A vita okát az képezi, hogy az önkormányzat nem tartja be a 2006-ban Phare-támogatást nyert a Szent Miklós városrész rehabilitációja kapcsán az egyesülettel szemben vállalt, szerződésben lefektetett kötelezettségeit. Az egyesület vezetője, Juhász Mihály szerint még tárgyalni sem hajlandó az ügyről. Hol a párbeszéd és hol áll az Egal?
Nemrégiben tizenöt évnyi munkájukat ismerte el a Nemzeti Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány a civil-díjainak átadóján, a budapesti Merlin színházban. Az EGAL-nak ítélt díjjal, az egri EGAL klub újabb elismerésével a klubot működtető Egri Alternatív Kulturális Egyesület kiemelkedő és előremutató, az ifjúságot érintő kérdésekre választ kereső tevékenysége látszik igazolódni.
A levegőben lóg a kérdés, hogy az Egal Klub a megyeszékhely egyik megoldatlan problémája, vagy a város kulturális kínálatát színesítő, egyedi értékeket magába fogadó kortárs közeg. A választ Juhász Mihállyal, a klub vezetőjével közösen kerestük. A vele készült beszélgetést két részben közöljük.

Első kör

EgriSzín: Az utóbbi időben kiéleződött a vita az Egal Klub és Eger Város Önkormányzata között. Foglaljuk össze röviden, hogy mi vezetett a konfliktushoz!
Juhász Mihály: A Szent Miklós városrész rehabilitációjára Phare program keretében nyert a város 300 millió forintot két társpályázóval együtt, az egyik a Művészetek háza, a másik az Egal klubot működtető Egri Alternatív Kulturális Egyesület. A beruházás 2006-ban fejeződött be, azóta három év telt el. Minimum öt éves fenntartási kötelezettség van a szerződésben. Természetesen mindenki azt szeretné ha ez több lenne, de a minimális öt év szigorúan elő van írva. Az EU-val kötött szerződésben le van fektetve, hogy ki mit vállalt, mi a feladata, mi a kötelezettsége. Eszerint az Egal Klub mellett létrejött Egal park fenntartásának kötelezettsége az Egri Alternatív Kulturális Egyesületé, viszont az ehhez szükséges anyagi eszközöket a megemelt költségvetési támogatásból biztosítja Eger Megyei jogú Város Önkormányzata. Gyakorlatilag ez nem történik meg.
Mi mindeddig azt hittük, hogy csak csúszik ez a dolog, éppen ezért belefektettük a szükséges munkát, energiát és pénzt. Már több éve kérjük az Önkormányzatot az ügy rendezésére. Egy ideig azt a választ kaptuk, általában szóban, hogy „majd utána néznek”, „folyamatba veszik az ügyet”, de soha semmi nem történt. Még csak egy telefonhívás sem.
Már lassan két éve, hogy levélben próbáltam megoldást keresni sikertelenül, ami azért nagyon tragikus, mert hangsúlyozom, mi konzorciumi partnerek vagyunk egy európai uniós projektben. Egyébként erről is szó van szerződésben. Nekem kicsit túlzásnak tűnt akkor, hogy több mint egyoldalas szerződést írtunk arról, hogy mi mennyire jó partnerek leszünk, és hogyan viselkedünk. Sajnos ehhez képest az történt, hogy már években mérhető az, hogy nem hajlandó szóba állni velünk az önkormányzat. A leveleinkre egyszerűen nem válaszolnak.
A megjelent hírek úgy szóltak, hogy az EU-hoz és bírósághoz fordulunk, ami így is lesz,
de úgy tűnik, hogy kénytelen leszek más fórumon is fölvetni a problémát. A Közigazgatási Hivatalról van szó, ahol valószínűleg föl kell jelentenem Habis László urat, ugyanis két éve nem hajlandó válaszolni egyetlen levélre sem. Sem harminc napon belül, sem azon túl.
Megpróbáltuk más módon is. Egy budapesti ügyvédi irodát bíztunk meg, hátha nekik válaszolnak, de erre sem történt lépés. Mintha nem is léteznénk számukra. Mi pedig közben teljesen tönkre megyünk.
EgriSzín: Milyen feladatokat, terheket ró az egyesületre a park működtetése?
Juhász Mihály: Korábban a város szégyenfoltjaként, egy rettenetes állapotban lévő udvaron működtünk. Volt egy vaskapu, amit a nyitvatartásunk szerint este mindig kinyitottunk. Egy kandeláber világított az udvaron és gyakorlatilag ennyi volt a klubon kívüli rész.
Ma egy több mint ezer négyzetméteres park tartozik hozzánk, amit fenn kell tartani. A kertészeti munkáktól kezdve, a renoválási munkákon át az egyszerű áram és vízdíj fizetéséig, a nyitás, zárás, takarítás, szemét elhordás feladatának megoldásáig akad jócskán, még a minimális üzemelés esetén is tennivaló, és költség, ami szép lassan gyűlik.
Azt gondolom, hogy a szerződésben meghatározott összeg minimál üzemeltetést feltételez, többre ebből nem is futná. Ez egyébként 2004-es árakon öt évre hét és fél millió forint. Van egy másik tétel is, ez egymillió forint, amit a 2007-es költségvetésben megítélt nekünk a közgyűlés. Ezt egyszerűen nem kaptuk meg. Nem tudjuk hogy miért, mivel ezt sem kívánják velünk megbeszélni.
EgriSzín: Hogyan fedeztétek az eddigi kiadásaitokat?
Juhász Mihály: Saját tartalékokból, saját bevételekből és más olyan forrásokból ami által másfelé adósságaink keletkeztek.
