A harmadik évezred küszöbén is megkerülhetetlen a téma a létet faggató, gondolkodó emberiség számára. A világ keletkezéséről nagyon keveset tudunk, ám a fizika ma már sok mindent képes bizonyítani.
A matematikai módszereket alkalmazó, kiszámítható eredményeken alapuló fizika és a spekulatív filozófia találkozási pontjai rendkívül érdekes megközelítéseket tár elénk, az általunk ismert és a felfoghatatlan mindenségről. A találkozási pontok, sok esetben ütközési szituációt is jelentenek, hiszen a fizika a hogyanra, míg a vallás a miértre keresi a választ a világ keletkezésével kapcsolatban, fogalmazta meg az alapvető tételt a részecskefizika elismert nemzetközi szaktekintélye Horváth Dezső fizikus, a nagy érdeklődéssel kísért előadásában.
A fizika tudománya iránti minden közömbösséget lerombolni képes, érdekfeszítő előadásból kiderült, hogy a mai ismeretek alapján a világ keletkezése az „Ősrobbanás” elmélettel magyarázható, és tudományos módszerekkel igazolható. Bár a nem fizikus szemlélettel közelítő gondolkodás számára az is nagy falatnak tűnt, hogy az univerzum, melynek nincs kitüntetett pontja, gyorsulva tágul, ahogy azt Einstein egyenletéből le lehet vezetni, a számítások szerint nem kevesebb, mint 13, 75 milliárd éves.
Az az elképzelés, hogy a világegyetem véges, mert ha végtelen volna, az azt egyenletesen kitöltő fény miatt nem lenne sötét, további légköri zavart okozott a kommunikációban. Ám mint ahogy a sötétséget is, egy idő után ezt az elméletet is megszokja az ember. Hasonlóan nem könnyű megemészteni azt a kijelentést, hogy a világegyetem lapos, anyagdominálta környezet, aminek nincs görbülete.

Az előadás izgalmas részében Horváth Dezső a vallások irányából közelítette meg a fizika által megismerhetővé tett folyamatot. A világ keletkezése előtt sem tér sem idő nem létezett, ami egybevág jó néhány teológiai okfejtéssel.
A Big Bang elmélethez a merev dogmák nem viszonyultak túl barátságosan, ám az egyházi gondolkodók jó néhány esetben üdvözölték az elképzelést. A vallások a teremtést másképp kezelik, ám az evolúciót általában elfogadják. Ebben az elmúlt évtizedekben is történtek előrelépések, például II. János Pál összeegyeztethetőnek tartotta az evolúciót a hitelvekkel.
Az iszlámban is felmerül a világegyetem tágulása. az ősanyag kapcsán pedig nagyon is érdekes és előremutató Szent Ágoston és Aquinói Szent Tamás érvelése.
Némi merész gondolati lépéssel azt is kijelenthetjük ezek után, hogy a filozófiát alkalmazó teológusok, gondolkodók tulajdonképpen spekulatív módszerekkel, sokszor korábban jutottak el azokhoz az eredményekhez, amelyeket a fizika kísérleti és matematikai módszerekkel bizonyít.
A különböző vallások képviselői ma már érdeklődéssel figyelik a tudomány eredményeit és éppen az ősrobbanás igazolja számukra a teremtést és a teremtő létét.

A Kutatók Éjszakája az Európai Bizottság támogatásával megvalósuló, egész napos fesztivál-jellegű eseménysorozat, melynek célja a kutatói életpálya és a tudomány népszerűsítése elsősorban a 10-18 éves diákok körében, valamint a tudományos eredmények népszerűsítése és a tudomány közelítése a társadalomhoz.
Ezen a napon Európa számos országában egy időben zajlottak tudományos-szórakoztató rendezvények a programsorozat keretében. Egerben ez alkalommal a programok egy részének a Természettudományi Kar Leányka úti C épülete ad otthont.
Az igazi Big Bang az nap zárásával érkezett el. A Tudományos Sziesztát érdekfeszítő kémiai kísérletek követték, majd a fényjelenségek okozta hatást a "kutatók kocsmája" sör-vetélkedője oldotta fel… véglegesen.