←→

Hirdetés

 
 
 

85 éves Olgyai Magda

Nagy Kata 2011.03.23.00:00
A Gárdonyi Géza Színház örökös tagja most ünnepli 85. születésnapját, ebből az alkalomból egykori tanítványai, pályatársai meglepetés műsorral köszöntötték a színház stúdiószínpadán csütörtökön délután.
 
 

85 éves Olgyai Magda

Nagy Kata 2011.03.23.00:00
A Gárdonyi Géza Színház örökös tagja most ünnepli 85. születésnapját, ebből az alkalomból egykori tanítványai, pályatársai meglepetés műsorral köszöntötték a színház stúdiószínpadán csütörtökön délután.
 
 

Hirdetés

 
 
 

85 éves Olgyai Magda

Nagy Kata 2011.03.23.00:00
A Gárdonyi Géza Színház örökös tagja most ünnepli 85. születésnapját, ebből az alkalomból egykori tanítványai, pályatársai meglepetés műsorral köszöntötték a színház stúdiószínpadán csütörtökön délután.
A színésznőt régi emlékekkel, levelekkel, jókívánságokkal, tortával és 85 száll vörös rózsával köszöntötték ma délután 15 órakor. 
- Sok  taps, kevés pénz jellemezte a pályámat. Amikor esténként a színpadon játszottam elfelejtettem minden magánéleti gondot, ez segített - mondta el a művésznő.
Az emlékműsoron régi szerepeiből vetítetek részleteket. A város nevében Saárossy Kinga, alpolgármester, Blaskó Balázs, a társulat igazgatója köszöntötte.
A színház egy emléklapot készített születésnapi ajándékként, amelyet az esti darab közönsége kap majd meg a neves nap alkalmából.

Olgyai Magda pályája

1951-től dolgozott a Szegedi Nemzeti Színházban, a Pécsi Nemzeti Színházban, a Békés Megyei Jókai Színházban, a kaposvári Csiky Gergely Színházban, és az egri Gárdonyi Géza Színházban. 1963-tól a győri Kisfaludy Színházhoz szerződik. 1969 és 1981 között a Miskolci Nemzeti Színház tagja, majd szabadfoglalkozású. 1990-től játszik az egri színpadon.
A társulat 2007-ben választotta örökös taggá.

Fontosabb szerepei: Moliere: Tartuffe (Dorine); Miller: A salemi boszorkányok (Sarah Good); Jókai: Thália szekerén (asszonyság); Móricz: Nem élhetek muzsikaszó nélkül (Zsani néni); Csehov: Ványa bácsi (Vojnyickája); Kálmán: Csárdáskirálynő (Cecília)
 
 
 

 
 

Hozzászólások

  • 5Bekiabáló2011március27.01:19ÚjVálasz

    És ezzel meg is ragadtad a lényeget. A hibákkal kapcsolatban igazad van, de a cikk mégsem csak arról tudósít. Ugye?

     
  • 4Bekiabáló2011március26.22:40ÚjVálasz

    "A színésznőt régi emlékekkel, levelekkel, jókívánságokkal, tortával és 85 száll vörös rózsával köszöntötték ma délután 15 órakor. "

    A száll az egy ige egyes szám harmadik személyben - a rózsa, az meg szál - egy l-lel...

     
  • 3Bekiabáló2011március24.17:41ÚjVálasz

    "...szép emberi gesztus, ami nem volt jellemző az elmúlt években..." Teljesen igaza van! Valóban egyetlen évadban sem köszöntötték 85. születésnapján a művésznőt. Furcsa, de csak most lett aktuális a dolog. Hogy semmi szép emberi gesztus nem volt jellemző a színházban? Hát ha ez igaz lenne, akkor most mit kezdjünk a színház örökös tagjaival, a Páholypartikon és azokon kívül köszöntött, megjutalmazott művészekkel, technikai dolgozókkal ??? Van abban valami undorítóan penetráns, hogy egyesek csak úgy képesek örülni egy ilyen eseménynek, ha közben jó nagyokat rúghatnak másokba. Szerintük most kezdődött az időszámítás az egri színházban, minden aki és ami korábban volt, máglyára való. Drága egyetlen Kisszekund úr!Ön meg lelkesen, sőt lelkendezve helyesel. Kár, hogy többen emlékszünk az ön otromba fanyalgására az Egri Színben, amikor megkérdőjelezte Bókai Mária nyugdíjas művésznő méltatásának jogosságát. Dá-dá rossz fiú!

