A hálózat 70 civil szervezetből áll, az észak-magyarországi régióban a SZETA vállalta fel, hogy megpróbálja összetartani a szegénységben élőket. A SZETA 1989-óta kialakult tevékenységrendszerrel bír, egyrészt ifjúsági gyermekotthon, másrészt a helyi és az Eger környéki szegényeket próbálják támogatni.

De mi is az a szegénység? Minden társadalomban vannak szegények és gazdagok, hatalmasok és hatalomnak kiszolgltatottak, olyanok, akik el tudják érni, amit szeretnének, ezért elégedettek, és olyanok, akiknek nem sikerül megvalósítani életcéljaikat, és ezért elégedetlenek. A szegénység fogalmát leginkább a hagyományos fajtájú hátrányos helyzet megjelölésére, és az alacsony jövedelem és ebből adódó egyéb hátrányok meghatározására szokták használni. A hátrányos helyzet fogalmát a depriváció magyar fordításaként értelmezhetjük, vagyis relatív lemaradást jelent, és nemcsak jövedelmi, de egyéb hátrányokra is vonatkozik. Tulajdonképpen a szociológia két féle szegénységről beszél, abszolúlt (ha az egyén vagy a család a létminimum alatt él), és relatív (ha az egyén vagy a család erősen elmarad az adott társadalom átlagos viszonyaitól) szegénységről.

Farkas Zsombor, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa, az Észak-Magyarországi Régió koordinátora "A szegénység Magyarországon-A leghátrányosabb helyzetű térségek és emberek" címmel tartott előadást. Prezentációjában beszélt arról, hogy Észak-Magyarország a legszegényebb régiók közé tartozik. Eger városán belül is hatalmas eltérések figyelhetőek meg, mások az életkörülmények például a Belváros és a Béke telep között. Az északi régióhoz 3 megye (Heves, Borsod és Nógrád) , és 28 kistérség tartozik. A régióban 633 település található, melyek 64%-a elmaradott.

Mitől hátrányos helyzetű egy régió? Többek között a magas munkanélküliség, a kevés munkahely, a roma népesség magas aránya, és az alacsony képzettség miatt. Farkas Zsombor hangsúlyozta, 2003-ban Észak-Magyarországon 14% volt a roma lakosság száma, ám az azóta eltelt években jelentősen megindult a migráció.

A találkozón Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára kiemelte, szeretné eloszlatni azt a tévhitet, miszerint a segélyeken 100 ezer forintokat lehet "keresni". Mint elmondta, ma 27.100 Ft a segély összege. Az államtitkár az "Út a munkába" című programról is beszélt. Elhangzott, a foglalkoztatási adatokból az látszik, ha valaki nem rendelkezik szakmával, vagy nincs iskolai végzettsége, annak keserves a boldogulása. A nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezőknek 100 aktív korúból 26-27% -a aki foglalkoztatott, vagyis minden negyedik.

Magyarországon jelenleg kb. 230 ezer ember van, akikkel az "Út a munkába" programban foglalkozni kellene. Véleménye szerint ennek a létszámnak majdnem a fele változatlanul segélyezett lesz, mert alkalmatlanok arra, hogy bekerüljenek a foglalkoztatás rendszerébe. Tízezres nagyságrendben vannak olyanok,és létszámuk egyre bővül, akik nem végzik el a nyolc általánost. A 35 év alattiaknak (ha nem fejezték be az általános iskolát) a közfoglalkoztatásban való részvétel a legfontosabb feladata, henem visszaülni az iskolapadba. Cél, hogy elvégezzék a 7.8. osztályt, és olyan OKJ-s képzéseket vezessenek be, melyeket visszaigazol a munkaerőpiac.