Pro és kontra a bolognai rendszerről

Böszörményi Sándor 2009.11.09.00:00

Az európai tanárképzés legújabb fejleményeiről, "Modernizáció kérdőjelekkel” címmel tartott előadást prof. dr. Szabó László Tamás, a Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézetének igazgatója szombaton délelőtt, az Eszterházy Károly Főiskola „C” épületének nagy előadójában.

Pro és kontra a bolognai rendszerről

Böszörményi Sándor 2009.11.09.00:00

Hirdetés

Pro és kontra a bolognai rendszerről

Böszörményi Sándor 2009.11.09.00:00

A másfél órás előadáson a magyarországi tanárképzés volt a fő téma az európai viszonylatok tükrében. Értekezésében a professzor felvázolta a bolognai rendszer előnyei és hátrányait. A reflexív, illetve a „körben ülős” tanórák elemzésén és a 2000. évi PISA felmérésen első helyet elért Finnország iskolarendszerének példáján keresztül megvilágította, a magyar oktatás hiányosságait.
Kitért az új oktatási szisztémák bevezetésének feltételeire is. Felvetette az NSZK példáját, ahol a ’80-as években az elfogadás előtt a bolognai rendszert kikísérletezték, majd lépésről lépésre bevezették. Mindezzel arra is utalt, hogy hazánkban szervetlenül és hirtelen lépett az új rendszer a régi helyébe.
A professzor zárásképpen elmondta, hogy a kétszintű képzés esetében fennáll a felsőoktatás minőségbeli romlásának veszélye, mivel az iskolák és a hallgatók elsősorban az alapképzésre koncentrálnak. A rendszer ugyanakkor elősegíti az iskolákon belül a szervezeti egységek, illetve az egyes szakok oktatóinak egymás közti, kölcsönös kommunikációját. Ez idővel mindenképpen növeli a képzések minőségét és relevanciáját.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

Jelen fesztivál és közösségi alkotás a Széchenyi utcában

A Művészeti Kar új otthona. Meg van áldva. Fotó: EKKE Facebook

Élettel telik meg a Művészeti Kar új épülete, a kurtán-furcsán egyházi kézre került hajdani városi ingatlan, a volt Ifiház, későbbi Kepes Központ. A ház évtizedes agóniáját követően – miután sikerült elkerülni, hogy az MCC, a Fidesz janicsárképzője megkaparintsa – a katolikus egyház úgy döntött, hogy az EKKE Művészeti Karának otthona legyen a „Végzet Háza” feliratot viselő épület. És a kar minden jel szerint meghálálja, hogy új otthonra lelt, mert azóta az „M” épület tele van élettel, programmal, kiállításokkal. Ezek jó része nyitott, azaz a városlakók is élvezhetik őket.

Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.

Város a szőnyeg alatt

Kiderült, hogy a 2023-as középiskolai rangsorban az első száz iskola között mára nincs egri. Az első száz között. Még a rendszerváltás utáni oktatási koncepciók is a „magyar Athén” eposzi jelzővel illették városunkat, utalva annak oktatási és kulturális központ jellegére. Innen küzdötte le magtát a „magyar Eger” rangig, ami ellentétben a cseh Egerrel (Cheb), mára szellemileg és kulturálisan jelentéktelen skanzenné vált. Erről már papírja is van.

Biztonságos a ZOOM?

Amit a ZOOM-ról tudni akartál

OkosEger 3.0 A jövő (jelen?) iskolája

Okos Eger Fotó: LABOR

Az oktatási rendszer elavult - hallottuk lépten-nyomon szülőktől, tanároktól, ugyanúgy, ahogy az ellenkezőjét is. És tessék: egy váratlan, egyik napról a másikra előállt helyzet kényszerített bennünket arra, hogy szembenézzünk állításainkkal, elképzeléseinkkel vagy éppen félelmeinkkel: hogyan is működik a “jövő iskolája”? Sikerült-e hozzá alkalmazkodnunk, vagy még nőnünk kell a feladathoz? És vajon megkönnyebbülni vagy inkább bosszankodni fogunk, ha a dolgok visszatérnek a kerékvágásba, a diáksereg pedig az iskolapadokba? Mit gondol a pedagógus, és mit a tanuló? Beszélgetésünk alkalmával mindkét nézőpontot megismerhetjük - és saját tapasztalatainkat is megoszthatjuk.