Múzeumi raktárbázist és felsőfokú végzettséget keres a bizottság

Március 23-án, szerdán délután újabb ülést tartott a Heves Megyei Közgyűlés azon eseti bizottsága, amelynek feladata az előző ciklus tisztázatlan ügyeinek vizsgálata. Ezúttal arról esett szó, hogy a súlyos anyagi gondokkal küzdő megye miért valósított meg 2009-2010 során közel 400 millió forintból egy olyan beruházást, amely a mai napig gyakorlatilag csaknem teljesen kihasználatlan.
 
 

Múzeumi raktárbázist és felsőfokú végzettséget keres a bizottság

Március 23-án, szerdán délután újabb ülést tartott a Heves Megyei Közgyűlés azon eseti bizottsága, amelynek feladata az előző ciklus tisztázatlan ügyeinek vizsgálata. Ezúttal arról esett szó, hogy a súlyos anyagi gondokkal küzdő megye miért valósított meg 2009-2010 során közel 400 millió forintból egy olyan beruházást, amely a mai napig gyakorlatilag csaknem teljesen kihasználatlan.
 
 
 
 
 

Múzeumi raktárbázist és felsőfokú végzettséget keres a bizottság

Március 23-án, szerdán délután újabb ülést tartott a Heves Megyei Közgyűlés azon eseti bizottsága, amelynek feladata az előző ciklus tisztázatlan ügyeinek vizsgálata. Ezúttal arról esett szó, hogy a súlyos anyagi gondokkal küzdő megye miért valósított meg 2009-2010 során közel 400 millió forintból egy olyan beruházást, amely a mai napig gyakorlatilag csaknem teljesen kihasználatlan.
A korábbi összetételű megyei önkormányzat összességében bruttó 375 millió 642 ezer 112 forintot költött az Egerben, a Baktai út 38. szám alatt található ingatlan felújítására. Az épületben múzeumi raktárbázist kívántak kialakítani, azonban jelenleg csak a Gárdonyi Géza Színház tárol ott kellékeket. Egy múzeumi raktárbázisra nyilvánvalóan szükség van, ám erre a célra ez a nedves, párás levegőjű épület – amelynek műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyve 2010. szeptember 30-i keltezésű – a bizottság álláspontja szerint alkalmatlan. Ma sem tölti be a funkcióját, hiába fordította rá az említett összeget a tavaly októberben leváltott megyei önkormányzat.

Az eseti bizottság megállapította azt is, hogy a beruházás előkészítése vélelmezhetően nem volt szabályos. Az előkészítés még azelőtt elkezdődött, hogy a közgyűlés döntött volna magáról a beruházásról. Az építést engedélyező hatóság szakértők bevonását javasolta, a tervtanács aggályainak adott hangot, tekintettel az épület – az egykori pszichiátria – speciális jellegére. Az akkori megyei vezetők ezt figyelmen kívül hagyták.

A beruházáshoz kapcsolódó közbeszerzési eljárás a második alkalommal hozott eredményt. Nem a legolcsóbb, de a rövid teljesítési határidőt, a jótállási időt, a vállalt késedelmi kötbért tekintve összességében a legelőnyösebb ajánlat – az Imola Építő Kft. ajánlata – lett a győztes. A viszontagságos időjárásra hivatkozva a cég nem tudott időben teljesíteni, 49 napot csúszott, ám a megye nem hajtotta be a kötbért, hanem egy olyan szerződés-kiegészítést kötött, amely egyébként a közbeszerzési törvény szerint szerződésmódosításnak tekintendő. Az anyagi csődben lévő Heves megye elesett 245 millió forint kötbértől, miközben a bizottság által felkért jogi szakértő megállapította, hogy az Eger területén mért és a meteorológiai szolgálat által az interneten is közzétett adatok, valamint a vállalkozó által tett naplóbejegyzések szerint legfeljebb 6 nap esős időt lehet összeszámolni az érintett időszakban.

A bizottság az ügy teljes dokumentációját be kívánja szerezni, a vizsgálatot tovább folytatja.

