Pályázati eredmények

Holló Miklós 2009.10.13.00:00

A Heves Megyei Önkormányzati Hivatal és intézményei pályázati eredményességéről tartottak tájékoztatót ma délelőtt, a Megyeházán. A 2006-2009 időszak legfontosabb programjairól Sós Tamás a Heves Megyei Közgyűlés elnöke és Kun Zoltán, a Terület- és Intézményfejlesztési Iroda vezetője számolt be.

Pályázati eredmények

Holló Miklós 2009.10.13.00:00

Hirdetés

Pályázati eredmények

Holló Miklós 2009.10.13.00:00

Az önkormányzat vezetői szép pályázati eredményekkel büszkélkedhetnek a 2006-2009-es időszakra vonatkozóan. A jó gazda gondosságával készültek a feladatokra, amelyek a gazdaságfejlesztés, területfejlesztés programjaiban jelentek meg, hangsúlyozta Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke.
Megyei szinten 105 eredményes pályázatról beszélt az elnök, ami összesen 5,5 milliárd forintot jelent. Az említett időszakba 61 pályázat zárult le, amiből 24 uniós, 37 hazai támogatási forrásokra épül. A támogatási arány 81,7 %, ezen belül az uniós forrásoknál 93,7 %. A megvalósult pályázatok közel 50 %-át a megyei önkormányzat intézményei nyújtották be.
A sikeres pályázatok egymilliárd forint önerőt igényelnek összesen, amit részben a megyei önkormányzat, részben a partner szervezetek biztosítottak.
A megvalósult Pályázatok mellett 46 pályázat van folyamatban, ami azt jelenti, hogy 2,7 milliárd forint van elbírálás alatt.

További kétfordulós pályázat témája az egri vár átfogó fejlesztésére irányuló program, és a közoktatás infrastruktúrájának fejlesztését célzó két pályázat egri és hatvani iskolákra vonatkozóan.
A megye indulni szándékozik a most kiírás alatt lévő kórházi fejlesztésre vonatkozó pályázaton is.
A beszámolóból kiderül, hogy a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal és intézményhálózata jól felkészült az uniós és a hazai pályázati források fogadására. Jól felkészült szakembergárda dolgozik a sikerért, a pályázatok 95 %-át a hivatal szakemberei készítették.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.

Lenkey-ház, az egri lombkorona sétány

Cseppben az állatorvosi ló az egri Lenkey-ház története. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem épít napelemparkot, hanem részben az arra szánt pénzből felújít egy rossz helyen és rossz állapotban lévő jellegtelen házat, aminek egyetlen története, hogy valaha Lenkey János, az Egerben országos hírű honvédtábornok ott látta meg a napvilágot. Értsük jól, a ház semmilyen jelentőséggel nem bírt a város életében, nem volt szalon, az ellenállás fészke stb. Egyszerű lepukkant lakóház volt, ahol egy gömöri közszolga családja lakott, és itt született gyermekük, aki később tábornok és derék honvéd lett. Nem építészeti és nem várostörténeti csoda. Most meg csaknem négymillióért újítják fel négyzetméterenként, ráadásul tapintható némi összefonódás a mostani polgármester és a nyertes cég között. El sem készültek vele határidőre, bár a város átvette, ami pedig elkészült, az kívülről is jól láthatóan trehány munka, a Fideszes várigazgató és a durcás városvezetés meg nem adja ki a szerződést, mondván üzleti titok.

Harminc éve a „lokálpatriótákról”

Az Egri Est-et több mint harminc éve alapítottuk. Olyan akkori fiatalok, akik azt gondoltuk, hogy erős demokrácia, csak szabad nyilvánossággal karöltve létezik. Igazunk volt. A választás szabadságához hozzátartozik az információhoz jutás szabadsága is. Az alábbi cikk 1993. áprilisában jelent meg. Szereplőinek egy része még ma is aktív. Sokan persze már meghaltak.

Amiért mégis fontos, hogy ilyen távlatból újra olvassuk, az azért van, mert ma lényegében ugyanazok a populista szólamok öntik el az egri közéletet, amelyek végül a helyi politika kiüresedéséhez, a tehetségtelen akarnokok masírozásához vezettek. Érdemes megfigyelni, hogy az antiparlamentáris retorika egy bő emberöltő távlatából hogyan köszön vissza, hogy a demokratikus pártok hogyan lettek egy azóta a klerikálfasizmus irányába tartó rendszer kipécézett ellenségei. És láthatjuk az EVAT Zrt. bölcsőjét, amiben egy gazdasági-hatalmi torzszülött ringott.

Állampolgári Részvétel Hete Egerben

Egerben két helyszínen is összetanakodhatnak a polgárok, hogy megbeszéljék az őket érintő ügyes-bajos dolgaikat. Október 6-án a Laborban Rázsi Botond igazgató úrral beszélgetnek arról, hogy a diákokat távol tartja-e az iskola a közélettől, október 8-án a Civil Közösségi Házban pedig a Családok a családokért aktivistái várják az érdeklődőket.

Üdvözlégy, húsos zsömle

Egerben, a „papok városában” is jelentősen zuhant a magukat vallásosnak vallók száma. Heves megyében még jól tartották magukat, de Heves vármegye már elesett a lelkekért folyó küzdelemben. Pedig az elmúlt években rendesen felpörgött a köz javainak az egyházaknak történő osztogatása. Állam és egyház kéz a kézben fosztogatta Egert, tíz- de inkább százmilliárdos közvagyont íratva a vatikáni és egyéb főkönyvekbe.