Equal „Második Esély” c. projekt zárókonferenciája

Magyar Gina 2008.03.13.00:00

Március 6-án az Eszterházy Károly Főiskola Konferenciatermében tartotta zárókonferenciáját az Equal „Második Esély” c. projekt Pedagógiai alprojektje.

Equal „Második Esély” c. projekt zárókonferenciája

Magyar Gina 2008.03.13.00:00

Március 6-án az Eszterházy Károly Főiskola Konferenciatermében tartotta zárókonferenciáját az Equal „Második Esély” c. projekt Pedagógiai alprojektje.

Equal „Második Esély” c. projekt zárókonferenciája

Magyar Gina 2008.03.13.00:00

Március 6-án az Eszterházy Károly Főiskola Konferenciatermében tartotta zárókonferenciáját az Equal „Második Esély” c. projekt Pedagógiai alprojektje.

A Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium HEFOP, valamint az EQUAL Irányító Hatóság által kiírt projekt 2005 januárjában indult. A konzorcium vezetője egy civil szervezet. az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület (Debrecen), partnerként pedig kutatóintézetek, szakiskolák, illetve az Eszterházy Károly Főiskola vett részt. A program célja, hogy a hátrányos helyzetű, alulmotivált tanulók számára a szakiskolákban új esélyt nyújtson, segítsen iskolai kudarcaik csökkentésében, lemorzsolódásuk megakadályozásában, illetve munkaerő-piaci esélyeik növelésében. Az EKF a programban azt vállalta, hogy az őket oktató tanárok számára továbbképzési modulokat dolgoz ki, és ehhez tananyagot fejleszt. A konferencián a konzorciumi partnerek mellett az alprojektben résztvevő munkatársak, meghívott szakiskolai tanárok, a főiskola érdeklődő oktatói és hallgatói vettek részt.

A konferenciát Dr. Hauser Zoltán, a főiskola rektora nyitotta meg, ezt követően a délelőtt folyamán három előadás hangzott el, és a résztvevők megtekintették a projekt holland partnerintézményében készült, „a természetes tanulás” módszerét bemutató filmet, amelyet a Líceum TV készített, Tóth Tibor rendezésében.

Györgyi Zoltán, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársa,előadásában Második Esély-típusú, külföldi és hazai kísérleteket mutatott be. Mártonfi György, szintén az előbbi intézet munkatársa, arról a kutatásról számolt be, amelyet vállalati vezetők, szakoktatók és szakmunkástanulók körében végzett. A kutatás célja azoknak a kompetenciáknak a feltárása volt, amelyeket ma a szakiskolai tanulóktól leginkább elvár a piac, illetve amelyek leginkább hiányoznak a mai szakképzésben.

Végül, Gaál Gabriella és Mogyorósi Zsolt számolt be arról a szintén 30 órás kurzusról, amely a „jó gyakorlatok” bemutatásával kívánja segíteni a továbbképzésre jelentkező tanárokat. A program a zalaegerszegi Első Magyar-Dán Termelőiskolában készített film (készítője: Tóth Tibor, Líceum TV) megnézésével zárult.

Beküldő: Kis-Tóthné Tóbik Krisztina

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

A városi tévével még mókolnak, a Hírlap már a levesben

Az elmúlt napok híre, hogy zárt ülésen kirúgták az Egri Városi Televízió igazgatóját, valamint azonnali hatállyal megszűnt az egyetlen nyomtatott helyi újság, a Heves Megyei Hírlap. Mindkét médium, bár különböző intenzitással, a hatalom szócsöveiként funkcionált az utóbbi években. A Hírlap az orbáni propaganda mocskát ontotta, a tévé pedig igyekezett kedvében járni az aktuális városvezetéseknek. A Hírlap sorsa beteljesült, a tévét még százmilliós büdzsével életben kívánják tartani, mert továbbra is az a hatalom kényszerképzete, hogy „sajtóra van szüksége”. Mert Ő jót akar, csak hát nem mindig tudja elmondani a zembereknek, mert elnyom mindent a „mindenszarizmus”, a gonosz közösségimédiás kritikai hang.