A bizottság előző ülése kapcsán, amikor is a testület a Gárdonyi Géza Színház belső ellenőrzési jelentéséről tárgyalt, a Megyeháza jogi főosztálya megvizsgálta: vajon jogszerű volt-e Barta Dóra megbízása a teátrum tánctagozatának vezetésével. A főosztály arra a jogi álláspontra jutott, hogy Barta Dóra kinevezése törvénytelen, Csizmadia Tibor korábbi színidirektor a kinevezéskor figyelmen kívül hagyta a jogszabályokat. A helyzet feloldása érdekében, a fenntartó megyei önkormányzat képviseletében Szabó Róbert közgyűlési elnök kötelessége jelezni a színház jelenlegi igazgatója felé a törvénytelenséget.

Ami a jogi hátteret illeti, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtására vonatkozó kormányrendelet szerint az előadó-művészet területén vezetői beosztásnak minősül a művészeti vezetői beosztás. A rendelet kimondja: előadó-művészeti intézményben vezető beosztás ellátásával az a közalkalmazott bízható meg, aki rendelkezik szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, vagy az intézmény alaptevékenységének megfelelő jogviszonyban legalább ötéves szakmai gyakorlatot szerzett. Szakirányú felsőfokú végzettség a felsőfokú oktatási intézményben szerzett, az intézmény alaptevékenységének megfelelő diploma, oklevél.

Barta Dórának szakirányú felsőfokú végzettsége nincs. Az eredeti munkaköre 2009 márciusától közalkalmazottként táncos volt, 2010. augusztus 1-jétől bízta meg őt kinevezés-módosítással tánctagozat-vezető, művészeti vezető beosztás ellátásával Csizmadia Tibor.

Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény szerint a munkáltató vezetője, vagyis a magasabb vezető, amennyiben a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze díjban részesített személy, akkor mentesül a végzettség, szakképzettség megszerzésének követelménye alól.  Ezek a mentesítési szabályok csak és kifejezetten a magasabb vezetőkre vonatkoznak, a vezetőkre nem. Így a Hiller István volt oktatási és kulturális miniszter által 2009-ben Érdemes Művész díjjal kitüntetett Barta Dórára sem. A jogszabályok egybevetéséből levonható az a következtetés, hogy a Gárdonyi Géza Színháznál művészeti vezetői beosztás csak felsőfokú végzettséggel tölthető be. Barta Dóra ilyennel nem rendelkezik.
 
 

 
 
  • 2Bekiabáló2011március26.13:25ÚjVálasz

    Nem értem, nem értem, nem értem! Blaskó elérte, amit akart: direktor lehet. Akadálytalanul, mert Csizmadia már nem is pályázott. Miféle megátalkodott kicsinyesség, bosszú és primitív gőg vezérli, hogy nem képes megülni a fenekén, s örülni annak, hogy elvbarátai oda tették, amire eddig tehetsége révén nem lett volna módja. És most rúg, mar, üt, vág, megtorol. Ugye, nem tetszenek annyira gügyének nézni az egri polgárokat, hogy ebben a tudatosan fölturbózott, személyi kultuszos, művi cirkuszban ők(mi) egy egyszerű művészi-színházvezetési váltást lássanak? Olvasunk újságokat, internetezünk, sőt el-eljárunk más városok színházaiba is. Pontosan tudjuk, hogy nem magától ilyen "erős" ez a megszállottan törtető kompánia. A Nagyvezért marionett-jei ők csupán. És most veszettül teljesíteni akarnak. Az új direktor úr például tizenvalahány éven át volt kénytelen elviselni az üldöztetést, mellőzést az egri színház szakszervezetise pozíciójában. Most viszont számára "eljött a mi időnk, apukám!" - ahogy azt Hofi Géza mondta anno. Szegény Hofi nem tudhatta, hogy nem lenne szabad meghalnia, mert manapság is elő kellene adnia, amit akkor a Kádár-kor bornírtságáról gondolt/gondoltunk.

     
  • 1Bekiabáló2011március24.16:23ÚjVálasz

    Kit érdekel mi volt régen! Megint ezen rágódnak, ahelyett hogy a színház jövőjét egyengetnék!

     

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!