Emlékhely a hajdani gyárnak

Marcsek Gábor 2009.11.11.00:00

Felavatták az Első Magyar Lakatos és- Lemezárugyár emlékhelyét a Dr. Agyagási Dezső Parkban (Szt. József Park), a korabeli gyár közelében. Az emlékmű az Egri Városszépítő Egyesület közreműködésével valósult meg.

Emlékhely a hajdani gyárnak

Marcsek Gábor 2009.11.11.00:00

Hirdetés

Emlékhely a hajdani gyárnak

Marcsek Gábor 2009.11.11.00:00

A Szent József Parkban a Hunguest Hotel Flóra közeli zöldfelületében állították fel a 130 cm magas emlékszobrot, mely terméskő talpazaton áll, ferde tetején, vaslapon, a korabeli gyár termékeiből elhelyezett eszközöket találunk (zár, kulcs stb.). Egy koros fa elültetését tervezi az Egyesület, egy pad kihelyezésével, a gyár korabeli termékéből (régi Érsekkert rondó körüli székek mintájára). Az ünnepségen Sós István az Egri Városszépítő Egyesület elnöke, Habis László polgármester, dr. Bánhidy a HKIK elnöke, és dr. Csizmadia László a + Sandt Hungary Kft. elnöke kíséretében rántotta le a leplet az emlékműről. Az egyesület elnöke a gyár történetéről is beszélt.

kép Fotó: Egri Szín

Eger városának a gazdasági hanyatlása, a XIX. század közepétől felgyorsult. A kisipar úgy ment tönkre, hogy számottevő tőkés gyáripar nem lépett a helyébe. A század második felében számos helyi kezdeményezés történt a gyáripar megmentésére. 1882-ben az Egri Általános Ipartársulat terjesztett iparfejlesztési tervet, a Városi Tanács elé. Sajnos a javaslatból nagyon kevés valósult meg, ezért is jelentős, hogy az Épület-és Bútorvasalási Gyárat 1891-ben, Braun és társa jelentős tőkével megalapította. 1892- ben már korszerűsítették és fejlesztették a gyárat. Ekkor a gyárnak már 110 munkása volt. A jelentős tőke ellenére 1893. augusztusában részvénytársasággá kellett alakítani, 2500 darab 100 koronás részvényt kibocsátva. Az új társaság az „Első Magyar Lakatos-és Lemezárugyár Rt.” címet vette fel. Az átalakulás után általában 160-170 munkást foglalkoztattak. Belföldön és külföldön, sőt a közel keleten is kedveltek voltak a termékeik. A Nehézipari Minisztérium, a céget feloszlatta és kirendelte a Pénzintézeti Központot, felszámolónak. A nehézipari miniszter az Egri Lakatos Lemez és Fűrészárugyár kft. (Eger Lakatgyártó u. 2. sz.) új vállalatvezetéséről is intézkedett. A gyár 1964-től KAEV néven vált ismertté, a ’60-as évek végén, pedig a belvárosból kitelepült a Kistályai útra. Jelenleg Schoen + Sandt Hungary Kft néven, egy német tulajdonosi cégcsoporthoz tartozik. Több mint 15 éve magas technológiai színvonalat képviselő elektrohidraulikus kivágó gépeket, automatikus adagolóberendezéseket, valamint gépipari alkatrészeket gyártanak.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.

Lenkey-ház, az egri lombkorona sétány

Cseppben az állatorvosi ló az egri Lenkey-ház története. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem épít napelemparkot, hanem részben az arra szánt pénzből felújít egy rossz helyen és rossz állapotban lévő jellegtelen házat, aminek egyetlen története, hogy valaha Lenkey János, az Egerben országos hírű honvédtábornok ott látta meg a napvilágot. Értsük jól, a ház semmilyen jelentőséggel nem bírt a város életében, nem volt szalon, az ellenállás fészke stb. Egyszerű lepukkant lakóház volt, ahol egy gömöri közszolga családja lakott, és itt született gyermekük, aki később tábornok és derék honvéd lett. Nem építészeti és nem várostörténeti csoda. Most meg csaknem négymillióért újítják fel négyzetméterenként, ráadásul tapintható némi összefonódás a mostani polgármester és a nyertes cég között. El sem készültek vele határidőre, bár a város átvette, ami pedig elkészült, az kívülről is jól láthatóan trehány munka, a Fideszes várigazgató és a durcás városvezetés meg nem adja ki a szerződést, mondván üzleti titok.

Harminc éve a „lokálpatriótákról”

Az Egri Est-et több mint harminc éve alapítottuk. Olyan akkori fiatalok, akik azt gondoltuk, hogy erős demokrácia, csak szabad nyilvánossággal karöltve létezik. Igazunk volt. A választás szabadságához hozzátartozik az információhoz jutás szabadsága is. Az alábbi cikk 1993. áprilisában jelent meg. Szereplőinek egy része még ma is aktív. Sokan persze már meghaltak.

Amiért mégis fontos, hogy ilyen távlatból újra olvassuk, az azért van, mert ma lényegében ugyanazok a populista szólamok öntik el az egri közéletet, amelyek végül a helyi politika kiüresedéséhez, a tehetségtelen akarnokok masírozásához vezettek. Érdemes megfigyelni, hogy az antiparlamentáris retorika egy bő emberöltő távlatából hogyan köszön vissza, hogy a demokratikus pártok hogyan lettek egy azóta a klerikálfasizmus irányába tartó rendszer kipécézett ellenségei. És láthatjuk az EVAT Zrt. bölcsőjét, amiben egy gazdasági-hatalmi torzszülött ringott.

Állampolgári Részvétel Hete Egerben

Egerben két helyszínen is összetanakodhatnak a polgárok, hogy megbeszéljék az őket érintő ügyes-bajos dolgaikat. Október 6-án a Laborban Rázsi Botond igazgató úrral beszélgetnek arról, hogy a diákokat távol tartja-e az iskola a közélettől, október 8-án a Civil Közösségi Házban pedig a Családok a családokért aktivistái várják az érdeklődőket.

Üdvözlégy, húsos zsömle

Egerben, a „papok városában” is jelentősen zuhant a magukat vallásosnak vallók száma. Heves megyében még jól tartották magukat, de Heves vármegye már elesett a lelkekért folyó küzdelemben. Pedig az elmúlt években rendesen felpörgött a köz javainak az egyházaknak történő osztogatása. Állam és egyház kéz a kézben fosztogatta Egert, tíz- de inkább százmilliárdos közvagyont íratva a vatikáni és egyéb főkönyvekbe.