EgriSzín: Szándékoztok-e más jogi lépéseket tenni a közeljövőben?
Juhász Mihály: Még reménykedek, hogy legalább most le fognak velünk ülni tárgyalni, de természetesen ez már messze nem elég. Azt most már semmilyen módon nem tehetjük meg, hogy visszalépjünk és ettől a pénztől elessünk. Az a legvalószínűbb, hogy a bírósághoz fordulunk a költségvetésből át nem utalt pénz miatt. A „Phare-os” ügy esetében a VÁTI Nonprofit Kft.-vel felvettük a kapcsolatot, de úgy tűnik, hogy első körben ez sem használt. Őszintén szólva attól félek, hogy eljutottam egy olyan veszélyes pontra, ahol most már nekem kell vigyáznom. Bár én csak az igazat mondom, mégis vigyáznom kell, mit mondok, nehogy véletlenül akaratom ellenre is megtörténjen az, ami előbb utóbb megtörténik ha a város így viselkedik továbbra is.
Azt az információt kaptam, hogy szankciók következnek, amiben a várost pénzvisszafizetésre kötelezhetik, és meghatározott időre eltilthatják mindenféle EU-s pénzektől.
EgriSzín: Ebből a beszélgetésből az is kiderült, hogy nem túl jó a kapcsolatotok a városvezetéssel. Milyen a város kommunikációja felétek?
Juhász Mihály: Semmilyen! Nincs kommunikáció. Mostanában a hírlapban olvastunk egy két dolgot, hajmeresztő dolgokat. Például, hogy az önkormányzat látja el a park fenntartását. Ilyen és hasonló részletkérdésekben már nem szeretnék vitatkozni, főleg nem a sajtóban, mert messzemenően nem ez a lényeg.
Azt viszont nem hittem, hogy ilyen megtörténhet, hogy a partnerek nem állnak szóba velünk. Úgy tudtam, hogy egy egyszerű állampolgárral is szóba kell, hogy álljanak, de hogy a konzorciumi partnerrel sem sikerül ez…. És nem veszik komolyan a fenyegető veszélyeket, én pedig komolyan mondom, hogy ezek léteznek.
EgriSzín: Az elmondottak azt is jelentik, hogy a város álláspontjáról ebben az ügyben ti csak a sajtóból értesültök?
Juhász Mihály: Igen.
EgriSzín: Az említett újságcikkben az is elhangzott a város illetékese részéről, hogy fenntartásaik vannak a park működésével kapcsolatban, méghozzá az, hogy nem vettetek föl egy szakembert a park gondozásához, ami viszont előírás.
Juhász Mihály: Ezt Dr. Barta Viktor úr nyilatkozta. El se tudom képzelni hogy ő, mi alapján nyilatkozik arról, hogy mi kit foglalkoztatunk és kit nem, és milyen módon. Mivel nem beszélnek velünk, ők ezt nem tudhatják.
Természetesen a munkákat megfelelő szakemberek végezték el. Mi ezt teljes mértékben erőn felül oldottuk meg. Akik ebben részt vettek, szintén erőn felül teljesítettek, meghökkentően áldozatkészen és önzetlenül, amit ezúton is köszönök nekik. Ha egyszer végre beszélhetek az önkormányzat képviselőivel, akkor ők is meg fogják tudni tőlem, hogy megtörténtek azok a dolgok, amiknek meg kellett történniük. Részükről viszont semmi.
EgriSzín: Korábban is érték támadások az Egal Klubot, illetve a működtetését. Ezek és a mostani ügy mögött érzel-e politikai, rosszakarói szándékot, ami elsősorban ellenetek irányul?
Juhász Mihály: Igen érzek. Valaha egy-két ember a fejébe vette, hogy mi ellenségei vagyunk. Ez nagyon szomorú. Úgy gondolom, hogy legalább annyit tettünk Egerért, mint azok az emberek, akik bennünket támadnak. És ha ők tényleg komolyan akarnak foglalkozni velünk, akkor mi szívesen állunk elébe, hogy együtt még többet tegyünk Egerért. Beszéljük meg, hogyan is kellene mindezt csinálni.
Természetesen más egy íróasztal mögül, és más az éjszakából beszélni arról, hogy Egerben
milyen állapotban van az ifjúság vagy a kultúra kérdése. De azt hiszem attól, hogy két különböző helyről látjuk, lehetne egyeztetni és közösen tevékenykedni. Mi ezt szívesen tennénk, de ehhez azért két oldal kellene.
EgriSzín: Meg lehet-e nevezni azokat, akik úgymond ellenségesen viszonyulnak az Egal Klubhoz?
Juhász Mihály: Nem tudom igazából kik azok. Amikor pár éve a klub elvételéről volt szó, akkor tudtommal Sneider Tamásék voltak a kezdeményezők, de azóta velük nincs kapcsolatunk, így vitánk sincs. Amiről én beszélni tudok, az hogy Szeleczki János alpolgármester úr részéről volt néhány olyan megnyilvánulás, ami enyhén szólva nagyon barátságtalan volt. És tulajdonképpen Habis úr, hogyha az elméletet tekintjük ő úgy tesz, mint aki velünk van. De a valóságban ezek szerint lehet, hogy mégiscsak ő van ellenünk. De ezt nem lehet tudni, mivel semmi nem nyílt, semmi nem őszinte a dologban.
Nekem az elmúlt két évben minimum száz telefonos megkeresést kellett volna kapnom ígéreteik szerint, az önkormányzattól. Ez nullában realizálódott. Tehát olyan nagy a különbség az elmélet és a gyakorlat között, hogy igazából nem lehet semmit tudni.