Tilos az Á…

Vágner Ákos polgármester úr egy Facebook posztban jelentette be, hogy lezárja a társasház azt a kis közt, ami a postai buszmegállót összeköti a piaccal. A poszt arról elmélkedik, hogy az a kapualj magántulajdon, így ez egy teljesen rendben levő döntés a ház lakóitól, akiket nagyon zavartak azok az állapotok, amelyek ott uralkodtak. A hozzászólásokból az derül ki, hogy már a hatvanas években is ott jártak át az egriek, ahol egyébként egy kis aszfaltozott járda is készült, egyértelműsítve, hogy ez egy köz. Az is igaz, hogy a belváros áldatlan állapotai (bódult alakok, szenny, graffiti…) érthetően sarkalták a lakóközösséget erre a döntésre. A polgármesternek azonban egy egész város érdekét kell képviselnie, ami jelen esetben nem a kényelmesebb út, főleg úgy, hogy a gazda nélkül maradt főállású hőzöngők, a feketeöves digitális harcosok most ilyen témákon élik ki magukat. Pedig ez az ügy szép példája annak, hogy az önzéssel szemben a meghunyászkodáson kívül létezik jó megoldás is.

Jónás Zoltán (1947-2026)

Jónás Zoltán Fotó: VTV Eger

Elment az egri kulturális élet egyik meghatározó alakja. Jónás Zoltán, Zoli, maga volt a vers. Nem a költő, hanem a költészet. Nem a rímeket, a formát, hanem a harmóniát képviselte. Amikor a kakofónia kicsit hangosabb volt, akkor hátrébb húzódott, amikor a hangzavar alábbhagyott, akkor sem jött előre, de mégis kitűnt. Halálával a város egy olyan építőkövét vesztette el, amelyik arra emlékeztetett minden polgárt, hogy mennyire megfér egymással az örök és a múlandó.

Jónás Zoltánra fia, Jónás Péter költő, dramaturg emlékezik.

Jelen fesztivál és közösségi alkotás a Széchenyi utcában

A Művészeti Kar új otthona. Meg van áldva. Fotó: EKKE Facebook

Élettel telik meg a Művészeti Kar új épülete, a kurtán-furcsán egyházi kézre került hajdani városi ingatlan, a volt Ifiház, későbbi Kepes Központ. A ház évtizedes agóniáját követően – miután sikerült elkerülni, hogy az MCC, a Fidesz janicsárképzője megkaparintsa – a katolikus egyház úgy döntött, hogy az EKKE Művészeti Karának otthona legyen a „Végzet Háza” feliratot viselő épület. És a kar minden jel szerint meghálálja, hogy új otthonra lelt, mert azóta az „M” épület tele van élettel, programmal, kiállításokkal. Ezek jó része nyitott, azaz a városlakók is élvezhetik őket.

PANASZDÉLUTÁN – Az egri színház elmúlt időszakának legsikeresebb előadása

La Divina comedia Fotó: egriszin AI

Elképesztő előadást láthatott a publikum Vágner Ákos rendezésében a minap. A Városháza színpadán a közgyűlés tánckarával előadott produkció olyan erősre sikeredett, hogy Molière úr sírva könyörögne a receptért, Spiró György minden bizonnyal az összes drámáját odaadná ezért a szüzséért, Shakespeare mester pedig csüggedten hagyta volna abba az írást, ha látja, hogy művei miként foszlanak ócska kis szappanoperákká az egri PANASZDÉLUTÁN bemutatója után. Pedig a főszereplő, Blaskó direktor úr még csak meg sem jelent testi valójában, ám szellemi jelenléte így is akkora űrt volt képes teremteni, hogy annak betöltését hiánya sem tudta pótolni.