     
  • 2Kisszekund2011március24.09:47ÚjVálasz

    Ez tényleg szép gesztus a színház új vezetésétől.
    Nem élve eltemetni méltatlan feledéssel, mellőzéssel, hanem megbecsülni kell az öregeket!

     
  • 1Bekiabáló2011március23.21:42ÚjVálasz

    szerintem szép emberi gesztus, ami nem volt jellemző az elmúlt években. csak így tovább....

     

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

 

Hirdetés

 
 
 

Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.
 

Lenkey-ház, az egri lombkorona sétány

Cseppben az állatorvosi ló az egri Lenkey-ház története. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem épít napelemparkot, hanem részben az arra szánt pénzből felújít egy rossz helyen és rossz állapotban lévő jellegtelen házat, aminek egyetlen története, hogy valaha Lenkey János, az Egerben országos hírű honvédtábornok ott látta meg a napvilágot. Értsük jól, a ház semmilyen jelentőséggel nem bírt a város életében, nem volt szalon, az ellenállás fészke stb. Egyszerű lepukkant lakóház volt, ahol egy gömöri közszolga családja lakott, és itt született gyermekük, aki később tábornok és derék honvéd lett. Nem építészeti és nem várostörténeti csoda. Most meg csaknem négymillióért újítják fel négyzetméterenként, ráadásul tapintható némi összefonódás a mostani polgármester és a nyertes cég között. El sem készültek vele határidőre, bár a város átvette, ami pedig elkészült, az kívülről is jól láthatóan trehány munka, a Fideszes várigazgató és a durcás városvezetés meg nem adja ki a szerződést, mondván üzleti titok.
 

Harminc éve a „lokálpatriótákról”

Az Egri Est-et több mint harminc éve alapítottuk. Olyan akkori fiatalok, akik azt gondoltuk, hogy erős demokrácia, csak szabad nyilvánossággal karöltve létezik. Igazunk volt. A választás szabadságához hozzátartozik az információhoz jutás szabadsága is. Az alábbi cikk 1993. áprilisában jelent meg. Szereplőinek egy része még ma is aktív. Sokan persze már meghaltak.


Amiért mégis fontos, hogy ilyen távlatból újra olvassuk, az azért van, mert ma lényegében ugyanazok a populista szólamok öntik el az egri közéletet, amelyek végül a helyi politika kiüresedéséhez, a tehetségtelen akarnokok masírozásához vezettek. Érdemes megfigyelni, hogy az antiparlamentáris retorika egy bő emberöltő távlatából hogyan köszön vissza, hogy a demokratikus pártok hogyan lettek egy azóta a klerikálfasizmus irányába tartó rendszer kipécézett ellenségei. És láthatjuk az EVAT Zrt. bölcsőjét, amiben egy gazdasági-hatalmi torzszülött ringott.
 

Állampolgári Részvétel Hete Egerben

Egerben két helyszínen is összetanakodhatnak a polgárok, hogy megbeszéljék az őket érintő ügyes-bajos dolgaikat. Október 6-án a Laborban Rázsi Botond igazgató úrral beszélgetnek arról, hogy a diákokat távol tartja-e az iskola a közélettől, október 8-án a Civil Közösségi Házban pedig a Családok a családokért aktivistái várják az érdeklődőket.
 

Üdvözlégy, húsos zsömle

Egerben, a „papok városában” is jelentősen zuhant a magukat vallásosnak vallók száma. Heves megyében még jól tartották magukat, de Heves vármegye már elesett a lelkekért folyó küzdelemben. Pedig az elmúlt években rendesen felpörgött a köz javainak az egyházaknak történő osztogatása. Állam és egyház kéz a kézben fosztogatta Egert, tíz- de inkább százmilliárdos közvagyont íratva a vatikáni és egyéb főkönyvekbe.
 

Hirdetés

 
 
 
 

Hirdetés