a ZOOM-ról tudni akartál

OkosEger 3.0 A jövő (jelen?) iskolája

Okos Eger Fotó: LABOR

Az oktatási rendszer elavult - hallottuk lépten-nyomon szülőktől, tanároktól, ugyanúgy, ahogy az ellenkezőjét is. És tessék: egy váratlan, egyik napról a másikra előállt helyzet kényszerített bennünket arra, hogy szembenézzünk állításainkkal, elképzeléseinkkel vagy éppen félelmeinkkel: hogyan is működik a “jövő iskolája”? Sikerült-e hozzá alkalmazkodnunk, vagy még nőnünk kell a feladathoz? És vajon megkönnyebbülni vagy inkább bosszankodni fogunk, ha a dolgok visszatérnek a kerékvágásba, a diáksereg pedig az iskolapadokba? Mit gondol a pedagógus, és mit a tanuló? Beszélgetésünk alkalmával mindkét nézőpontot megismerhetjük - és saját tapasztalatainkat is megoszthatjuk.